Pepper robot

Peppert egy francia csapat, az Aldebaran tervezte, majd, miután felvásárolta a céget, a japán SoftBank Robotics mutatta be még 2014-ben, mint a világ első fél-humanoid robotját. Az ázsiai stílusú külsővel rendelkező, nagy szemű, kedves arcú robot meglepően könnyedén és szabadon mozgatja a tagjait, legalábbis a karjait, mert lábak helyett kerekeken gurul. A környezetével való kommunikációt a rengetegféle beépített eszköz segíti: a fejében négy mikrofon és két HD kamera található, a szemei mögött 3D érzékelők, két szonár, hat lézer, a kezében tapintást érzékelő szenzorok. Százhúsz centis, huszonnyolc kilót nyom és többféle nyelven tud beszélgetni. A hardver megvásárlása után azonban még sok fajta, komplex alkalmazást kell venni hozzá, valamint éves licencedíjat is felszámolnak rá, így a teljes ár akár a tízmilliót is elérheti.

Magyarországon a Netlife Robotics fejleszt hozzá önálló szoftvert, mely a magyar nyelven való kommunikációt teszi lehetővé, ami különösen fontos az olyan társasági robotok esetében, mint amilyen Pepper is.

Őt ugyanis elsősorban nem fizikai munkára tervezték, hanem emberekkel való interakcióra, szórakoztatásra és kisegítő funkciók betöltésére.

A “barátságos humanoid” a világ számos pontján dolgozik reptereken és recepciókon, nálunk pedig összesen tíz darab található, többek között az Enjoy Budapest Café és Apartman Hotelben is, ahol Pepper recepciósként dolgozik. Az ő feladata leginkább az, hogy cuki legyen és azt nagyon jól csinálja, a valódi munka nagyja azonban a felszolgáló robotokra hárul, melyek Suzhou Pangolin típusú gépek, kevésbé aranyosak, de jobban tudnak kávét szállítani. Amy Waitress robot lidarral és ultrahangos szenzorokkal térképezi fel a környezetet a balesetek elkerülésére, az arc helyettesítésére szolgáló kijelző pedig szintén nagyobb érzelmi kapcsolódásra ad lehetőséget a vendégekkel. A Pangolin oldalán a gép leírásában ugyan azt olvashatjuk, hogy nagyjából minden tekintetben beelőzi humán pincérversenytársait:

• nem jelent beteget
• nem fogad el borravalót
• nem kér fizetést
• napi 12 órát dolgozik
• és még a vendégeket is vonzza

Azonban a kávézó robotjai üzemeltető Enjoy Robotics vezetője, Csizmazia Tibor szerint ennek ellenére, egyelőre, senki munkáját nem fogják elvenni (a kávézóban humán felszolgálók is dolgoznak), már csak az áruk miatt sem, amely nem térül meg egyik napról a másikra. A beruházással inkább egyfajta missziót szeretnének megvalósítani, melynek célja, hogy az emberek és robotok közelebb kerüljenek egymáshoz és a közelgő jövő technológiai körülményeihez.

Robin

Robin a B+N cég saját fejlesztésű takarítórobotja, melyet tavaly novemberben mutattak be, majd a Groupama Arénában, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a B+N dokumentumkezelő központjában Pátyon, valamint a MH Egészségügyi Központ telephelyein, a Honvédkórház Róbert Károly körúti és Podmaniczky utcai komplexumaiban állt, illetve álltak munkába. A gép hardverét egy olasz cég gyártja, a magyar fejlesztők érdeme a mérnöki, technikusi és informatikai háttér megteremtése. A B+N nem technológiai cég, hanem egy takarító szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat, mely a saját kutató-fejlesztő részlegben dolgozta ki a Robin gépek működését lehetővé tevő technológiát.

A gépeket a cég saját dolgozói irányítják, így, Pepperhez hasonlóan a Robinok sem túrnak ki senkit az állásából, hanem kisegítőként üzemelnek, ezzel pedig leveszik a terhet az emberekről a munka legmonotonabb részének átvállalásával.

