Amíg az Egyesült Államokban jelenleg mindenki az elnökválasztás végeredményét várja, a karibi szigetvilágban található Puerto Ricóban egy legalább ilyen sorsdöntő kérdés tartja lázban az embereket. Az ország lakóinak az új kormányzó, képviselők és polgármesterek megválasztása mellett egy népszavazási kérdésről is dönteniük kellett, ami így szólt:

“Befogadják-e Puerto Ricót azonnali hatállyal az unióba államként?”

Bár az USA-hoz hasonlóan a szavazatok összesítése még a szigetországban is zajlik, a kérdés minden jel szerint eldőlt, hiszen a szavazatok 96%-os feldolgozottságánál az igenek 52,26%-kal vezetnek. Innen viszont még nagyon hosszú út vezethet odáig, hogy az amerikai zászlóra felfessék az ötvenegyedik csillagot, ugyanis a döntés elsősorban nem a puerto ricóiak kezében van.

Puerto Rico társult államként már jó ideje az Egyesült Államok tagja, ezt a státuszt még 1952-ben kapta meg. Azóta a szigetország összes lakója amerikai állampolgárnak minősül, azonban az elnök személyére és a képviselőház tagjaira csak akkor szavazhatnak, ha valamelyik államban élnek. Az ország csatlakozása az USA-hoz nagyon régóta napirenden van, hiszen az első népszavazást a kérdésről még 1967-ben tartották. Akkor a puerto ricóiak többsége még azt támogatta, hogy a sziget társult állami státuszban maradjon, ezek után pedig hiába tartottak újabb népszavazásokat 1993-ban, 1998-ban, 2012-ben és 2017-ben is, a kérdésre különböző okokból sosem sikerült pontot tenni.

Puerto Rico állami státuszba emelése hatalmas dolog lenne, hiszen hasonlóra 1959 óta nem volt példa. Akkor - mindmáig utolsóként - Hawaii csatlakozott a szövetségi köztársasághoz.

Puerto Ricónak most elméletben jó esélye van rá, hogy ők írják tovább az USA történelmét, hiszen amellett, hogy az igenek nyerésre állnak, a szintén kedden rendezett kormányzóválasztáson is a csatlakozáspárti New Progressive Party jelöltje, Pedro Pierluisi vezet, igaz, előnye elhanyagolható a Popular Democratic Party jelöltje, Carlos Delgado előtt, aki mindössze 12 ezer szavazattal van lemaradva.

Három dolog, ami az 51. állam útjába állhat

A puerto ricói szavazás ugyanakkor nem kötelező érvényű, a végső döntés pedig nem a szigetországban fog megszületni, hanem az amerikai kongresszus két házában, a képviselőházban és a szenátusban. Bár az elmúlt évtizedekben mind demokrata, mind republikánus oldalról sokan és sokszor kijelentették, hogy támogatnák Puerto Rico állammá válását, most úgy néz ki, hogy erre reális esély csak akkor lehet, ha a demokraták teljes győzelmet aratnak a választásokon, és az egész amerikai törvényhozásban ők kerülnek többségbe.

Erre a kongresszusban minden esélyük meg is van, hiszen a jelenlegi állás szerint bár jó néhány képviselői helyet elveszítettek, a demokratáknak még így is kényelmes többsége lesz a kongresszus alsóházában. A Gallup 2019-es felmérése szerint a demokrata szavazók 83%-a támogatja Puerto Rico csatlakozását, míg ugyanez az arány a republikánus szavazóknál csak 35%, a két szám pedig nagyjából jól tükrözi a két párt politikusainak a hozzáállását is. A képviselőházon tehát minden bizonnyal átmenne egy ilyen indítvány, ugyanakkor a szigetország csatlakozása előtt még ebben az esetben is két nagyon komoly akadály állna.

Az egyik ezek közül Donald Trump, aki korábban határozottan kijelentette, hogy nem támogatná, hogy Puerto Rico állami státuszt kapjon. A csütörtök esti állás szerint ez az akadály viszonylag gyorsan el fog hárulni, hiszen Joe Biden jó úton halad afelé, hogy megnyerje az amerikai elnökválasztást. A demokrata elnökjelölt korábban többször is nyilatkozott Puerto Ricóról, és általában nagyon diplomatikusan fogalmazott, de a szavaiból az derül ki, hogy ha arra kerülne sor, valószínűleg nem állna a csatlakozás útjába.

