Két egyetem, az Universitat Politècnica de València (UPV) és a Politecnico di Milano kutatói közösen tervezték meg és hozták létre a szóban forgó anyagot, melynek említett tulajdonságai annak köszönhetőek, hogy megfelelően kevertek össze bizonyos összetevőket, jelesül: kristályos adalékanyagokat, alumínium-oxid nanoszálakat és cellulóz nanokristályokat. Ezeknek az új cementösszetevőknek nem csak az köszönhető, hogy a beton ellenállóbb, de a képregényes Rozsomákhoz hasonlóan képes az „öngyógyításra” is, ami a gyakorlatban a szükséges, karbantartásra fordított munkaórák csökkenését eredményezi. Sőt a beton élettartalma így meg is haladhatja a jelenleg használt megoldásokét, ami körülbelül 50 év. Ezt az anyagot tehát a leginkább ott érdemes használni, ahol a szerkezetnek extrém körülményeket kell kibírnia, ilyenek lehetnek a tenger környéki építkezések, de az anyag remekül beválhat geotermikus erőművek esetén is.

Összességében tehát a ResHEALience nevű anyag egy új perspektívát hoz be az anyagok tartósságával kapcsolatban: a külső hatásoknak történő passzív ellenállássál szemben az „önjavításnak” köszönhetően aktív védelmet garantál.

Az anyag már hat nagyobb projekt esetén felhasználásra került – ebből kettő a Valencia autonóm közösség területén épült meg, és ezek a fentebb írtaknak megfelelően erősen igénybe vett építmények, mivel mindkettő amolyan tengerre helyezett lebegő platform – az egyik széltoronyok alapját adja, a másikat kagylótenyésztéshez használják. Ezen kívül az anyag megtalálható két építményben Olaszországban, egy írországi projektben, valamint egy máltai építményben.

Az Universitat Politècnica de València kutatói olyan rendszereket is kidolgoztak, melyek kiterjedt szenzorhálózattal figyelik ezeket az építményeket, illetve hogy a szóban forgó beton miként „áll helyt” ezeken a felhasználási területeken. A rendszer valós időben és folyamatosan tovíbbítja az adatokat, melyek nem csak az építmények tartósságáról adnak képet, de arról is hogy pontosan hol és miért alakul ki korrózió, illetve fordulhatnak elő általában a szerkezetet károsító tényezők.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/simonsimages)

További cikkek a témában:

A világ legjobb ötletei #8 - mohásbeton az új CO2 csodafegyver A mohát növesztő betonból készülő épületek több ezer fánál is több szén-dioxidot és légszennyezést képesek eltávolítani a környezetükből.

Répa és hamu kell a jövő szuperbetonjához A hagyományos beton gyártása rendkívül környezetszennyező módon történik, gyakorlatilag ez felelős a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyolc százalékáért, miközben a beton a világon a második leggyakrabban felhasznált anyag. A tudósok folyamatosan keresik az alternatívákat, és néha a legváratlanabb helyekről érkezik eredményes megoldás.

Altered carbon: egy forradalmian új módszerrel bármiből grafén állítható elő A grafén az elmúlt évtizedek során felfedezett anyagok csoportjának egyik legértékesebb és legsokoldalúbban felhasználható tagja. Eddig az előállítása meglehetősen költséges volt, de most a helyzet villámgyorsan megváltozhat.