Svédország 15 évig üldözte a behatoló ellenséges tengeralattjárókat. Aztán a heringek segítettek lenyugodni

2020 / 11 / 27 / Justin Viktor
Svédország 15 évig üldözte a behatoló ellenséges tengeralattjárókat. Aztán a heringek segítettek lenyugodni
Az 1980-as években nem volt éppen feszültségmentes a diplomáciai élet. A nukleáris szuperhatalmak egymásnak feszültek,  Oroszország és Svédország között is komolyan izzottak a felségvizek, ha szabad ezzel a képzavarral élni. Egy elképesztő hidegháborús történet következik.  

Zátonyon az ellenség

A dolog 1981-ben kezdődött, amikor egy szovjet tengeralattjáró zátonyra futott Svédország déli partvidékén, mindössze 10 kilométerre egy svéd haditengerészeti bázistól. A szovjetek azt állították, hogy a súlyos szorongás és hajózási hibák kényszerítették őket Svédország területére, míg Svédország annak bizonyítékát látta az eseményekben, hogy a Szovjetunió behatolt a svéd felségvizekre.

A svéd hatóságok titokban gamma-sugárspektroszkópiával megmérték a hajó környezetét, és radioaktív anyagokat azonosítottak, például urán-23-at (atomfegyverek burkolatában használják), amiből kiderült, hogy ez egy nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjáró volt.

A tengeralattjárót visszavitték a nemzetközi vizekre, de a svéd kormány éberségét már nem lehetett elaltatni, végleg meggyőződtek róla, hogy az orosz tengeralattjárók ott ólálkodnak a területeik közelében. Ráadásul ekkoriban kezdtek el megfoghatatlan víz alatti jeleket és hangokat észlelni. 1982-ben egy alkalommal Svédország számos tengeralattjárója, hajója és helikoptere egy egész hónapon keresztül üldözte az ismeretlen jelforrások egyikét, de nem sikerült fülön csípni az ellenséget. Az öblök és fjordok mélyén csak a lazacok, a pisztrángok és a heringek úszkáltak csendesen.

Az első ilyen alkalmat több új esemény követte, és a tehetséges fiatal orosz tengeralattjáró kapitányok csúcstechnológiát képviselő járműveikkel - vagy ki tudja mi egyéb - még több mint egy évtizedig elkerülték a lebukást.

Minden olyan alkalommal, amikor a hadsereg szonárjai hangjelzést fogtak, azonnal helyszíni keresés indult, de csupán néhány buborék úszkált a tenger felszínén.

Egy új dízel-elektromos Viktor osztályú hajó lenne a megfoghatatlan fantom? Egy Sierra vagy egy Mike? Vagy a NATO-t szó szerint halálra rémítő Akula (cápa)? Svédország aggódott a behatolások miatt, és nem nagyon tudták elképzelni, hogy a hidegháború végeztével Oroszország miért folytatja rendületlenül a provokációt, és mi ezzel a céljuk. Az öblök és fjordok mélyén még a lazacok, a pisztrángok és a heringek is mintha kicsit szomorúbban úszkáltak volna.

1996-ban a kétségbeesett Svédek kérésére Magnus Wahlberg, a Dél-Dániai Egyetem professzora is bekapcsolódott a furcsa jelek kivizsgálásába. "Összegyűltünk egy nagyon titkos szobában a stockholmi Bergen haditengerészeti támaszpont alatt" - árulta el egy  2012-es TEDx-előadásban. "Ott ültünk az összes tiszttel, és lejátszották nekünk ezeket a hangokat. Ez volt az első olyan alkalom, hogy civilek is hallották a hangokat." A támaszpontot körülvevő öblök és fjordok mélyén a lazacok, a pisztrángok és a heringek mintha kicsivel izgatottabban úszkáltak volna.

 Wahlberg azt képzelte, hogy a hang úgy hangzik majd, mint a filmekből megszokott ping, amikor a szonárosok egy idegen tengeralattjárót észlelnek, vagy esetleg egy propeller zaja. “Egyáltalán nem hallottam semmi hasonlót - mondta Wahlberg. "Inkább olyasmi volt, mintha valaki szalonnát sütne. Mintha a víz alatt rengeteg apró légbuborék szabadult volna fel."

Wahlberg egy kollégájával együtt kezdett bele a feladat megoldásába, hogy kitalálják, mi hozhatja létre a hasonló méretű buborékokat, melyek a Svédországot fenyegető nukleáris tengeralattjárók rémképeit idézték. A közeli öblök és fjordok mélyén a lazacok, a pisztrángok és a heringek talán már sejtették, hogy mi következik ezek után. 

"A kutatás során kiderült, hogy a heringnek olyan úszóhólyagja van, ami csatlakozik a hal anális kivezető  csatornájához" - emlékezett vissza Wahlberg. "Ez egy nagyon egyedi kapcsolat, csak a heringekben található meg. Tehát amikor a hering összenyomja az úszóhólyagját, egy kevés buborékot képes kipréselni a végbélnyíláson keresztül." A heringek olyan hatalmas iskoláknak nevezett halrajokban úsznak, melyek 20 méter vastagságban több négyzetkilométert is lefedhetnek.

Amikor valami a közelükben megijeszti a halakat, mondjuk, egy éhes makrélaiskola, vagy egy Svéd tengeralattjáró, ami orosz kémeket keres, a milliónyi apró heringfenék könnyen odapörkölhet egyet.

Elméletének letesztelésére Wahlberg vett egy heringet egy közeli üzletben és megnyomta a hasát a laborban. A hal kiadta a keresett hangot adott, ő pedig elvitte a felvételt a haditengerészet vezetéséhez, és lejátszotta nekik. Svédország fellélegezhetett, elmúlt az orosz fantom-fenyegetés, bár 15 évet töltöttek a hadsereg ide oda rángatásával a halak fingásának lenyomozása érdekében.

(Forrás: Kép: Unsplash, Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

Tippek a bezártság elviselésére egy ex-atomtengeralattjáró kapitánytól Ryan Ramsey kapitány tudja mit jelent a bezártság, mi több összezártság ugyanazokkal az emberekkel, akár hosszú hónapokon keresztül. Ilyenformán azt is tudja, mit érdemes tenni, hogy ne menjünk egymás agyára.

Amerika elveszett nukleáris tengeralattjárói A USS Thresher és a Scorpion két olyan nukleáris meghajtású tengeralattjáró, melyeket az Egyesült Államok elveszített. A hajók és legénységük tragikus története következik.

Az oroszok feloldották a Cár-bombáról készült filmfelvételek titkosítását A titkosítás feloldása csak rendkívül régi technológiát érint, haditechnikai újdonságot a napvilágra került felvételek nem hordoznak. Az mindenesetre eszünkbe juthat róla, hogy bár a világ sokat változott, 2019-es adatok szerint továbbra is mintegy 13 865 atomtöltet várakozik azóta is silókban, a 8 bevallott és az 5 feltételezett atomhatalom hadseregében.


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.