Részleges napfogyatkozás, világító felhők és egyéb természeti látnivalók júniusra

2021 / 06 / 04 / Felkai Ádám
Részleges napfogyatkozás, világító felhők és egyéb természeti látnivalók júniusra
Jó idő van, a korlátozásokat is feloldották, szóval végre ki lehet menni figyelni a szabad égboltot. Szerencsére akad is majd látnivaló, soroljuk az érdekességeket.

A csillagászati nyár, tehát a nyári napéjegyenlőség június 21-én, 4:32-kor, hajnalban köszönt be – ezután tehát fokozatosan rövidülni kezdenek a nappalok. Nem sokkal később, június 24-én pedig a nyári égbolt első teliholdja fog előbukkanni – de ezzel némileg előre szaladtunk, hiszen a legmasszívabb látnivalók a hónap elejére várhatóak.

A Hold a hónap elején még igen fényes lesz, de szerencsére későn kel, így fényszennyezéstől mentes területen kivételesen jó megfigyeléseket végezhetünk. A Tejút íve éjfélkor már aránylag magasra, körülbelül 40 fokra húzódik, és a déli égen látható régiója ekkor jól megfigyelhető. Az ég keleti felét pedig a rendkívül látványos Nagy Nyári Háromszög uralja. A fotózáshoz ki kell menekülnünk a fényszennyezett zónákból, ami értelemszerűen a nagyobb városokat (ezeknek az 50 km-es körzetét is) vagy a turistákkal és vendéglátó egységekkel zsúfolt Balatont jelenti. Az eligazodásban segítségünkre lehet ez a fényszennyezést bemutató térkép.

A hónap sztárja azonban kétségkívül a jövő heti, június 10-én megtekinthető napfogyatkozás lesz. Ez egy részleges napfogyatkozás lesz, és a kicsi kitakarás miatt megfelelő felszerelés nélkül csak úgy jártunkban-keltünkben, irodában ülve fel sem fogunk rá figyelni. Naptávcsővel, napfogyatkozás-szemüveggel vagy hegesztőszemüveggel viszont érdekes látványban lesz részünk. Napfogyatkozásról akkor beszélünk, amikor a Hold éppen a Nap és a Föld közé kerül, és a Hold árnyékot vet a Földre. A június 10-ei egy gyűrűs napfogyatkozás lesz, vagyis a Hold nem fogja teljesen kitakarni a Napot a Föld egyetlen pontjáról nézve sem, hanem a holdárnyékot ragyogó napgyűrű veszi körül (innen származik a név).

A mostani gyűrűs napfogyatkozás esetén még a megfigyelésre legalkalmasabb helyeken is mindössze a Nap 89 százalékát takarja majd ki bolygónk útitársa. Vagyis sajnos olyan mértékű napfogyatkozásról szó sincs, mint amit 1999-ben láthattunk a Balatonnál. Magyarország ráadásul a részleges fogyatkozás külső határán helyezkedik el, Budapestről szemlélve például a Hold árnyéka a Nap 2,5 százalékát takarja majd ki. A fővárosban egyébként a fogyatkozás dél körül, 12:04-kor kezdődik, és a maximumot 12:45-kor éri el, majd 13:27-kor a Nap és a Hold végleg elválnak egymástól. Az ország többi részén ehhez képest pár perces eltérések lesznek. Ezen a térképen az adott helyszínre kattintva ellenőrizhetjük, hogy ott mikor kezdődik, ér maximumra, valamint végződik a látványosság, de mivel az oldal Greenwichi időt ír ki, ehhez adjunk még hozzá 2 órát (esetleg állítsuk át az alapértelmezett időzónát GMT+2-re).

Általában nem jó ötlet szabad szemmel a Napba bámulni, és ez most is igaz, vagyis az eseményt csak megfelelő védőeszközzel felszerelve kísérjük, és tartózkodjunk a barkácsmegoldásoktól! Érdemes tehát távcsőboltban napszűrő fóliát beszereznünk, esetleg szintén szakboltban napfogyatkozás-néző szemüveget vásárolnunk, de a hegesztőszemüvegek, DIN/OD 12-es fokozattól is beválhatnak. Ez utóbbival azonban csak 1-1- pillanatig nézzünk a Napba, ne folyamatosan. Fontos azt is tudnunk, hogy a sok éve készült napfogyatkozás-néző szemüvegek már nem alkalmasak a megfigyelésre, ezek használatával szemünk épségét tesszük kockára – figyelmeztet a National Geographic cikke. Vagyis a '99-ben vásárolt szemüveget ne kotorjuk elő a padlásról!

