A kommunikációs problémák a kilövés utáni első pár órában jelentkeztek: a kommunikációs jelet könnyedén be lehetett ugyan fogni, de ennek feldolgozása nem sikerült. Habár ez talán ijesztően hangzik, Matt Wallace, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) projektvezető-helyettese szerint nem volt semmi ok az aggodalomra – írja a Space.com. A kommunikációval kapcsolatos zűrt ugyanis az okozta, hogy a NASA egy Deep Space Network nevű rendszert használ, amit – mint a név is sugallja – a mély űrre terveztek.

A Perseverance azonban ekkor még túl közel helyezkedett el a Földhöz.

A rendszer ennek megfelelően hatalmas antennákból áll, amit szuper érzékeny vevőegységekkel szereltek fel. Amennyiben viszont az adás túl közelről érkezik, az olyan, mintha valakinek beleordítanának a fülébe. A mérnököknek tehát át kellett állítani a hálózati beállításokat, hogy a jelet fel tudják dolgozni.

Egyébként ugyanez történt 2011-ben a Curiosity felövésekor is, tehát az esetre számítottak.

A második probléma azonban nem jelentkezett a Curiosity esetén: a hőmérséklet váratlan zuhanása miatt a Perseverance biztonsági üzemmódba kapcsolt. Ennek oka pedig, hogy a marsjáró a Föld árnyékába került, és itt olyan alacsony volt a hőmérséklet (mivel a Napot kitakarta a bolygónk), hogy a rover átkapcsolt a fent említett módba. Ez egyébként egy automatikus folyamat volt.

Wallace szerint azonban ez sem veszélyezteti a küldetést.

A Curiosity esetén erre azért nem került sor, mert az a kilövés után végig napfényben utazott. A biztonsági módra egyébként elsősorban a nukleáris elem védelme miatt van szükség, és a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rover kikapcsolja az összes, nem életfontosságú rendszerét, és így is marad, amíg nem érkezik újabb parancs a küldetésirányítástól.

A biztonsági mód bekapcsolására most egyébként éppen azért került sor, mert hasonló jelenségre – hogy a marsjáró kilövés után a Föld árnyékába kerül – eddig nem volt precedens. Vagyis a NASA nem rendelkezett gyakorlati repülési adatokkal, ezért a maximális biztonságra törekedtek. Ez az esemény viszont egy pillanatra sem veszélyeztette a rovert. A NASA felfogása az ügyben ugyanis – a helyettes projektvezető szerint –, hogy inkább szükségtelenül is kapcsoljon be a biztonsági mód, mint hogy ne kapcsoljon be akkor, amikor szükség lenne rá.

A Perseverance egyébként most két héten keresztül háborítatlanul halad, és csak azután lesz szükség pályamódosításra – tehát rengeteg idő maradt a normális működési mód visszaállítására.

(Kép: Flickr/NASA HQ PHOTO)