Robotok, humanoidok, COVID-19: gép-ember harc a halálos vírus ellen
2020 / 02 / 28 / bobak.zsofia
Robotok, humanoidok, COVID-19: gép-ember harc a halálos vírus ellen
A robotok elveszik a munkánkat. Mi pedig örülünk neki. A fertőzésveszély elkerülésére egyre több automatizált eszközt vetnek be a kórházakban, boltokban, éttermekben, Kína high-tech fejlesztései most válnak csak igazán kifizetődővé.

Little Peanut

Kéken villogó robot gurul végig Hangzhou egyik szállodájának kihalt folyosóin. Polcain alaposan bezacskózott élelmiszercsomagokat szállít, és minden ajtó előtt lassít egy kicsit.

“Helló mindenki. Kedves Little Peanut (Kis Földimogyoró) most felszolgálja az ételt önöknek. Jó étvágyat. Ha bármi másra szükségük van, kérem üzenjenek a személyzetnek a WeChaten keresztül.” 

-mondja udvariasan és a folyosó végén az ajtók kinyílnak, az éhes emberek gyorsan elveszik az ebédjüket, majd vissza is zárkóznak biztonságos magányukba. Ez nem egy jelenet a posztapokaliptikus, elidegenedett társadalmunk kopár jövőjét előrejelző sci-fiből, hanem megtörtént eset múlt hónap végéről, mikor a Szingapúrból Hangzhouba tartó repülőjáraton két ember belázasodása miatt mind a háromszázharmincöt utasnak két hétre karanténba kellett vonulnia egy helyi hotelbe. Hogy minimálisra csökkentsék a kontaktust és így a fertőzésveszélyt, a szálloda személyzete nem személyesen, hanem robotok és applikációk útján kommunikált a vendégekkel, akik persze elhagyhatták a szobájukat, de ők maguk is biztonságosabbnak találták ezt az automatizált megoldást a hagyományos módszerekkel szemben.

Kis Földimogyorót (pontosabban sok Kis Földimogyorót, hiszen nem a hotelben alkalmazott az egyetlen prototípus) azóta már sok más társa követte, hogy segítse az embereket a vírus terjedésének megfékezésére tett kísérletekben. Az ilyen vészhelyzetekben mutatkozik meg leginkább az automatizáció üdvös hatása és ilyenkor adódik a legjobb alkalom arra, hogy leszámoljunk a túlzó tévképzetekkel, miszerint a robotizáció valamiféle emberiségellenes fenyegetést jelentene, mely sötét disztópiába taszítja a világot.

Vannak (sajnos) szituációk, melyekben nagyon is előnyös, ha a robotok elveszik a munkánkat és így az emberek megmenekülnek a potenciális veszélytől.

A mostani pedig pont ilyen.

“Az otthonmaradással szolgálják a társadalmat”

“Igen, itt a drón beszél. Nem kellene kint sétálnod maszk nélkül. Haza kéne menned és ne felejtsd el megmosni a kezed.” - mondja a drón a zavarában mosolygó kínai néninek, aki a beszélgetés után sietősen hazaindul.

A drónok bevetése az emberek megfigyelésére felvet bizonyos emberi jogi kérdéseket, az ország vezetését rendszeresen éri kritika különböző szervezetek, például az Amnesty International részéről, miszerint az általuk kiépített rendszer nem nyújt elég szabad mozgásteret a lakosok számára, de a technológia most elsősorban a potenciális fertőzöttek kiszűrését segíti. A módszer lehetőséget biztosít nagyobb tömegek monitorozására és, remények szerint, annak észlelésére, ha valaki orvosi ellátásra szorul. A shenzheni MicroMultiCopter vállalat száz eszközt helyezett készenlétbe szerte az országban, és kétszáz alkalmazottat állított munkába, akik a megfigyelőeszközöket figyelik meg az irányítóközpontokból.

“A cég túlórában dolgozik” - nyilatkozta a vállalat szóvivője - “Ez a legjobb teszt a drónjaink számára. És a legjobb bemutatkozási lehetőség a világ felé.”

A drónok hőkamerákkal vannak felszerelve, melyek érzékelik az emberek testhőmérsékletét és ha egy személy esetében lázat detektálnak, értesítést küldenek a hatóságoknak. Ahogy Andy Miah, drónszakértő fogalmazott: “Szerintem ezek (a drónok) fantasztikusan vonzó eszközök a rendfenntartó szervek számára. Biztosítják a rendőrségnek, hogy ott legyenek mindenhol, oly módon, amire a múltban semmilyen más mozgásforma nem adott lehetőséget.” A rendőrség pedig valóban mindenhol ott van, hiszen mostmár a lakosság egészségének monitorozása is a hatókörükbe tartozik. A kínai állami televízió, a CCTV által megosztott Twitter üzenet is alátámasztja azokat a közösségi média oldalakon már régóta keringő beszámolókat, melyek egy újfajta, egészen speciális technikával oldják meg az ellenőrzést. A drónokra szerelt hatalmas QR kódokat az autósoknak az okostelefonjukkal kell elolvasni (ahogy azt a hangosbeszélő is ismerteti velük), majd a honlapon számot kell adniuk az aktuális egészségi állapotukról. A drónok által közölt felszólítások sok esetben arra ösztönzik az embereket, hogy inkább maradjanak otthon, de ezt maguktól is többnyire megteszik, olyannyira, hogy sok település valóságos szellemvárossá változott az elmúlt időkben.

