Az 1982-ben létesített, majd 2005-ben felújított Fővárosi Hulladékhasznosító Mű évi 420 ezer tonna közösségi hulladékot tesz termikusan hasznossá, vagyis "éget el", ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő. A Rákospalotán üzemelő létesítmény valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel a hazai, és az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak ((2008/98/EK, 2008. november 19.) is, köszönhetően a kommunális hulladék, közel 1000 fokos égetése közben alkalmazott ötlépcsős füstgáz-tisztítási eljárásnak. A folyamat során túlhevített, 405 °C-os 40 bar nyomású gőz keletkezik, amit a speciális turbinára vezetve energiatermelésre használnak.

A Budapesti Közművek létesítménye a fővárosban keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát hasznosítja termikus úton. Ezzel a 2022. évi, több mint egymillió gigajoule (GJ) távhő megtermelése éves szinten a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 62 ezer tonna csökkenését eredményezte, és további, körülbelül 104 tonna egyéb légszennyező anyag kibocsátását akadályozta meg. Az erőmű távhőtermelése 2022-ben 32 millió köbméter földgáz felhasználását takarította meg Magyarország számára. Viszonyításképpen: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint országunk földgáz felhasználása tavaly 11,06 milliárd köbméter volt.

Régóta kézenfekvő megoldás a hulladék elégetése, hiszen higiénikus és a hulladék térfogata is jelentősen csökken. Az angliai Paddingtonban már 1877-ben jól működő égetőt üzemeltettek, 1912-re pedig Nagy-Britanniában több mint 338 égető működött, amelyek közül több mint 80 villamos áramot termelt helyi használatra. A XIX. század végére Európa legtöbb nagyvárosában már üzemelt szemétégető, 1907 körül pedig az akkori Magyarország területén is megnyitott két, kiskapacitású létesítmény, egy Miskolcon, egy pedig Fiuméban.

A szakirodalom szerint a hulladékégetésnek számos előnye van, többek között, hogy a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti, a folyamat során keletkezett hő energiatermelésre használható, illetve a mai, korszerű füstgáztisztítási technológiával betarthatók a szigorú kibocsátási előírások, így közegészségügyi szempontból is a leghatékonyabb módszernek számít. A hulladék termikus hasznosításával kapcsolatban elmondható további pozitívum, hogy az ilyen erőművek üzemanyaga, vagyis a városi hulladék jelentős része nem fosszilis tüzelőanyag, tehát klíma-semlegesen, vagy ahhoz közeli módon termel villamos energiát.

(Borítókép: Budapesti Közművek)