A Space Rider névre keresztelt eszköz némileg hasonló elven működik, mint a NASA 2011-ben nyugdíjba küldött űrsiklói, vagyis a Föld körüli pályára egy Vega-C rakéta fogja eljuttatni, viszont képes lesz arra, hogy önállóan visszatérjen a Földre, és minimális karbantartás után újra felhasználják. Jelentős különbség, hogy míg az űrsiklók a visszatéréskor úgy viselkedtek, mint egy hagyományos repülőgép, vagyis a saját szárnyaikkal landoltak, a Space Ridert lassítóernyők fogják lefékezni, majd egy vitorlázóernyő segítségével ér talajt. Az űrsiklóprogramtól eltérően a Space Ridert nem hagyományos űrküldetésekre tervezték, vagyis nem fognak vele műholdakat felbocsátani vagy utánpótlást szállítani az ISS-re, sőt, emberek szállítására is alkalmatlan lesz. A robotizált laboratórium célja, hogy alacsony Föld körüli pályán, mikrogravitációs környezetben tesztelhessék vagy demonstrálhassák vele az új technológiákat, így az ESA várakozásai szerint komoly áttörést hozhat akár a robotika, akár a gyógyászat vagy a műholdas feltérképezés területén.
A Space Rider ötlete hivatalosan 2016 óta van az asztalon, miután az ESA 2015-ben sikeres tesztet hajtott végre a hasonló koncepción alapuló Intermediate eXperimental Vehicle nevű űreszközzel. Az ESA leírása szerint az űrrepülő nagyjából akkora, mint két kisbusz, a visszatérő modul kapacitása pedig 1200 literes, ami nagyjából 800 kilogrammnyi felszerelés szállítását teszi lehetővé. A Space Rider egy küldetés alatt várhatóan két hónapig fog keringeni a Föld körüli pályán, és összesen hat küldetést fog teljesíteni az élettartama alatt.
Az Európai Űrügynökség december 9-én írt alá egy összesen 200 millió dolláros megbízást több vállalattal,a melynek értelmében az űrsiklót és a hozzá tartozó egységeket a Thales Alenia Space Italy és az Avio fogja legyártani, míg az űrsikló működtetéséhez szükséges földi egységek fejlesztéséért a Telespazio és az Altec felel. A tervek szerint a Space Rider első kilövésére 2023 harmadik negyedévében kerülhet sor, az Európai Űrügynökség francia guyanai kilövőállásáról.
(Freethink, ESA, Borítókép: ESA)