Több mint nyolcszáz millióan élnek izolációban.

A bezártságot a tradicionális kínai újévi ünnepek meghosszabbítása után is sok helyen fenntartották, az iskolák például nem nyitottak ki, az egyetemeken online kurzusra váltottak és a munkahelyeken is szorgalmazták az otthonról dolgozást, azok számára, akik ezt megtehették. A (félig-meddig) önként vállalt karantén pszichológiailag akkora terhet jelent a helyiek számára, főként a gyerekeknek, hogy a megfigyelőrendszer bevezetését felszabadulásként élik meg, ami nagyobb mozgásteret ad nekik, mint a szigorú elkülönítés. A kínai Vouge szerkesztője, Angelica Cheung két napja számolt be róla, milyen volt átélni a vírus kitörését és megszokni az új szabályokat, melyek mentén élték illetve élik az életüket az országban. “Mint a legtöbb ember Pekingben, a segítőink más tartományokban ragadtak, így meg kellett szoknunk a házimunkát, és meg kellett találnunk a legjobb online szállító szolgálatokat. Naponta többször is kiszaladtunk a bejárathoz, hogy felvegyük a csomagokat, mindenre fertőtlenítőt szórtunk, rendszeresen mostuk a kezünket. Maszkokat és fertőtlenítőszert venni valóságos harc volt, mivel mindenhol kifogytak belőle, a rendelésre rendszeresen egy “elfogyott” üzenetet kaptunk válaszként.”

Miután visszatért a munkába, az összes kollégája maszkot, védőszemüveget és eldobható kesztyűt viselt, de sokan inkább továbbra is az otthonmaradást választották.

Kihalt éttermek, bárok, bezárt üzletek, kietlen látkép az utcákon. Ha valaki valahova be akart menni, előbb az ajtók előtt őrt álló biztonságiak ellenőrizték a testhőmérsékletét.

Érintkezés nélkül

A contactless (kapcsolat/érintkezés nélküli) az új hívószó Kínában. Ha lehetséges, mindent emberi kontaktus nélkül oldanak meg, legyen szó szállításról, kiszolgálásról, ellenőrzésekről, orvosi ellátásról. A kapcsolat elkerülése azonban sok pluszmunkát jelent a szolgáltatók részére. A Meituan, mely az ország egyik legnagyobb élelmiszer szállító cége, január 26.-án vezette be Wuhanban (a vírus epicentrumában) a contactless futárszolgálatot, és rögtön hatalmas érdeklődéssel szembesültek, a vásárlók 95 %-a igényelte az új szolgáltatást, de országos szinten is 80 %-ra ugrott az ilyen típusú megrendelések száma. A lassan nemzeti hősnek tartott futárokat előbb szigorúan ellenőrzik, csuklóra pattintható hőmérővel, de ugyanezen a procedúrán esnek át a szakácsok is, illetve mindenki, aki az étel közelébe került, majd az adataikat felírják egy kártyára, ahova szintén felkerül a legutolsó fertőtlenítés időpontja is. Az ily módon megbízhatóvá avanzsált futárok kiviszik a szállítmányt, majd online vagy mobilon értesítik a vevőt az ajtó előtt hagyott csomagról, így találkozniuk egyáltalán nem szükséges.

De ha van valami, ami még sokkal biztonságosabb, mint a fertőtlenített futár, akkor az a fertőtlenített robot.

A rövid távú szállítást hatékonyan meg lehet oldani gépesítéssel, így a nagy online kereskedelmi hálózatok bevetik a robotseregeiket az éhező lakosság ellátására. A Meituan szolgálatában álló önvezető masinák száz kilogramm élelmiszer szállítására képesek, egy út alkalmával három-öt rendelést teljesítenek. Bevezetésükre azután került sor, hogy negatív hírek kezdtek szállingózni különböző elrémítő esetekről, mint például a shenzeni futár története, aki két hétig dolgozott (betegen), mielőtt a vírussal diagnosztizálták volna. A szállítás automatizálása régóta kísérleti fázisban van az országban a költségek csökkentése érdekében, de az útviszonyok, akadályt képező épületek, járókelők, a valós élet bonyolult szituációi kihívást jelentenek az önvezető járművek számára, ezért egyelőre csak kisebb távokon alkalmazzák ezt a fajta szolgáltatást. Egy másik cég, a JD a wuhani Ninth Hospital rendeléseit teljesíti, melyből naponta tízet, húszat is kapnak. Az orvosi felszereléseket és gyógyszereket hetven százalékban automatizált úton viszik ki, kerülve a kontaktust amennyire lehet.