“Azt gondolom, hogy az államiság lenne a leghatékonyabb eszköz annak elérésére, hogy a puerto ricóiak egyenlő elbánásban részesüljenek, egyenlő képviselettel a szövetségi szinten. De erről a puerto ricói embereknek kell dönteniük, az Egyesült Államok szövetségi kormányának pedig tiszteletben kell tartania ezt a döntést, és ennek megfelelően cselekedni” - válaszolta az elnökjelölt még szeptemberben a CNN kérdésére, és ehhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg Chuck Schumer is, a szenátus demokrata frakciójának a vezetője. Az ő véleménye igencsak fontos, hiszen amennyiben a demokratáknak sikerülne megszerezniük a kongresszus felsőházában is a képviselői helyek többségét, elméletben minden akadály elhárulhatna Puerto Rico csatlakozása elől.

Georgiában dől el Puerto Rico sorsa

Csakhogy jelen állás szerint minimum kérdéses, hogy ez összejön-e. A szenátusi többséghez 51 képviselői helyre van szükség, a szavazás jelen állása szerint pedig a republikánusok 48-46 arányban vezetnek. Amennyiben Biden megnyerné a választást, a demokraták még egy képviselői helyhez jutnának, ugyanis a mindenkori alelnök (ebben az esetben Kamala Harris) automatikusan a bejut a szenátusba (Kiegészítés: az Egyesült Államok alelnökének a Szenátus elnökeként alapból nincs szavazati joga, viszont döntetlen esetén az ő szavazata dönt). Ha így lesz, akkor a többségről a két független képviselő által elnyert helyek (ők a gyakorlatban demokratának számítanak), valamint a georgiai szavazás eredménye döntene. Az állam egyik szenátusi székéért már egészen biztosan új szavazást kell rendezni, mivel egyik jelölt sem érte el az abszolút többséget, a másik székre pedig a republikánus David Perdue az esélyes, aki a szavazatok 98%-os feldolgozottságánál 49,9%-kal vezet. Amennyiben ez a szám nem változik felfelé, úgy Georgia mindkét szenátusi székéért január 5-én mérkőzhet meg a mostani választáson a két legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt, így a szenátus összetétele akár néhány ezer szavazaton is múlhat.

Ami biztos, hogy ha a republikánusok maradnak többségben, akkor az amerikai zászlón még jó ideig marad az ötven csillag, hiszen a szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell már korábban határozottan kijelentette, hogy nem bocsátaná szavazásra Purto Rico államosodását a szenátusban, ami szerinte csak egy újabb példája lenne az állam túlterjeszkedésének. Nem csoda egyébként, hogy a republikánusok nem támogatják az újabb állam felvételét, hiszen minden valószínűség szerint a Puerto Ricóval együtt megérkező hárommillió új szavazó inkább a demokraták malmára hajtaná a vizet az elnök- és kongresszusi választásokon.

Akár 52 állam is lehet

Hasonló problémákkal küzd a Kolumbia Kerület (District of Columbia, D.C.) is, azaz Washington és környéke, akik szintén nagyon szeretnének már állammá válni, a republikánusok miatt erre viszont meglehetősen kevés az esélyük. Bár az amerikai képviselőház júniusban egy példátlan döntéssel jóváhagyta, hogy az eddig szövetségi körzetként működő terület az Egyesült Államok 51. államává válhasson, szakértők már akkor azt jósolták, hogy a republikánusok ezt minden eszközzel meg fogják akadályozni. Ez nem túl meglepő, hiszen a fővárosban és annak környékén hagyományosan hatalmas többségben vannak a demokraták, Joe Biden például a mostani választáson több mint 93%-kal vezet a körzetben. Ha pedig a Kolumbia kerület önálló állammá válna, akkor két szenátort és több képviselőt is adhatnának a kongresszusba. Ennek megakadályozása érdekében a republikánus képviselők október elején több olyan törvényt is benyújtottak, ami meggátolná Washington államosodását, vagy legalább csökkentené annak a jelentőségét.

(CNN, Washington Post, Business Insider, Fox News, Wikipedia 1, 2, Borítókép: NurPhoto/Getty Images)