"Az EU Voice és az EU Video kísérleti elindításával az a célunk, hogy alternatív közösségi média platformok legyenek, amelyek az egyes felhasználókat és a magánszférához, adatvédelemhez fűződő jogukat helyezik előtérbe" - fogalmaz Wojciech Wiewiórowski, aki korábban lengyel adatvédelmi felelős volt, most pedig a teljes EU adatvédelmi felügyelői posztját tölti be. A jogász hozzátette: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU Voice és az EU Video nem továbbítanak adatot az Európai Gazdasági Térségen kívülre, nincsenek rajtuk hirdetések, és nem alkotnak profilokat a rajtuk böngésző felhasználókról. Az EU Voice a nyílt forráskódú Mastodonra épül, amely lehetővé teszi, hogy bárki saját közösségi szolgáltatást indítson - ezek szerint még az Unió is.

Meglepő válasz egy nem meglepő problémára

Arról többször írtunk a Rakétán, hogy a közösségi média vállalatokkal kapcsolatban mintha egyre fogyna a felhasználók és a törvényhozók türelme. A Twitter úgy tűnik, épp magánkézbe kerül, aminek a moderációs szabályaira nézve biztosan komoly hatása lesz. Elon Musk ugyanis többször hangsúlyozta, hogy mennyire hisz a szólásszabadságban, de arra még nem adott választ, hogy ezt hogyan szeretné a gyakorlatban is érvényesíteni egy olyan bolygón, ahol ezt a fogalmat szinte minden országban másként értelmezik.

A Facebook eközben moderátorok tömegét alkalmazza, és saját legfelsőbb bíróságot kellett, hogy alapítson - miközben újra és újra megrázta egy-egy adatvédelmi botrány. A YouTube, miután túlélte a szenzációhajhász ajánló algoritmusa körüli problémákat, szintén folyamatosan küzd azzal, hogy eldöntse és kommunikálja, hogy mit szabad a videósainak és mit nem. A TikTok és az Instagram pedig igyekeznek megadni azt a védelmet, ami a fiatal felhasználóiknak járna, több-kevesebb sikerrel.

Vagyis az nyilvánvaló, hogy akad probléma ezekkel a szolgáltatásokkal - de az is elég valószínű, hogy az EU megközelítése sem ideális. A Meta, a Google, de még az egy bajnoksággal lejjebb játszó Twitter is hosszú évek óta tökéletesítik és fejlesztik a termékeiket, hogy ilyen népszerűek legyenek, és hogy meg tudják tartani a látogatóik figyelmét. Az EU-nál valószínűleg az sem lenne szerencsés, ha hirtelen tízezrével kéne felvenni a fejlesztőket és a moderátorokat, vagyis sikeres lenne a projekt, ahogyan az sem tűnik jó végkifejletnek, ha senki sem kíváncsi az EU Voice-ra és az EU Videóra. Ha viszont annyi a cél, hogy legyen néhány platform, ahol az EU intézményei közvetlenül kommunikálhatnak az európai polgárokkal, miközben az adataik biztonságban vannak és nem akarnak eladni nekik semmit, akkor a kísérlet nem biztos, hogy kudarcra van ítélve.

(Borítókép: Omar Marques/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

Megszületett a megállapodás, Elon Musk tényleg megveszi a Twittert A világ leggazdagabb embere 44 milliárd dollárt, azaz csaknem 15 ezer milliárd forintot fizet a világ egyik legnagyobb közösségi oldaláért.