A július 31-ig látogatható kiállítás a Vosztok-programtól és Jurij Gagarin repülésétől kezdve a holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen a magyar űrvágyak beteljesüléséig, Farkas Bertalan visszaérkezéséig és hazai ünnepléséig, 1983-ig követi végig a korszakot.

A tárlat az 1957-ben, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakot mutatja be magyar nézőpontból, vizsgálva a tudomány és a technika átalakulását, valamint a képzelet és a valóság viszonyának változását a kultúra különböző területein.

A kiállításon az űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó képek, a korszak szereplőivel készült videóinterjúk, valamint tudományos dokumentumok is láthatók, de kiemelt szerepet kap Farkas Bertalan hazai kultusza és az űrverseny társadalmi lenyomata.

A bemutatott tárgyak között szerepel a KFKI által kifejlesztett Pille sugárzásdózis-mérő műszer is,

amelyet Farkas Bertalan használt először az űrben. Az eszközt azóta is rendszeresen használják a NASA és az Európai Űrügynökség küldetései során, ezzel mérik, hogy milyen mértékű sugárzás éri az asztronautákat.

A tárlat kitér arra is, hogy Magyarország az 1960-as évektől a szovjet vezetésű Interkozmosz program keretében kapcsolódott be az űrkutatás nemzetközi együttműködésébe. A látogatók megtekinthetik az űrutazással kapcsolatos bélyegeket és jelvényeket, korabeli napilapokat és relikviákat, az űrutazáshoz fejlesztett ételeket, valamint több makettet is, köztük a Luna–9 szovjet holdszonda leszállását bemutató diorámát.

Mindezek mellett korabeli fotók és filmhíradó-részletek idézik fel az űrverseny alakulását és ünnepélyes pillanatait, míg karikatúrák mutatják be, miként jelentek meg ezek az események a magyar köztudatban. Fotókon látható Jurij Gagarin látogatása a Hősök terén, de kialakítottak egy, az 1980-as éveket idéző kirakatot is, amelyben az Interkozmosz programhoz kapcsolódó, 1979–1980-ban forgalmazott emlék- és használati tárgyak kaptak helyet.

A kiállításon interjú látható többek között Farkas Bertalannal, aki 1980-as űrrepüléséről mesél, valamint Papp János színművésszel, aki – a Stanislav Lem írásai alapján készült – Pirx kalandjai című ötrészes magyar sci-fi tévésorozat forgatására emlékezik.

Farkas Bertalan űrutazásáról egy werkfilmet is forgattak, amelyet a mozikban a filmhíradó részeként lehetett megnézni.

A képzőművésztre is hatást gyakorolt az űrutazás, ezt Helényi Tibor plakátjai és Korga György könyvborító-tervei, valamint Amerigo Tot egyik műalkotása képviseli az új időszaki kiállításban.

Ezek is érdekelhetnek:

Nehezen magyarázható, hogy kerültek a Marsra ezek a gömbszerű képződmények A Curiosity fedezte fel a “tojásokat”.

A NASA hihetetlen bejelentést tett: nem lesz holdra szállás az Artemis–3 során Nem lesz holdra szállás az Artemis–3 során. De ez még közel sem a teljes történet.

Idegen objektumot találtak a Marson – vizsgálják, honnan érkezhetett A Perseverance fedezte fel.

(Forrás: MTI)