A Moszkvai Közgazdasági, és a szintén orosz Nyílt Egyetem kutatócsoport közös projektben sikerült bebizonyítaniuk, hogy a mesterséges intelligencia pontosabb jellemleírást adhat a felhasználókról pusztán a szelfijük alapján, mint a képzett emberi viselkedéskutatók. A csapat szerint a technológia a jövőben megkönnyítheti az online társkeresést, valamint segítséget nyújthat a cégeknek a személyre szabott reklámhirdetések létrehozásában. Apropó cégek: a Scientific Reports-ban és a Nature magazinban is publikált tanulmány két szerzője az orosz BestFitMe, mesterséges intelligenciát használó profilozó vállalkozás alkalmazásában áll, melynek fő profilja a munkaerő közvetítés.

A kísérlet során a kutatók tizenkétezer önkéntes bevonásával jellemvonásokra épülő kérdőívet töltettek ki, majd összesítették a kapott adatokat. Ezen kívül megkérték őket, hogy töltsenek fel magukról fotókat, melyekből a végére összesen harmincegyezer összegyűlt. A teszt az úgynevezett Big five személyiségmodellre épült, és az alábbi személyiségvonásokat vizsgálta: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus. Miután a csapat egy neurális hálózatba táplálta az adatokat kiderült, hogy

az MI pusztán a betáplált fotókból ugyanazokat a személyiségjegyeket hozta ki eredményül, mint amiket az alanyok a papíron megjelöltek.

Természetesen azért nem eszik olyan forrón a kását, vagyis a program hagyott némi kivetnivalót maga után: "az MI az esetek ötvennyolc százalékában tippelte meg helyesen a karakterleírást két véletlenszerűen kiválasztott fotó közül." - olvasható a Futurism oldalán. A kutatók szerint bár ez az eredmény nem úttörő, mindenesetre jobb és gyorsabb a bevett módszernél. Plusz hozzátették, hogy még a hiányosságok ellenére is az MI pontosabban meghatározza a személyiségjegyeket az embereknél. Mert amíg a kísérletben az alanyok jobban megtippelték kollégáik személyiségvonásait az idegenekénél, addig az MI utóbbit is sikeresen teljesítette, méghozzá minden előzetes ismeret nélkül. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy a tanulmány szerzői kapcsolatban állnak egy MI technológiát alkalmazó profilozó céggel, érdemes fenntartással kezelni a mostani eredményeket.

A jövőben az MI végzi majd az állásinterjúkat?

Az Unilever 2016 óta teszteli a toborzás területén a technológiát, mégpedig egy háromlépcsős állásinterjú formájában. A jelöltek csak az utolsó körben találkoznak a cég alkalmazottaival, az első két szakasz teljesen automatizált: először egy teljesíteniük kell egy online képességfelmérőt, míg a következő körbe jutottakat az érzelemfelismerő rendszer várja. Az Unilever a HireVue nevű szoftvert használja, amely előre összeállított kérdéseket ad, a jelentkező válaszait pedig mesterséges intelligencia értékeli. Ilyenek a kulcsszavak, az intonáció, vagy mondjuk a testbeszéd. Ezután a rendszer összefoglalót küld a területi vezetőnek, és javaslatot tesz a személyes interjúra. Az észak-amerikai teszteredmények szerint a HireVue alkalmazása óta

egy év alatt négy hónapról négy hétre csökkent a toborzási idő, a toborzók jelöltekkel való foglalkozási ideje hetvenöt százalékkal esett, az utolsó körös interjúra behívott pályázóknak pedig a nyolcvan százaléka kapott állásajánlatot, a korábbi hatvannégy százalékkal szemben.

Hazudj, ha tudsz

2016-ban, Londonban alapult egy videós állásjelentkezések elemzésére specializálódott, Human nevű vállalkozás, melynek programozói olyan algoritmust fejlesztettek, ami a jelentkezők érzelmi reakcióit társítja személyiségjegyekkel. A szoftver az interjún elhangzó kérdések alatt és a válaszadás közben is figyeli az interjúzó arcát, amelyről a Human állítása szerint leolvassa mennyire őszinte vagy éppen lelkes. Ezt követően a rendszer feljegyzést készít a megbízónak az álláskereső jellemét leíró pontszámokkal, különböző kategóriákra bontva.

„Ha a megbízó mondjuk a legkíváncsibb jelentkezőt keresi, csak össze kell hasonlítaniuk a pontszámokat” – mondta a Financial Times-nak Yi Xu, a Human alapítója és vezetője.

Mivel az eljárás sok időt megspórol, így alkalmazása elsősorban azon vállalatoknak éri meg, ahol egyszerre több pozíciót kínálnak és sok jelentkezőre számítanak, a rendszer ugyanis gyakorlatilag végtelen mennyiségű pályázó eredményét feldolgozza. Xu szerint a technológia mindemellett kedvez az esélyegyenlőségnek és a munkahelyi sokszínűségnek, hiszen az MI-nek nincsenek előítéletei. Frederike Kaltheuner, a Privacy International (PI) adatinnovációs tanácsadója szerint azonban adatvédelmi szempontból a rendszer aggályosnak tekinthető, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy mi lesz adatainkkal a kielemzés után. A PI jogi szakértője szerint emellett az sem egyértelmű, hogy egyáltalán személyes adatnak számít-e egy automatizált állásinterjún rögzített videó képe. Paul Ekman pszichológus a hetvenes évek óta kutatja az érzelem és az arckifejezések kapcsolatát, így szerinte még ha létre is lehetne hozni mesterséges érzelmi intelligenciát, akkor sem várhatunk egyértelmű adatokat:

„A rendszer érzékelheti, hogy összeszorítjuk ajkainkat, de ez kultúrától és helyzettől függően mást-mást jelenthet”.

Ekman szerint ráadásul a technika elterjedésével az emberek idővel megtanulják kijátszani a rendszert és kontrollálni arckifejezéseiket.

(Fotó: Getty Images Hungary)