A NASA Aqua műholdján a MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) nevű eszköz készítette a cikkhez használt képet augusztus 6-án, amelyen az űrhivatal szerint az látható, ahogy a szibériai erdőtűz füstje olyan sűrű, hogy kitakarja a talajt is. A füst kelet-nyugati irányban 3200 km, míg észak-déli irányban 4000 km-re terjed ki, ami elég lenyűgöző önmagában is, de ez csak egy része a teljes füstnek. A múlt héten a Jakutföldről (Szaha Köztársaság) felszálló füst 3000 km távolságot tett meg, és elért a földrajzi Északi-sarkra is, ami egy szomorú rekord, mivel ilyesmire nem volt példa, mióta megfigyeléseket végeznek ez ügyben. Sőt a füstöt még Mongólia fővárosából, Ulánbátorból is látták, ami 2000 km-re helyezkedik el Jakutföldtől. Az Európai Unió légkörfigyelő intézete, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) becslése szerint június óta a tűzvész miatt 505 millió tonna CO2 került a légkörbe eddig (és a „tűzszezon” még nem ért véget), míg tavaly ez a szám az egész szezonban 450 millió tonna volt.
Jakutföld fővárosában, Jakutszkban mérték 1891-ben egyébként az egyik leghidegebb hőmérsékletet a Földön: mínusz 64,4 Celsius-fokot. A mostani nyáron azonban rekord magas volt a hőmérséklet. A Siberian Times riportja mindezt úgy foglalta össze, hogy a Szaha Köztársaság valaha az örök fagy királysága volt, mára az erdőtüzek fővárosa lett. Az aktuális becslés szerint egyébként körülbelül 34 ezer négyzetkilométer (kicsit több, mint Magyarország harmada) áll lángokban, és a tűz több mint 300 helyen ütötte fel a fejét, ám ezeknek csak körülbelül a felét oltják az orosz hadsereg bevonásával is, mivel a többi területen az oltási tevékenység túlságosan veszélyes.
A Washington Postnak nyilatkozó szakértő szerint a szóban forgó területen nagyobb a tűzvész a jelenleg tomboló görög, török, olasz, amerikai és kanadai tüzek együttesénél is. A szakértő szerint a helyzetet a klímaválság, valamint az erdőgazdálkodás mind leromló állapota okozta, miközben az orosz hivatalos álláspont próbálja az immár rendszeres tűzvészt normálisnak beállítani (már ha egyáltalán beszélnek a helyi médiában a szibériai tüzekről), vagyishogy a tajga egyébként is ki szokott gyulladni. Az emberek pedig valóban kezdenek is ehhez hozzászokni.
Mint látható tehát, Jakutföld nagyon szép példája annak, hogy a klímaválság hatására az extrém lesz az új norma.
(Kép: NASA, MODIS)