Római kori falu nyomait tárták fel a Pilis erdejében

2023 / 11 / 11 / Bodnár Barna
Római kori falu nyomait tárták fel a Pilis erdejében
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének vezetésével zajlott ásatás során egy római kori falutelepülés edényeire és épületeire bukkantak Pilisszentiván közelében.

Egy héttel ezelőtt ért véget a falu feltárása, amely Aquincum északnyugati hátországában, az Aranyhegyi-pataknak vizet adó Hársas-forrás környezetében, egy természetes teraszon helyezkedik el. Bár a lelőhelyet 2009-ben már azonosították, illetve 2014-2018 is folyt már itt kutatás, idén azonban részletesebb vizsgálatnak is alávetették a területet.


Fotó: Ásónyomon blog

A régészek munkáját ezúttal a technológia is segítette, a településre vezető utat, illetve a körülbelül háromhektáros falu határait talajradaros vizsgálatokkal, illetve légi lézeres felszínszkenneléssel (LiDAR) azonosították. A drónokra szerelhető szkennerrel lehetőség van feltérképezni egy adott területet. A technológiával nem csak az épületek felületét, vagy a terület felszínét tudják digitalizálni, a lézerrel a növényzet alá is betekintést nyernek, a szerves anyagot szoftveresen eltávolítva a szervetlenről. Ezáltal a vizsgált területről pontos felszíni modelleket is képesek készíteni. A pontfelhő adatain klasszifikációs eljárások segítségével további szűréseket és tisztító, pontosító utómunkafolyamatokat tudnak végezni, áll az ásatást segítő Lumen Drone Services honlapján. A kutatók az októberi ásatás során több mint 350 négyzetméteren folytattak tisztítási és kisebb bontási munkálatokat, hogy a korábban feltárt falak vonalát meghatározhassák.


Az ásatáson feltárt ritka, kerámiaműhelyre utaló, ép pecsételő. (Fotó: Ásónyomon blog)

Az ELTE intézetének blogja, az Ásónyomon tájékoztatása szerint a lelőhely hazánkban ritkának számít, ugyanis kevés római kori települést azonosítottak erdei környezetben. A faluban feltárt három épület a jelek szerint nem lakóház volt, hanem mezőgazdasági célokat szolgált, erre utal, hogy tetőcserepet csak elvétve találtak. A legnagyobb épület alaprajza eredetileg a római kori vidéki településekre jellemző egyharmad-kétharmad osztású, téglalap alaprajzú volt, amelyet északi irányban két helyiséggel bővítettek. A ház déli részének sarkában egy mészkövekkel és összetört kerámiaréteggel alapozott fűtő/sütő kemence került elő. A keleti épület alatt szintén egy kör alakú kemence platniját, kőfalát és oldalépítményét tárták fel, számos kerámiatöredék kíséretében.

A házak maradványai mellett korai, 1-2. század fordulójára tehető, kézzel formált, bennszülött jellegű edények kerültek elő az egyik épület alapozási szintje alól. Ezek között volt egy ritka, kerámiaműhelyre utaló, ép pecsételő is. A faluban dolgozók valószínűleg Aquincummal is kapcsolatban voltak, erre utalnak egy üvegpalack töredékei és a pecsételt pannóniai kerámia leletek. Az ásatások alapján úgy vélik, a falusias településen a római foglalástól a 3. század végéig virágzó élet folyhatott.

(Borítókép: Ásónyomon - az ELTE BTK Régészettudományi Intézet blogja)

Római kori határvédelmi erődöt tártak fel a régészek a Duna mellett, Dél-Budán A Duna mentén épült, a Római Birodalom határát őrző erődben a gyalogság mellett jelentős számú lovasság is állomásozott. A védők számára az erőd erre specializálódott műhelyeiben olyan kompozit reflexíjakat gyártottak, amelyekkel páncél átütésére alkalmas, két- vagy háromélű, piramidális hegyű nyílvesszőket lőttek ki.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Alvás közben is dolgozhatunk egy agyat stimuláló eszközzel
Alvás közben is dolgozhatunk egy agyat stimuláló eszközzel
A tudatos álmodást elősegítő eszközt a Neuralink agy-varrógépének tervezője segített kifejleszteni.
Speciális kísérletsorozat folytatásaként emberi sejtekből álló biológiai robotokat alkottak
Speciális kísérletsorozat folytatásaként emberi sejtekből álló biológiai robotokat alkottak
A világ első élő robotjainak, a xenobotoknak megalkotói arra a kérdésre keresték a választ, hogy a programozható organizmusokat elő lehet-e állítani emberi sejtekből és ezek a robotok mire képesek. Az eredmény a kutatókat is meglepte.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.