1990-ben a régészek egy férfi sírját tárták fel a Connecticutbeli Griswoldban. Ami igazán érdekes volt a sírban, az az, hogy a férfi tetemét valamikor ismételten kihantolták, levágták a lábát, és a két combcsontját keresztben a mellkasára helyezték – olyan eljárás ez, amit azok ellen vetettek be, akiket vámpírnak hittek. Így próbálták garantálni, hogy az illető ne másszon ki a sírból, hogy az élők világában grasszáljon, és zrikálja az ártatlan polgártársakat.

Miért volt szükség ennyi vámpírvadász készletre a 19. században? Az embernek legalábbis a digitális társadalomból kell kivonulnia ahhoz, hogy időről-időre ne fusson bele a közösségi médiában mindenféle pofás, 19. századi vámpírvadász ládikókról készült képekbe. Kérdés: mit tudtak akkor, amit mi most nem?

Ha el kell képzelnünk egy 18 századi connecticuti vámpírt, sokaknak talán az Anne Rice regényeiben előkerülő, arisztokratikus alakok ugranak be. A most szóban forgó „vámpír” azonban távolról sem felelt meg ennek a képnek: mint a kutatások kiderítették, a vérszívó egy John Barber nevű férfi volt – egyszerű szántóvető, aki tuberkulózisban halt meg 55 éves korában. Tudjuk azonban, hogy akkortájt sokan úgy hitték, hogy a tuberkulózisban elhunytak vámpírként térnek vissza – ez magyarázhatja tehát a különös eljárást, amit a férfi exhumálását követően ejtett meg valaki.

A régészek által eredetileg tehát 1990-ben feltárt maradványokból 2019-ben a törvényszéki szakértők kinyerték a DNS-t, majd egy online genealógiai adatbázison lefuttatták azt – ekkor állapították meg, hogy a JB55 jelzésű holttest valójában egy John Barber nevű szegény farmer volt, aki valószínűleg tuberkulózisban halt meg – írja a Live Science. A DNS-elemzést a virginiai székhelyű Parabon NanoLabs DNS-technológiai cég és az Fegyveres Erők DNS Identification Laboratory (AFDIL) törvényszéki tudósai végezték el. Egy 3D-s arcrekonstrukciós szoftverrel azt is sikerült megállapítani, hogy JB55-nek valószínűleg világos bőre, barna vagy mogyoróbarna szeme, barna vagy fekete haja és néhány szeplője volt életében. Ez alapján pedig elkészítették a férfi arcának a rekonstrukcióját:

Tudományos értelemben a dolog azért is jelentős, mert ilyen régi csontokból nagyon nehéz használható DNS-t kinyerni – nem csak azért mert ennyi idő alatt a DNS töredezni kezd, hanem mert a környezetben található élőlények: a gombák és a baktériumok DNS-e is belekeveredik a mintába. A kutatók viszont sikeresen demonstrálták azt, hogy a nehézségek ellenére is képesek voltak a DNS elemzésére.

(Kép: Pixabay/maraisea)