Amerika választ, és ez a tudomány sorsára is nagy hatással lesz
2020 / 11 / 04 / justin.viktor
Amerika választ, és ez a tudomány sorsára is nagy hatással lesz
Elérkezett az USA elnökválasztása, és a közvélemény-kutatások szerint az a demokrata Joe Biden lehet előnyben, aki a tudomány szerepét előtérbe helyezné a politikai döntéshozatalban, visszaállítva a tények és a bizonyítás tekintélyét. Bidennel visszatérhetnek azok a napok, amikor a kutatók az Egyesült Államokat tekintették a föld legjobb helyének a munkájukhoz. A Trump által végzett nagy mértékű rombolás miatt Biden már első elnöki napján, több tucat szimbolikus intézkedés meghozatalára tett ígéretet a normalitás visszaállítása érdekében. Cikkünk részben a Livescience összeállítása alapján készült.

Frissítés - 2020.11.07: A szombaton, magyar idő szerint fél hat után néhány perccel megszületett eredmények szerint a demokrata Joe Biden nyerte az elnökválasztást, ezzel pedig ő lett az Egyesült Államok 46. elnöke.

Példátlan tudományos összefogás

A tudósok körében már nagyon korán megkezdődött az ellenállás Trump politikájával szemben, az elnök hivatali idejének elején, amikor sokan csatlakoztak a 2017 márciusi March for Science eseményeihez. Bár a menet nem pártszimpátia alapján szerveződött, sok résztvevőt mélységesen aggasztott Trump tudományos, vagy inkább a tudománnyal szembeni politikája. Ezek az aggodalmak azóta jelentősen megnőttek.

A Scientific American magazin nemrég hivatalosan is támogatta Bident, annak ellenére, hogy 175 éves története során soha nem támogatott még elnökjelöltet.

"A bizonyítékok és a tudomány azt mutatják, hogy Donald Trump súlyos károkat okozott az Egyesült Államoknak és népének, mert elutasítja a bizonyítékokat és a tudományt" - írta a szerkesztőség egy vezércikkben.

„A legpusztítóbb példa tisztességtelen és tehetetlen reakciója a COVID-19 járványra, amely szeptember közepéig több mint 190 000 amerikai életébe került. Támadta a környezetvédelmet, az orvosi ellátást, valamint a kutatókat és az állami tudományos ügynökségeket is, amelyek segítenek ezt az országot felkészülni a legnagyobb kihívásokra."

Hasonlóképpen, a The New England Journal of Medicine 208 éves története során példátlan lépést tett az egyik jelölt elítélésével és (legalábbis értelemszerűen) egy másik támogatásával.

"Ami korunk legnagyobb közegészségügyi válságát illeti, jelenlegi politikai vezetőink bebizonyították, hogy veszélyesen alkalmatlanok" - írták az NEJM szerkesztői a szerkesztőségi cikkben, ami nem említi sem Trumpot, sem Bident név szerint. "Nem szabad bátorítani őket, és lehetővé tenni, hogy további több ezer amerikai halálát okozzák, megőrizve a munkahelyüket."

Az idei amerikai elnökválasztás eredményei potenciálisan hosszú távú hatással lesznek a társadalom számos területére, beleértve a tudományt is. Donald Trump elnök és Joe Biden volt alelnök egymástól rendkívül eltérő elképzeléseket vallanak a létfontosságú kérdések kezelésében - a koronavírus-járványtól kezdve a klímaváltozáson át a környezetvédelemig.

A választás eredményétől függ majd, hogy a két jelölt eltérő megközelítése közül melyik érvényesül: Trump “post-truth” hozzáállása, ahol a politikai érdek bármikor felülírhatja a tényeket, vagy Biden józan pragmatizmusa, ami egyértelműen egy kiszámítható, tudományos tényekre épülő, józan világ felé vezet.

A Trump adminisztráció megszokta, hogy "figyelmen kívül hagyja, félreteszi és cenzúrázza a tudományos kutatókat" - derül ki az Aggódó Tudósok Uniójának augusztusi nyilatkozatából, amely egy olyan nonprofit szervezet, ami a társadalmi és környezeti problémák tudományos megközelítését szorgalmazza.

