A Reuters már néhány nappal korábban arról számolt be két csernobili dolgozóra hivatkozva, hogy az orosz katonák védőöltözet nélkül hajtottak keresztül egy harckocsikonvojjal a Vörös-erdőn, ami a csernobili tiltott zóna egyik legszennyezettebb része. A hírügynökségnek nyilatkozó egyik forrás egyenesen "öngyilkosságnak" nevezte az akciót, hiszen a felvert, erősen sugárszennyezett por a szervezetbe jutva rendkívül súlyos, akár halálos betegséget is okozhat.

A csernobili atomerőműtől nagyjából nyolc kilométerre, nyugatra található erdő onnan kapta a nevét, hogy az 1986-os katasztrófa után a fák színe zöldről vörösre változott, a környéken pedig a mai napi olyan magas a sugárzás szintje, hogy a csernobili tiltott zónában dolgozók sem mehetnek a közelébe. "A katasztrófa utáni napokban csupán egy óra eltöltése a Vörös-erdőben elég lett volna ahhoz, hogy az ember halálos sugárterhelést kapjon. Manapság már sokkal kisebb az aktivitás, de még mindig nem tanácsos huzamosabb ideig ott tartózkodni. Mérések és mintavétel alkalmával védőfelszerelés viselete minden esetben kötelező" - írja a Wikipédia erről szóló szócikke.

A Daily Beast ukrán hivatalnokokra hivatkozva ráadásul úgy tudja, hogy az oroszok nem pusztán keresztülhajtottak az erdőn, de lövészárkokat is elkezdtek ásni a szennyezett talajba. Az Ukrajna atomerőműveit felügyelő Energoatom szerint a fertőzés tüneteinek megjelenése után az oroszok bepánikoltak és elhagyták a területet, a Csernobilt korábban elfoglaló egységek két hullámban Fehéroroszország felé távoztak. A kivonulás tényét korábban az amerikai hírszerzés is megerősítette, sőt, maguk az oroszok sem tagadják, de ők azt állítják, hogy a visszavonulás annak a megállapodásnak a része, amelynek keretében megegyeztek, hogy visszafogják az invázió mértékét.

Helyi beszámolók szerint eközben a fehéroroszországi Gomelbe hét busz érkezett nemrég, amelyek a sugárfertőzött katonákat szállították az itt található sugárgyógyászati központba. A Daily Beast szerint helyszínen tartózkodó újságírók úgynevezett "szellembuszokról" is beszámoltak, amelyek a halott orosz katonákat szállítják vissza Oroszországba az éj leple alatt.

Az orosz hadsereg a háború első napján, február 24-én foglalta el Csernobilt, szakértők szerint azért, mert a Kijevtől alig száz kilométerre fekvő területet stratégiailag kulcsfontosságúnak ítélték. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és más szakértők azonnal aggodalmuknak adtak hangot, főként azután, hogy a területen nem sokkal később már a szokottnál magasabb sugárzásszintet mértek. Erről később kiderült, hogy nem maga a reaktor sérült meg, csupán az orosz katonák által felvert por okozott ideiglenes emelkedést a mérésekben. Nem ez volt ugyanakkor az utolsó eset, amikor Oroszország csernobili akciója aggodalomra adott okot, hiszen március elején az atomerőmű lekapcsolódott az elektromos hálózatról, ami azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy nem tudják tovább hűteni a radioaktív üzemanyagot, ebben az esetben viszont maga a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adott ki egy közleményt, amiben igyekeztek eloszlatni a félelmeket.

Az oroszok Csernobil mellett egy másik - jelenleg is üzemelő - ukrán atomerőművet is elfoglaltak a háború során: március 4-én Európa legnagyobb atomerőművét vették ostrom alá Zaporizzsjában, a harcok következtében pedig az erőműből nem sokkal később tüzet is jelentettek.

(Fotó: Vitaliy Holovin/Corbis via Getty images, German Meyer/Getty Images)

Tűz ütött ki Európa legnagyobb atomerőművében az ukrajnai harcok során Híradások alapján az Ukrajnát támadó orosz csapatok megostromolták a zaporizzsjai atomerőművet, ahonnan nem sokkal később tüzet jelentettek. Az erőmű szóvivője szerint a sugárzásszint egyelőre a normális szinten mozog.