Sajnos van rá esély, hogy ezeket az eszközöket elkapkodják, így erre az esetre bevethetjük a lyukkamerás módszert, melynek elkészítéséről lent tekinthető meg egy videó.

A hunyorgás nem véd amúgy meg minket a Nap szemkárosító hatásától, ugyanígy felejtsük el a több egymásra rakott napszemüveget, kormozott üveget, analóg filmet, CD és DVD lemezt és a többi „házi praktikát”! A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán részeletesen is olvashatunk arról, hogy miként végezzük a megfigyelést anélkül, hogy kockára tennénk a szemünk épségét.

A világító felhők, pontosabban: poláris mezoszférikus felhők (PMC-k) jellemzően az Antarktisz és az Északi-sark felett láthatóak évente öt-tíz napig az éjszakai égbolton. Június közepétől augusztus elejéig azonban Magyarországon is kiszúrhatunk hasonló jelenségeket, ha szerencsénk van. Ez utóbbi – mármint a szerencse – arra vonatkozik, hogy a jelenség nem előrejelezhető, de ezekben a napokban a szürkületi időszakban érdemes keresgélnünk, amikor a Nap 6-16 fokkal helyezkedik el a horizont alatt. Ha minden körülmény adott, akkor a felhőket alkonyat után északnyugaton, hajnal előtt pedig északkeleten pillanthatjuk meg.

Hogy megfejtse a csodálatosan világító felhők két évszázados titkát, a NASA mesterségesen hozott létre egyet a légkörben A világító felhőket először az 1800-as években figyelték meg, de azóta szerte a világon egyre többször írták le a megjelenésüket, például a Tunguska meteor feltűnésekor, 1908-ban Szibériában – immár biztosan tudjuk, mi okozza a jelenséget.

A kékes, gyöngyházfénnyel ragyogó felhők azért szürkületkor láthatóak a legjobban, mert a mezoszférában, 76-85 km-es magasságban kialakuló jelenség akkor ragyog fel, amikor a Nap a horizont alól világítja meg a felhőt, miközben a légkör alsóbb rétegei már sötétségbe borultak a Föld árnyékában. Mivel a PMC kialakulásához több körülmény együttállására van szükség, ezért is ennyire (relatíve) ritka jelenségek, bár hozzá kell tenni, hogy 1885-ös felfedezésük óta a megfigyelések gyakorisága, a felhők fényessége és mérete egyaránt növekedett, ami néhány kutató szerint arra utal, hogy mindennek a klímaváltozáshoz is köze lehet. A NASA egyébként már több módon is tanulmányozza a világító felhőket – erről a fenti cikkünkben lehet részletesen is olvasni.

(Kép: Wikipedia/BROCKEN INAGLORY)

További cikkek a témában:

Két Napja lehetett a Földnek A csillagászok szerint a Nap rég elveszett társa lényegében bárhol keringhet a Tejúton.

Gyönyörű új Vénusz-fotó a NASA Parker szondájától A NASA új nagy felbontású fotót tett közzé a Vénusz árnyékban lévő oldaláról, melyet a Parker Napszonda készített.

A Hold nem a Föld középpontja körül kering Ráadásul Hold amúgy sem csak „kering”, hanem több száz típusú mozgást végez, például rezeg, mint egy megkondult harang a középkor óta. Közben a Föld meg részegen imbolyog.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
Pazar látvány, ahogy a Starship visszatér a Föld atmoszférájába
A SpaceX néhány napja harmadik alkalommal is útjára bocsátotta a világ legnagyobb rakétáját, és bár az első két próbálkozáshoz hasonlóan ezúttal sem ment minden a terveknek megfelelően, Elon Musk vállalata alapvetően sikerként könyvelheti el a múlt csütörtöki tesztet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.