Hét forró év hidegben

A szondát 2018-ban indították egy olyan hét éves küldetésre, melynek célja a Nap légkörének vizsgálata. A Parkert a misszió során különleges szénkompozit hőpajzs védi, ami 1400 Celsius fokos hőt is kibír, és ennek oltalmában 6 millió kilométerre közelíti majd meg Napunkat.

A Naphoz persze el is kell jutni, ezért a szonda először hétszer megkerüli a Vénuszt, és a bolygó gravitációs erejének segítségével megfelelő sebességre gyorsulva vesz kellő lendületet Napsúroló útjához. 

Az űrszonda összesen 24-szer közelíti majd meg a Napot, és a 6 millió kilométeres maximális közelséggel hétszer közelebb jut hozzá, mint bármilyen eszköz korábban.

A most közzétett fotó a hintamanővernek nevezett körök során készült a Vénusz éjszakai oldaláról, a WISPR nevű nagylátószögű, látható fénnyel végzett megfigyelésekhez készült képalkotó rendszer segítségével.

Felhőtlen boldogság

“Felhőkre számítottunk, de a kamera egyszerűen átlátott rajtuk, egészen le a bolygó felszínéig” - mondta el Angelos Vourlidas, a John Hopkins Egyetem fizikai laborjának kutatója, a WISPR-program tudósa.

A fotón látható sötétebb régió, az Aphrodite Terra, ami a legnagyobb fennsík a Vénuszon, és nagyjából 30 Celsius-fokkal hűvösebb a környezeténél. A képen megfigyelhetők a horizonton, a légkör felső rétegében felfénylő, reakcióba lépő oxigénatomok.

A Vénusz a Naptól számított második bolygó, 224,7 földi nap keringési idővel, és ez a Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. A bolygó a “kalauzcsillagok” közé tartozik, azaz a történelem során segítette az embereket a tájékozódásban utazásaik során, ami miatt számos hangzatos nevet is kapott, mint például Hajnalcsillag, Esti csillag, vagy a kettő egyben, az Esthajnalcsillag. A „csillag” elnevezés természetesen nem csillagászati megállapítás, pusztán népies szóhasználat.

A friss fotó a Parker Solar Probe Vénusz körüli harmadik köre során készült, még 2020 júliusában. Az legutóbbi fotókat idén február 20-án készítette, ezeket majd áprilisban teszi közzé a NASA.

(Forrás: NASA Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Az angolok után a NASA is a nukleáris űrhajó-meghajtásra szavaz a Mars-utazáshoz Újra kezdenek előtérbe kerülni az atommeghajtású űrhajók, a NASA ugyanakkor az elmúlt években elhanyagolta a területet, és most változtatni kíván ezen.

Egy űrszonda a héten már életre utaló nyomokat keresett a Vénusz felhőiben Ez gyorsan ment – mondhatnánk, de valójában szerencsés véletlenek összjátékáról van szó. A BepiColombo űrszonda amúgy is odatartott, és már képet is készített a lángoló bolygóról.

Már évtizedekkel ezelőtt felfedezhették az életre utaló nyomokat a Vénuszon A nyomokat a NASA már 1978-ban felfedezhette.