Naprendszerbeli üstökösöknél ilyenkor a csóva hullámossá válik, sőt néha „le is szakad”. Hogy azonban egy másik csillagrendszerből érkezett égitest hogyan reagál, az nyitott kérdés – és épp ettől izgalmas.
A NASA előrejelző modellje szerint az ütközés időzítése meglehetősen szerencsés: az üstökös hamarosan eltűnik a Nap vakító fénye mellett, így csupán szűk megfigyelési ablak áll rendelkezésre. Ráadásul szeptember eleje óta nagyjából a negyvenszeresére fényesedett.
„Megerősítjük Thomas Lehmann friss észlelését az üstökös fényesedéséről”
– mondja Michael Jäger, aki Gerald Rhemannal szeptember 17-én felvételt készített. A zöldes szín fő oka a kétatomos szén (C₂), amely a Nap UV-sugárzásától világít.
Marshall Eubanks modellje szerint a fényességet most főként a gáztermelés hajtja – ami jól jön az október eleji Mars-közelség előtt, amikor a bolygó körül keringő űrszondák is rávetik a kameráikat.