A Fehér Ház, és a kongresszus irányítása meghatározza majd, hogy milyen törvényeket fogadnak el, hogyan alakul a költségvetés, és mekkora mozgástérhez jutnak a tudomány fontos ügynökségei, a NASA, a környezet- és természetvédelmi ügynökségek. 

Trump populizmusa és a világjárvány

Az elmúlt négy évet Trump kiterjedt deregulációs erőfeszítései jellemezték, amelyek az éghajlatra, és a közegészségügyre is nagy hatással voltak. A Trump-adminisztráció aláásta az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, és az ipar tisztviselőit ültette a tudományos tanácsadó testületekbe, jelentősen csökkentve ezzel a tudományos szakértelem szerepét és befolyását

A dolog már 2020 elején keményen visszaütött, amikor a Covid-19 pandémia elérte az USA-t, és a szakértők szerint a helyzet a katasztrofális szövetségi szintű kezelésének köszönhetően jutott oda, ahol ma tart, megölve több mint 227 000 embert, aláásva az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központjainak hírnevét (CDC). A Livescience megvizsgálta, hogy a választások eredménye milyen hatással lehet a tudomány kulcsfontosságú kérdéseire.

Trump és adminisztrációja következetesen lebecsülte a járványt, nem kezelték a súlyos teszthiányt, folyamatosan megsértették az alapvető közegészségügyi irányelveket nagygyűléseikkel - és még a választások alatt is ezt teszik, 250 fős partit tartva a Fehér Házban.

Megtagadták a maszkviselést, gúnyt űzve a szabálykövetőkből, miközben eléggé előre látható módon, maga a Fehér Ház is gócponttá vált. Az elnök maga többször is téves információt terjesztett a Covid-19-ről, hatástalan és veszélyes terápiákat terjesztve, a betegséget félrevezető módon az influenzához hasonlítva, bagatellizálva. Többször is azt állította, hogy az Egyesült Államok a rekordszámú eset és kórházi kezelés ellenére „elérte a fordulópontot” a közegészségügyi válságban, miközben saját kabinetfőnöke is beismerte, hogy nem tartják ellenőrzés alatt a járványt.

Biden a tudomány oldalán, a Covid-19 ellenében

Biden ezzel szemben részletes tervvel rendelkezik a COVID-19 helyzet kezelésére, szélesebb körű ingyenes teszteléssel és kezeléssel. Támogatja az oltások fejlesztését, és biztosítaná a megfelelő védőfelszerelést és személyzetet az Unió államainak. Míg Trump megtagadta a gazdasági segítséget, Biden megadná ezt is a munkavállalók és a kisvállalkozások számára, és fizetett sürgősségi  szabadságot biztosítana. 

Biden a tudósokra és politikai aktorok helyett a valós tapasztalatokkal rendelkező közegészségügyi szakértőkre bízná a napi járványtájékoztatókat.

Azonnali lépéseket tervez az ország felkészítése érdekében a jövőbeni járványokra, ideértve az ezzel kapcsolatos kutatás támogatását és robusztus betegségmegfigyelési programok kidolgozását. 

A demokrata vezető és Trump közötti különbséget mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy Biden szimbolikusan, hivatalba lépésének első napján újra beléptetné az USA-t az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO), melyből Trump kormánya az év elején kiléptette. Helyreállítaná a Fehér Ház Globális Egészségbiztonsági és Biodiverzitási Igazgatósága Nemzetbiztonsági Tanácsát, melyet még Barack Obama elnök alapított 2014-ben, és Trump oszlatta fel 2018-ban. Ugyan Biden sem követelné meg az országos maszk-használatot, de minden szövetségi épületben és az államközi szállítmányozásban kötelezővé tenné azt.

Mennyire lesz tiszta a levegő?

Trump a tapasztalatok szerint nem veszi túl komolyan az ígéreteit. A tiszta levegő és víz biztosítását is hangoztatta első kampányában, majd elnökként jelentős környezetvédelmi dereguláció-hullámot indított.

