És ez még nem minden a kutatók ugyanis jelen eredményeik alapján azt feltételezik, hogy a 'furcsa páros' teóriája egyúttal magyarázatot adhat az Oort-felhő kialakulására, a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy 50 000-200 000 csillagászati egységnyi távolság között található üstököszónára, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering. Az egyetem közleménye szerint egy ilyen rendszer megmagyarázhatja, hogyan voltak képesek az egyes objektumok szétszóródni a Naprendszer legtávolabbi területeire is, időnként akár szomszédos rendszerekig, és fordítva. "A korábbi modellekkel nehézséget jelentett az elszórt objektumok és az Oort-felhő külső darabjai arányának felmérése" - mondja Amir Siraj, a kutatásban részt vevő harvardi egyetemi hallgató, majd hozzátette:

"A bináris modell azonban jelentősen pontosabb képpel kecsegtet, egyúttal arra utal, hogy a Naphoz hasonló égitestek többsége eleve kísérőcsillaggal születik."

Avi Loeb, a tanulmány társszerzője szerint a bináris rendszerek sokkal inkább képesek 'megkaparintani maguknak' a szabadon keringő objektumokat, mint a magányos csillagok. "Ha az Oort-felhő valóban úgy formálódott, ahogy hisszük, akkor mindez azt sugallná, hogy a Napnak volt egy hasonló tömegű társa, amelyet viszont még azelőtt elvesztett, hogy elhagyta születési klaszterét." - magyarázza a szakértő. Elméletük mindemellett a földi élet kialakulásáról is gazdagíthatja ismereteinket, Siraj szerint ugyanis az Oort-felhő külső égitestjei fontos szerepet játszhattak a víz megjelenésénél, sőt még a dinoszauruszok kihalásánál is.

Már megint a rejtélyes kilencedik bolygó

Kutatók régóta úgynevezett transz-neptunuszi objektumokról (TNO) származó gravitációs mintákból érkező jeleket fognak, amelyek előrevetítik egy masszív, kilencedik planéta jelenlétét. A hipotetikus bolygó Földünkhöz képest nagyjából százszor hosszabb pályát írhat le a Nap körül. A TNO-k problémaköre megosztja a szakembereket – egyesek úgy gondolják, apró űrsziklák csoportosulásai generálhatják a hullámokat, mások egy Földnél ötször nagyobb égitestet provizionálnak. Többek között ezt a rejtélyes kilencedik égitestet kutatja majd a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium, ami 2021 elején kezdi meg küldetését.

"Jelenleg nem világos, hogy honnan származnak ezek az ismeretlen égitestek, mindenesetre az új modellünk arra enged bennünket következtetni, hogy létezhetnek más bolygók is a Neptun után." - mondja Loeb.

"Amennyiben a VRO megerősíti a kilencedik bolygó létezését és valamiféle képet kapunk a keletkezéséről, akkor attól a pillanattól kezdve a bináris modell alkalmazása előtérbe kerül a csillagászati tudományokban" - magyarázza Siraj. Ami pedig a Nap elveszett társának sorsát illeti, a csapat többféle forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart: vagy egy másik, a Nappal és kísérőjével egyidejűleg született csillagok léphettek a helyébe, melynek következtében örökre eltűnt, de az is lehet, hogy napjainkban is ott kering valahol a Tejúton.

(Fotó: Needpix)