Az Amerikai Kémiai Társaság már közel egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztetést adott ki az úgynevezett kolónia összeomlási rendellenesség problémájával kapcsolatban, ami már 2013-ban is jelentősen éreztette a hatását a beporzók populációjában - a méhek száma a világ számos pontján azóta még tovább csökkent, többek között az életterük beszűkülésének, a rovarirtószerek káros hatásainak, a monokultúrás mezőgazdasági módszerek terjedésének és ezzel a biodiverzitás hiányának, valamint a klímaváltozás miatti egyre szélsőségesebb időjárási tendenciáknak köszönhetően. Az Európai Parlament 2019-es jelentése szerint a méhek az uniós élelmiszertermelés 76%-át befolyásolják, vagyis a jelenlétük alapvető fontosságú az emberek és állatok ellátásának szempontjából, azonban a rovarok védelme érdekében hozott intézkedések, például a vegyi növényvédő szerek használatának csökkentését célzó új törvények bevezetése még csak most valósul meg, a vélhetőleg pozitív irányú változások hatása pedig lassan hoz eredményeket, miközben a beporzó egyedek munkavégzésére minden évben nagy szükség lenne.

Az Amerikai Kémiai Tanács körkörös gazdaságot megvalósító hosszú távú stratégiájának részeként pályázatot írt ki, amiben olyan újszerű technológiai eszközök kutatását kezdeményezte, amelyek a műanyag alapanyagokat felelősen felhasználó megoldásokat kínálnak az elektromos szállítást illetően - a tervek között pedig egy olyan elképzelés is helyet kapott, ami kifejezetten a méhek szállítására fókuszál és a hagyományostól eltérő, lokalisabb megoldást tehet lehetővé, hogy a gazdák közvetlenül alkalmazható védelmet biztosíthassanak a rovarok számára. A pályázatra beérkező ötlet ugyan még csak a koncepció fázisában tart, de így is betekintést nyújt abba, hogyan használható az automatizálás, az önvezető technológia vagy éppen a mesterséges intelligencia a méhek egészségesének megóvására és a beporzási folyamatok elősegítésére.

A Seokbin Hong által megalkotott 2035 Moving Beehive Mobility, avagy nyílt beporzó rendszer egy speciális járművel oldaná meg a problémát: a guruló egység belsejében a méhkas teljes biztonságot élvezne a folyamatosan monitorozott és ideális szinten tartott hőmérséklet és a ragadozók és kártevők elleni védelem következtében, miközben a gazdák könnyedén tudnák szállítani, akár előre beprogramozott útvonalakon, a rovarokat az éppen beporzást igénylő területekre.

A ragadozók elcsalogatását a kastól a jármű tetején elhelyezett, számukra csábító illatot kibocsátó berendezés segíti elő, a belső tér pedig külön helyet biztosít a királynő, a dolgozók és a méz tárolása számára. A 2,3*1,4*1 méteres jármű nagyméretű kerekei stabil haladást tesznek lehetővé bármilyen terepen, és a benne tartózkodó méhek számát állandó jelleggel számon tartja az automatizált rendszer. Bár a jármű még nem készült el és amennyiben gyártásra és a piacon való megjelenésére esetleg sor is kerül 2035-re, még akkor sem nyújt átfogó megoldást a beporzókkal kapcsolatos problémákra, de az ehhez hasonló high-tech fejlesztések egy lépést jelenthetnek a felelős gazdálkodási módszerek alkalmazásának irányába.

(Yankodesign Fotó: Seokbin Hong)

A méhek nagyon örülnek annak, hogy karanténba zártuk magunkat A méhek végre szabadon szárnyalhatnak egy olyan világban, ahol jóval kevesebb autó pusztítja őket, és lehetetleníti el az életük.