Az üvegházhatású gázokra és más légszennyező anyagokra vonatkozó szabályokat fellazította, közigazgatása hatályon kívül helyezte Obama Tiszta Energia Tervét, ami korlátokat szabott a szén- és gáztüzelésű erőművek szén-dioxid-kibocsátására.

Egyes republikánusok már jóval Trump 2016-os megválasztása előtt is megpróbálták aláásni az ember által okozott éghajlatváltozást bemutató kutatásokat, ám a tudományosan megalapozott döntések politikában való mellőzése Trump elnöksége alatt gyorsult fel igazán.

Trump visszaadta a döntés jogát az egyes államok számára, hogy azok saját szabályokat hozhassanak, emellett lazított az autók üzemanyag-hatékonysági normáin, fokozva a kipufogógázból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, és lazított az olaj- és széntüzelésű erőművek mérgező higany-kibocsátásának korlátozásain is. Mintha nem is környezetvédelmi hanem egyenesen környezetrombolási programba fogott volna.

A kutatók tanácsaival szemben Trump 2017-ben bejelentette, hogy kivonja az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból, amely a globális felmelegedés ellensúlyozására jött létre. Szerinte a paktum anélkül pusztítaná a gazdaságot, hogy sok környezeti hasznot hozna. Adminisztrációja azóta több mint 100 környezetvédelmi rendelkezést vont vissza, melyet az ipar számára megterhelőnek ítélt.

2017 decemberében Emmanuel Macron francia elnök többéves támogatást nyújtott amerikai klímatudósítóknak az éghajlat-kutatás Franciaországba történő áthelyezésére a „Tedd újra nagyszerűvé a bolygónkat” program keretében, ami a Trump-féle „Make America Great Again” szlogen parafrázisa volt.

A program Trump azon döntésére adott válasznak minősült, hogy megkezdik az Egyesült Államok kivonását a párizsi klímaegyezmény hatálya alól. A francia kormány szerint legalább 32 tudós fogadta el a világ minden tájáról Macron ajánlatát. Körülbelül 18-an dolgoztak ezt megelőzően amerikai székhelyű intézményekben, mielőtt kutatásaik egy részét vagy egészét Franciaországba helyezték.

Míg egyes amerikai tudósok elfogadták Macron felhívását, hogy Franciaországban dolgozzanak, mások feladták a szövetségi kormány intézményeiben betöltött pozícióikat és az akadémiai szférába menekültek, vagy olyan baloldali beállítottságú államok kormányaihoz, mint például Kalifornia, amely elégedetlen kutatókat próbált toborozni.

"Úgy érzem, olyanok, mint az orosz disszidensek a Szovjetunió idején" - mondta Jared Blumenfeld, kaliforniai környezetvédelmi miniszter. "Kaliforniába kerültek száműzetésbe."

Ha újra Trump lesz az elnök, a második ciklusban sincs okunk mást várni tőle, mint amit az elsőben tett. Adminisztrációjának deregulációs ámokfutása hozzávetőlegesen 1,8 milliárd metrikus tonna elkerülhető szén-dioxid kibocsátást jelentene 2035-ig - állítja a Rhodium Group független kutatóhely elemzése. Mind az akadémiai tudósok, mind a Környezetvédelmi Ügynökség elemzései azt mutatták, hogy a kevésbé szigorú légszennyezési előírások több ezer korai halálhoz vezettek, és tüdőbetegségeket okozhatnak vagy súlyosbíthatnak.

Biden másképp látja mindezt

Biden világossá tette, hogy véget vetne a destruktív folyamatoknak és visszafordítaná Trump rombolását, megerősítve a szabályozást, valamint figyelmet fordítana a fekete, a barna és az alacsony jövedelmű közösségekben tapasztalható szennyezés okozta aránytalan mértékű egészségkárosodás kezelésére. 

Biden minden bizonnyal saját szabályozást is bevezetne, mivel ígéretet tett arra is, hogy az USA 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Az elmúlt 60 törvényhozási nap szabálymódosításait az új kongresszus eltörölné, bár ez csak akkor történhet meg, ha a demokraták elnyerik mindkét kamara irányítását. 