Fenyegető közelségben

A nagy világjárványok idején a leginkább veszélynek kitett réteg természetesen az orvosi személyzet. A kórházakban minden fertőtlenítés és elővigyázatosság ellenére könnyű elkapni a betegséget, így ezeken a helyeken is igyekeznek bevezetni a contactless módszereket. A pekingi Haidian Kórház folyosóit Xiao Bao járja. Gyógyszert oszt ki, lázat mér, felvilágosít a betartandó szabályokról. Xiao Bao a szokásosnál több időt tölthet a fertőzöttek között, félnie nem kell attól, hogy elkap valamit. Ő az a robot, akit az elsők között alkalmaztak kínai egészségügyi intézményekben a vírus kitörése után.

Dong Jianping, a kórház igazgatója szerint ez nem csak az orvosokat védi a veszélytől, hanem a pácienseknek is előnyös, hiszen a gépen keresztül sokkal hosszabbb és alaposabb beszélgetésekre nyílik lehetőség a személyzet és a betegek között, akik így pontosabban be tudnak számolni a panaszaikról, mintha a “menekülő” orvosokkal és ápolókkal kellene konzultálniuk. A kórházakban fertőtlenítő robotok is segítenek, melyek UV fénnyel csírátlanítják a kórtermeket. Kína február 19.-én írta alá a szerződést a dán UVD vállalattal, akik biztosítják a gépek beszállítását az országba.

A robotok UV-C fénnyel dolgoznak, melyet már sok évtizede alkalmaznak a baktériumok és vírusok ellen például a víztisztításban is.

Az UV-C 254 nanométeres hullámhosszom a leghatékonyabb, azonban csak nagyon közelről fejti ki a hatását százszázalékosan, így a manuális használata helyett automatizált rendszerbe integrálni sokkal megbízhatóbb megoldás lehet. Miután a gép végzett a munkával (körülbelül tizenöt perc alatt) és a fény kikapcsol, máris be lehet lépni a terembe. Juul Nielsen, a cég elnöke szerint a sugárzástól nem kell félni, “mikor belépünk, ózon szagot lehet érezni, de valójában ez a hullámhossz nem generál ózont, amit érzünk az a levegőben lévő elégett bőr és haj részecskék szaga.” A kórházi dolgozók segítségére siető, a személyzet munkáját legalább részben átvállaló robotok pedig nem csak a fertőzés kockázatát csökkentik, hanem a végletekig kifáradt ápolók és orvosok válláról is levesznek egy kis terhet. Csak Hubei tartományban, melynek fővárosában, Wuhanban van a fertőzés gócpontja, harmincezer kórházi dolgozó állt munkába a kormány megbízásából, ezeknek kétharmada Wuhan negyvenhat kórházaknak valamelyikében dolgozik. Az ellátás azonban még így is akadozik, sokan, akár azok is, akik nem a vírussal kapcsolatos betegségben szenvednek, nem jutnak időben kezeléshez.

Vakcina

A legfontosabb persze a hatékony oltóanyag kifejlesztése lenne, bár erre még valószínűleg várni kell. Noha az egyesült államokbeli Moderna biotech cég már áprilisra ígéri az mRNA-1273 névre hallgató vakcina tesztjeinek elindítását, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) igazgatója szerint még sikeres tesztek és nyaktörő sebességű fejlesztés esetén sem lesz széleskörűen elérhető az oltás az elkövetkező tizennyolc hónapban.

A megfelelő gyógyszerek kutatásában azonban már sikerült máskor is eredményesen alkalmazni a technológiát, most a Tencent szuperszámítógépei siethetnek az emberek megmentésére, melyek az átlagos gépeknél sokkal gyorsabb működésre képesek.

Amíg meg nem találják a megoldást addig pedig marad az óvatosság, melyet a különböző appok is elősegítenek.

Az Alibaba Group egyik fizetésre szolgáló alkalmazása, az Alipay egy hete vezette be az új szolgáltatását, mely minden egyes lakoshoz egy, az egészségi állapotát mutató QR kódot rendel. A felhasználók kitöltik az online kérdőívet, megválaszolják a kérdéseket a legutóbbi utazásaikról, a tüneteikről, majd a válaszok kiértékelése után egy színes QR kódot kapnak a telefonjukra, mely meghatározza, hogy milyen mértékben léphetnek érintkezésbe a többi emberrel.

A zöld biztonságos, a sárga hét nap elzárást, a piros két hét karantén jelent.

Az Alibaba szintén (más nagy cégekhez hasonlóan) finanszírozást nyújt a vírus génszekvenálási kísérleteiben részt vállalók számára, melybe bevonnák a huszonegyedik század aduászát, a mesterséges intelligenciát is. Hogy végül sikerül e közös erővel, robotok és emberek összefogásával legyűrni a fenyegetést, pontosabban, hogy mikor sikerül ezt kivitelezni, azt még nem tudhatjuk előre, de az biztos, hogy Kína (és, ahogy a vírus terjed, más országok) technológiai fejlesztései most valódi segítséget nyújthatnak.

(Fotó: Getty)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.