Sir Ernest Shackleton és 27 fős legénysége 1914. december 5-én indult el a Déli-Georgia-szigetekről történelminek ígérkező útjukra, amely során az Antarktiszt tervezték átszelni néhány fős legénységgel és a velük utazó szánhúzó kutyákkal. Az expedíció végül valóban a 20. század egyik legemlékezetesebb déli-sarki küldetésévé vált, ami Shackletont gyorsan a piedesztálra emelte, de nem azért, amiért eredetileg szerették volna.

Az út ugyanis közel sem a tervek szerint alakult, hajójukat, az Endurance-t az őt hamar fogságba ejtő jég tíz hónap alatt összeroppantotta, ezután pedig az addigra átfagyott legénység végleg menedék nélkül maradt és tovább kellett haladniuk segítség után kutatva. Erre csak öt hónappal a hajó elvesztése után kerülhetett sor, mivel addig a jégtorlaszok nem olvadtak meg kellőképpen ahhoz, hogy csónakokkal lehessen közöttük elnavigálni. 1916 áprilisában végül a csapat hosszas evezés után az Elefánt-szigeteken ért partot, ahol Shackleton néhány emberével a Stromness bálnavadász állomás felé vette az útját. A megviselt hajósok közül hárman (Shackleton, Tom Crean és Frank Worsley) érkeztek meg az állomásra, de a többiek megmentésére szervezett akciók során mindenkit sikerült megtalálni és kimenekíteni. A brit felfedező hírnevét az eset nem csorbította, sőt, ez az expedíció vált a legismertebb kalandjává, ezután már csak egyszer tért vissza az Antarktiszra a Quest (Shackleton-Rowett) Expedíció keretében.

A Wedell-tengernél elsüllyedt Endurace-t azóta már megpróbálták felkutatni: a 2019-es expedíció azonban kudarcba fulladt az arrafelé jellemző kemény időjárási viszonyok, a jégtorlaszok és az elveszett felszerelések miatt. A kutatás vezetője, Mensun Bound időközben újabb projektet szervezett és idén februárban útjára is indult az Endurance22, amely jelenleg is a Wedell-tengernél végzi felfedező munkáját. Az ötven fős nemzetközi csapat nem csak kutatókból, hanem filmesekből is áll, akik rendszeresen tudósítanak az eseményekről, az elmúlt napokban pedig leginkább az ő beszámolóik (valamint az expedíció közösségi média csatornái) nyújtottak támpontot a kutatás helyzetével kapcsolatban, mivel az Endurace22 hivatalos blogjában február közepe óta nem érkeztek új hírek a fejleményekről.

Amit biztosan lehet tudni, hogy a kutatás nagyon hasonlóan indult, mint annak idején Shackletonék útja: az Agulhas II hajó ugyanis nagyon közel ahhoz a ponthoz, ahol az Endurance-t elnyelte a tenger, befagyott a jégbe és rövid időre csapdába esett február 22-én.

"The SA Agulhas II has broken free of the ice. The crew are the best in the world at what they do..."@thehistoryguy explains how the search for the Endurance shipwreck is back on after their ice breaker vessel was freed from the pack! ?#Endurance22 pic.twitter.com/R8wNwTPeJA

— History Hit? (@HistoryHit) February 22, 2022

A több mint egy évszázaddal ezelőtti technológia még nem adott rá lehetőséget, hogy a hajósok kiszabadítsák a járművet a tömör jégből, de az Agulhas II-vel rövid időn belül megoldották a problémát és február 23-án már folytatódhatott is a küldetés. A fedélzeten tartózkodó történész, Dan Snow beszámolója szerint a hajó motorjait teljes fordulatszámon működtetve és ballasztokat használva (valamint speciális darukat is bevetve) a jármű kapitányának, Knowledge Bengunak sikerült a hajóval feltörnie a jeget és tovább haladhattak a közeli cél felé. Az Agulhas II egyébként is jóval strapabíróbb szerkezet, mint amilyen a fából készült Endurace volt: a dél-afrikai kormány tulajdonát képező 134 méter hosszú, 12 000 kW kapacitású dízel-elektromos meghajtású jármű akár egy méter vastag jégen is át tudja verekedni magát 5 csomó sebességgel haladva.

A kutatás az akadályok legyőzése után a svéd gyártmányú Sabertooth platformok munkába állításával folytatódott, amelyeket a Saab készített el vízalatti ellenőrzések és megfigyelések kivitelezésére. A robotizált, kamerákkal és szonárokkal felszerelt egységek 3000 méter mélységben térképezik fel a tengert, és a remények szerint az Endurace roncsait is, amelyet a kutatók még többnyire felismerhető állapotban terveznek fellelni, erre a nagy hideg és a fát megrongáló paraziták hiánya adhat reményt a projekt leírása szerint. A kutatás, amely 35, maximum 45 napig tart majd, jelenleg is zajlik, a víz alatti megfigyeléseken kívül a jégből vett minták elemzésével és a filmes csapatok munkájával.

Scientific research continues apace with ice core samples being taken by Jukka Tuhkuri, Senior Ship Engineering Scientist from @AaltoUniversity, and James-John Matthee, Mechanical Engineering Scientist, from @MatiesResearch (photo @EstherHorvath3) pic.twitter.com/mE4OoyYPyO

— Endurance22 (@Endurance_22) March 1, 2022

Ha ez alkalommal sikerül rátalálni Shackleton híres hajójára, a roncsokat a kutatók nem mozdíthatják el, mivel védett történelmi emlékműnek számít a hatályos szabályok szerint. A Sabertooth lézeres szkennerjeivel készítenek róla felvételeket, ami alapján létrehozzák a hajó 3D-s modelljét, valamint a roncs környezetéről és a tartalmáról is adatokat gyűjtenek, olyan pontossággal, mintha egy szárazföldi régészeti felmérést készítenének.

"Az expedíció által gyűjtött történelmi kutatási és felmérési adatokat létfontosságú információként használják majd az Endurace roncsainak jövőbeli ellenőrzése és megóvása során."

- írják az Endurace22 oldalán.

(Fotó: Saab, Endurace22)

Shackleton balsorsú hajója a Weddell-tenger jege alatt fekszik, jövőre expedíciót indítanak a felkutatására Az Endurance-t 1915-ben ejtette foglyul a jég 28 férfival, 69 kutyával és Mrs. Chippyvel a fedélzetén, majd tíz hónap után végleg a tenger martalékává vált. Eddig senkinek sem sikerült előkerítenie, de jövőre indul az Endurance 22 expedíció a felkutatására.