Az okoseszközök hangvezérlése egyre egyszerűbb és népszerűbb, két kérdés mégis folyamatosan fel-felmerül ezekkel a platformokkal kapcsolatban. Az egyik, hogy mikor lesznek igazán okosak és bonyolultabb feladatokra is alkalmasak, a másik, hogy vajon mennyire lehet bízni abban, hogy megtartják a titkainkat. Mint minden, mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásnál, így itt is valószínű, hogy Siri, Alexa és a Google a folyamatos tanulásnak köszönhetően egyre jobban tudják majd dekódolni, hogy mit kérünk. Emellett az okosotthonok elterjedésével valószínűleg egyre többet is várhatunk tőlük. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire bízhatunk a minket körülvevő mikrofonokban, jó három éve sokakat ért hideg zuhanyként, hogy a Google, az Amazon és még a magánszférára elméletileg kiemelten figyelő Apple is sokak tudta nélkül küldte el elemzésre a hangfelvételeiket különböző kollegákhoz, alvállalkozókhoz. A botrány később még a Microsoftot is elérte. Azóta az összes érintett cég igyekszik egyértelműbben kommunikálni a kérdésről; vannak, akiknél kifejezetten engedélyeznünk kell, hogy belehallgathassanak a hangfelvételeinkbe, hogy így tökéletesíthessék a rendszereiket.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a bizalmatlanság és a zavarba ejtő összetettség jót tesz az innovációnak: a Sonos ma egy olyan hangasszisztenst jelentett be, ami szándékosan tud nagyon keveset. A Sonos Voice Controllal kiválaszthatjuk, hogy milyen zenét szeretnénk hallgatni, egyelőre a Sonos Radio mellett az Apple Musicon, az Amazon Musicon, a Deezeren vagy a Pandorán (vagyis a Spotify-on nem). Emellett be tudjuk állítani, hogy mindezt melyik szobánkban és hogyan szeretnénk, valamint elmenthetjük a kedvenceink közé a lejátszott dalokat - a közlemény szerint nagyjából itt érnek véget a Voice Control képességei. Cserébe a hangunk nem hagyja el az eszközt, nem távoli szervereken próbálnak rájönni, hogy Panterát vagy Alma együttest akartunk-e mondani, nem tárolják el a mondataink leiratát, ahogyan azt sem, hogy végül mi szólt a hangfalból. A Voice Control ugyanakkor idén még csak Amerikában és Franciaországban lesz elérhető.

A Sonos másik bejelentése is a kordában tartott ambíciókról szólt: az Arc nevű ezer eurós, és a Beam nevű ötszáz eurós soundbarjuk után most a belépő szintű Ray-jel egészítik ki a sort. Ugyan kipróbálni még nem tudtuk a hangsugárzót, de azt ígérik, hogy a lényegesen alacsonyabb, háromszáz eurós, itthon 106 000 forintos ár ellenére az egész szobát betöltő hangra számíthatunk. Mivel a Ray csak ötvenhat centi széles, vagyis körülbelül feleakkora, mint az Arc, elférhet akár a tévé alatti szekrényben - a hangsugárzói mind előre néznek, így ez elméletileg nem ront a hangzáson, de persze a Dolby Atmos-ról így le kell, hogy mondjunk. A drágább modelleken lévő HDMI csatlakozó helyett optikai kábellel köthetjük a tévénkre, de mint minden Sonos eszköz, a június hetedikétől kapható Ray is wifin keresztül csatlakozik a többi hangszóróhoz, illetve ugyanúgy vezérelhető a megszokott alkalmazások segítségével.

(Fotó: Sonos)

Kipróbáltuk a Sonos első igazán hordozható hangszóróját, a Roamot A személyiség vagy a kifinomult hang a fontosabb egy Bluetooth hangszórónál?