A londoni Queen Mary Egyetem mérnökei tanították meg egy új neurális hálózatnak hogy bizonyos emberi érzelmek automatikus értelmezését. Az MI ehhez rádióhullámokkal szkenneli a tesztalanyokat, és rögzíti az olyan érzelmekre utaló jeleket, mint például a szívverésük változása.

Az algoritmus 71 százalékos pontossággal képes érzékelni és azonosítani az érzéseket, beleértve a félelmet, az undort, az örömöt és a relaxált állapotot. Ez a lista persze nem öleli fel az összes olyan érzést, ami egy emberben ébredhet, tehát korántsem tökéletes, de ahhoz már elegendő, hogy a valóságban is felhasználható legyen az életünkben.

A mesterséges intelligencia rögzíti az ember szívdobbanásainak rádióhullámok által észlelt változásait, és konkrét érzésekként értelmezi őket. Az eljárás iránt a hadsereg is érdeklődött, különösképpen a kihallgatási körülmények közötti alkalmazhatóság iránt, de Yang Hao, a Queen Mary mérnöke, és a kutatásból született tanulmány vezető szerzője szerint nem kifejezetten erre való.

Nemzetbiztonsági jelentőség

"Ami a nemzetbiztonságra gyakorolt ​​hatását illeti, további kutatásokat kell végezni, csakúgy, mint az etika és az új technológia felelősségteljes használata kapcsán felmerülő egyéb kérdések tekintetében" - mondta el Hao.

"Természetesen a 71 százalékos pontosságon még bőven van mit javítani, de a kutatás azt mutatja, hogy a neurális hálózat jelentősen felülmúlta a többi, kevésbé kifinomult MI-architektúrát."

A tanulmányban szintén megvizsgált és a neurális hálózattal összehasonlított hagyományosabb gépi tanulási algoritmus, csak az esetek körülbelül 40 százalékában hozott megfelelő diagnózist az analizált emberi érzésekről. Egyelőre tehát még nincsenek olyan számítógépeink, melyek megértenék az emberi érzelmek összetett, erősen szubjektív világát, de éppen most kerültünk közelebb azokhoz az eszközökhöz, amelyek segíthetnek dekódolni őket  - a tanulmányt a hónap elején tették közzé a PLOS One tudományos folyóiratban.