Fegyverkezés

A nukleáris fegyverek tekintetében Biden a meglévő fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokat támogatja, amelyek megakadályozzák a nukleáris fegyverek elterjedését, és ezen keresztül a megsemmisülésünket. Trump egész elnöksége során gyengítette az Egyesült Államok részvételét az ilyen megállapodásokban, azzal érvelve, hogy az egyoldalú cselekvési szabadság jobb, mint a nemzetközi partnerségek által meghatározott biztonságnövelő normák elfogadása.

Az Egyesült Államok először is kivonult a Közös Átfogó Cselekvési Tervből (Joint Comprehensive Plan of Action) 2018-ban. Ez a terv egy Iránnal történt megállapodás, mellyel 2015-ben leállították Irán atomfegyver-programját cserébe a gazdasági szankciók feloldásáért.

Trump ezt a megállapodást is visszakatapultálta az 1990-es évekbe visszaállítva a szankciókat, dróntámadásokat indítva Iráni vezetők ellen, melyek közvetve még egy civil légijárat lelövését is előidézték.

Irán természetesen azonnal újra nekiállt az atomfegyver-előállításnak. Biden kijelentette, hogy elnöksége esetén az Egyesült Államok újra csatlakozik a 2015-ös megállapodáshoz.

Trump az egyetlen aktív atomfegyver-megállapodás szétverésének is nekiállt, ami az Egyesült Államok és Oroszország között fennállt, a 2010-ben elfogadott Új START-szerződés formájában. Ennek célja a pusztító hidegháborús fegyverkezési verseny megakadályozása volt azáltal, hogy korlátozza mindkét nemzet nukleáris arzenáljának méretét. A szerződés éppen februárban, 15 nappal a következő elnöki beiktatás után jár le, de tartalmaz egy rendelkezést, mellyel akár öt évre is meghosszabbítható. Trump felszólította Kínát, hogy csatlakozzon a szerződéshez, mielőtt az USA megújítaná azt, ami valószínűtlen lépés lenne. Így az Új START szerződés sorsa bizonytalanná vált. Biden kifejezte egyértelmű szándékát a szerződés megújítására.

Bevándorlás

Trump minden erejével korlátozta a bevándorlást, míg Biden ígéretet tett  Trump korlátozásainak lebontására, és az amerikai bevándorlási rendszer reformjára is, hogy ösztönözze a képzett munkaerő beáramlását.

"Jelenleg nem használjuk ki Amerika azon képességét, hogy a világ legjobb és legokosabb dolgozóit vonzza" - írta közleményében kampányoldalán. "A bevándorlók általában lendületet adnak a gazdaságnak, és különösen jelentős szerepet játszhatnak az egyetemeken és a technológiai szektorban."

Trump bevándorlóellenes politikája és retorikája jelentősen befolyásolta az USA azon képességét, hogy vonzza a külföldi tehetségeket. 2016 óta az egyetemeken minden évben csökkent az új külföldi hallgatók száma, ami kevesebb tandíjat jelentett és csökkenő képességeket a technológiai szektornak. A mesterséges intelligenciából doktorátust szerzett nemzetközi hallgatók több mint 80 százaléka például itt helyezkedett el, és az országban is maradt.

Valójában az USA mesterséges intelligencia-szakembereinek több mint a fele külföldön született, és mivel Kína komoly versenytárs ezen a téren, az USA számára elengedhetetlen a mesterséges intelligencia-kutatók megtartása és magához vonzása.

A dolog a többi magas fokú képzettséget igénylő technikai kutatási területre is érvényes, mint például a kvantumszámítástechnika, ami szintén olyan szakemberekre támaszkodik, akik közül sokan az USA határain túlról érkeznek. Ez függés olyan fontos az egyetemek és a  technológiai vállalatok számára, hogy mindkét területről többen beperelték a Trump-adminisztrációt a munkavállalókra nézve nehéz, új vízumszabályok miatt.

Biden természetesen a bevándorlóbarát politika híve, visszaállítaná az Egyesült Államok vonzerejét, a világ minden tájáról érkező tudósok számára. Ha Trump marad hatalmon, akkor valószínűleg tovább korlátozza a másutt született emberek bejutását az országba, az említett tudományterületeket további sorvadásra ítélve.