A gépeket irányító dolgozók munkaidejének 20-30%-át teszi ki a robot kezelése, feltöltése, ellenőrzése, Robin pedig cserébe naponta, vagyis egy műszak alatt nagyjából 1.500 m2 felület kitakarítására képes, ez három óra munkát jelent, utána tizenkét óra “kávészünet” következik, amíg feltölt a 140 Ah teljesítményű akkumulátora. A lézerradar (LIDAR), sztereó kamera, ultrahangos érzékelő, infravörös távolságmérő, és az ütközésérzékelő segíti az akadálytalán közlekedést, a helyszín térképének feltöltése után pedig képes önállóan megtervezni az útvonalát, elnavigálni az akadályok között és ha, valamilyen felmerülő probléma miatt egy terület kimaradt, a gép később automatikusan visszatér a helyszínre és befejezi a félbehagyott munkát. Hogy a rendszer hatékonyságát még tovább fejlesszék, a kitakarított és kihagyott területekről adatbázis készül, így a minőségellenőrzés is automatizálható.

Ipari robotok

A forradalmak sikeréről vagy hasznáról általában csak utólag visszatekintve tudunk pontos számadást készíteni, ez nincs másképp az ipari forradalmakkal sem. A változások, melyet hozták az emberek életébe, a kezdeti időkben mindig kényelmetlenséget és problémákat okoztak, de két érv mindig a fejlődés mellett szólt. Egyfelől a technika folyamatos megújulása és az innovációk elkerülhetetlenné teszik, hogy új eszközök jelenjenek meg a piacon, ha pedig valaki (egy gyártó vállalat, egy ország, vagy magánszemélyek) nem kezdik el időben alkalmazni, a majdnem biztos gazdasági lemaradást kockáztatják. Másfelől, ami eleinte ijesztő, arról később kiderülhet, hogy nem csak hasznos, hanem alapvető fontosságú lehet az életben.

Ugyan az automatizációt és ipari robotokat nem a negyedik ipari forradalom hozta el a gyárakba, de a digitalizálás sokat segít, hogy még hatékonyabban tudjanak működni.

A robotok pedig, akárcsak Robin esetében, leveszik a terhet az emberekről, hogy a legnehezebb, legmonotonabb munkákat ne nekik kelljen megcsinálni. Mezei Tamás, a Fanuc Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint ha nem lennének ipari robotok, sok gyárat be kellene zárni, ez pedig a munkahelyek elvesztésével járna, így a gépek nem elveszik a munkahelyeket, hanem megteremtik őket. “Az ipari automatizálás és a kollaboratív robotok nem ördögtől való dolgok. A negyedik ipari forradalmat éljük át, mindegyik korábbi ipari forradalomnál voltak változások. Például a kovácsokból mozdonyvezetők vagy autószerelők lettek. Az átalakulások, mint a mostani is persze megváltoztatják a kényelmes, jól megszokott rendszereket, de végül mindig fejlődést hoznak.”

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) statisztikái szerint a Magyarországon munkálkodó ipari robotok (vagy cobotok) száma 2016-ban nagyjából 5400 egység körül mozgott, ezeknek nagy részét leginkább az autógyártásban alkalmazták. Ez évi harminckilenc százalékos emelkedést jelez, és globális szinten a 32. helyet jelenti. De a beszállító vállalatok szerint a 2018-as év volt a legjövedelmezőbb a robotok adásvétele szempontjából. Azonban a gépeket valakinek irányítania is kell, de mostantól a szakképzett kezelők hiánya sem okoz majd gondot, a magyar Robot-X cég a Manhattan Akadémiával együttműködve a legnagyobb hazai beszállítók, a Fanuc, a Kuka és a Universal Robots gépeihez robotkezelő és -programozó képzést indít márciustól. A kurzusok tematikája egymásra épül és a „kezdő” robotkezelői szinttől a haladó robotprogramozóig biztosít piacképes, a gyakorlatban is használható tudást.

Ipari robotok gyártásban is találhatunk magyar érdekeltséget, a dán OnRobot vállalat budapesti fejlesztői csapata a kezdeti prototípusoktól egészen a késztermék kivitelezésig részt vesz a munkában, valamint hardver- és szoftverfejlesztéseken is dolgoznak.

Többek között annak a Gecko Gripper névre hallgató intelligens fogószerkezetnek a fejlesztésében is részt vettek, melyet a NASA laboratóriumában kísérleteztek ki, és eredeti célja, hogy a Nemzetközi Űrállomás feladatainak végrehajtásában segítkezzen, de most már itt, a Földön, a hazai gyárakban is megjelent.

(Fotó: Getty)