Univerzális kérdések

Trump itt nem fukarkodott, az Artemis program keretében 2024-ig visszaküldené az embert Holdra, majd a 2030-as években tovább a Marsra. A Föld holdjához való visszatérés legfőbb akadálya az odajutás, de a NASA  kifejlesztette hozzá a Space Launch System (SLS) heavy-lift rakétáját. Három kereskedelmi céggel is leszerződtek, hogy olyan járművekhez jussanak, melyek képesek leszállni a Holdra, majd visszajuttatni az űrhajósokat a Hold körül keringő űrhajóra, a visszaútra.

Az új elnöki adminisztrációknak Amerikában szokása megváltoztatni az űrkutatási terveket, teljesen más vágányra állítva át a NASA-t. Ezt tette George W. Bush Hold-programjával utódja, Barack Obama, aki inkább egy aszteroida felé irányította az ügynökséget. Trump újra a Holdra emelte e tekintetét, és ha nyer, feltehetően folytatja a jelenlegi kurzust. Biden űrcéljai nem teljesen tiszták, de valószínűleg késleltetné az Artemis időzítését, ahogy egy 2020 januárjában benyújtott törvényjavaslata javasolja.

Trump, az ipar és a természetvédelem

A szövetségi kormány 640 millió hektár földterülettel rendelkezik az Egyesült Államokban, és a természetvédelemtől kezdve az energiafejlesztésig sok mindenre használja ezeket a földeket. Az ország CO2 kibocsátásának csaknem 20 százaléka az innen származó olaj, gáz és szén előállításából és felhasználásából származik, de ökológiailag fontos területek, valamint kulturális és tudományos szempontból jelentős nemzeti emlékek is beletartoznak. A természetvédelem és a természeti erőforrások kiaknázásának egyensúlyában gyakoriak a feszültségek, a kibontakozó klímaválság pedig emeli a téteket.

Trump adminisztrációja két kézzel szórta a koncessziókat, hatalmas állami földterületeket tett elérhetővé az erőforrások kitermelésére. Megnyitotta az alaszkai Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum egyes részeit az olaj- és gázfejlesztés előtt, és ugyanezt javasolja a közeli Alaszkai Nemzeti Kőolajkészlet nevű terület nagy részével. Ez utóbbi az ország legnagyobb természetvédelmi területe, jegesmedvék, rénszarvasok és más vadon élő állatok kritikus élőhelyeit tartalmazza. 

Utah-ban Trump drasztikusan lecsökkentette a Grand Staircase-Escalante és a Bears Ears nemzeti parkok területét, melyek több száz fosszilis és régészeti lelőhelyet tartalmaznak.

Ez a változás közel kétmillió hektár korábban védett földterületet nyitott meg az uránbányászat, az olaj- és gázkitermelés, valamint az útépítés számára. Új-Mexikóban olaj- és gázbérleteket terveznek eladni a Chaco Canyon környékén, a Navajo és Pueblo indiánok szent földjein.

Trump több millió hektárnyi állami földterületet ajánlott fel országszerte a fosszilis üzemanyagok kitermelési koncesszióinak értékesítésére. Júliusban átírta a Nemzeti Környezetvédelmi Politikáról szóló törvényt (NEPA) - a természet-védelmi és megőrzési alaptörvényt - hogy korlátozza a javasolt infrastrukturális projektek környezetvédelmi felülvizsgálatát és a közvélemény részvételét.

Az ébredő Biden

Obama jobbkeze vállalta, hogy - ismét csak szimbolikusan - az első elnökségi napján elnöki utasításba adja az

„Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum és más területek végleges védelmét, amelyekre Trump elnök szövetségi földek és vizek elleni támadása hatással van”, és „betiltja az új olaj- és gázfeltárási engedélyek kiadását az állami földeken és vizeken.”

Egy demokratikusan működő kongresszus támogatásával visszavonhatná Trump NEPA-val kapcsolatos változtatásait is.

(Kép: Unsplash)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.