Száznyolcvan éve tart a világ legrégebbi tudományos kísérlete
2021 / 06 / 09 / Justin Viktor
Száznyolcvan éve tart a világ legrégebbi tudományos kísérlete
A tudomány világában vannak hosszú és nagyon hosszú kísérletek, és vannak az évtizedeken átívelő megfigyelések, ezek például a csillagászatban nem is ritkák. De százkilencvenhat éven át tartó kísérlet csak egy van.

A XIX. század eleje

A dolog a Watkin és Hill cégnél kezdődött nem később, mint 1825-ben. A kísérlet tárgyául szolgáló - és a Guinness rekordok könyvében is helyet kapó - berendezés két egymás mellett elhelyezett sárgarézből készített harangból áll, a harangok felett szintén két darab szárazelemet helyeztek el, melyek közé egy apró, 4 milliméter átmérőjű fémgolyóbist lógattak.

Talán már nem is titok, hogy maga a szerkezet egy csengő, avagy harangjáték, mely nagyjából folyamatosan szól, immár 196 esztendeje, igaz ebből "csak" száznyolcvan laborban igazolt évvel számolhatunk.

A működési elve elég egyszerű, a kis golyóbis mindkét harangot megszólaltatja, az elektrosztatikus erőnek köszönhetően. Amikor az egyik harangot megérinti, feltöltődik az egyik elemből, majd az elektrosztatikus taszítás miatt a másik harang felé lendül, mely ráadásul vonzza is. Mikor azt is megérinti, a folyamat újraindul az ellenkező irányban.

Az elektrosztatikus erő használatából adódóan relatíve nagy feszültség szükséges a mozgás létrejöttéhez, viszont a golyócska csak rendkívül kis mennyiségű töltés átszállítására képes egyik harangtól a másikig, ami lehetővé tette számára az emberöltőkön átívelő működést. A mechanizmus oszcillációs frekvenciája egyébként 2 Hertz.

A történelemben először rögzítették elektronok és atommagok mozgását egyszerre egy molekulában A Stanfordi Lineáris Gyorsítóközpont (SLAC) nagy sebességű „elektronkamerájának” segítségével a tudósok egyidejűleg rögzítették az elektronok és a magok mozgását egy fénnyel gerjesztett molekulában. A történet mindkét oldalának egyetlen kísérletben történő feltárása nagy tudományos kihívás volt.

Csengő az örökkévalóságnak

Az örökkévalóságnak épített csengőt 1840-ben vette meg Robert Walker fizika professzor, az anglikán egyház papja, és elhelyezte az Oxfordi Egyetem Clarendon laboratóriumának előterében. Ma kettős üvegbúrával fedték le, hogy megóvják, és így már alig hallható a hangja. A becslések szerint nagyjából 10 milliárdszor csengethetett, mióta áram folyik a vezetékeiben, és csak akkor várható, hogy elhallgat, ha az entrópia és az idő vasfoga végleg elpusztítja, illetve ha az elemek lemerülnek, elektromos töltéseik kiegyenlítődésének bekövetkeztével.

Funfact, hogy ma már nem ismerjük az elemek pontos típusát, és csak valószínű, hogy Giuseppe Zambozi fizikus 1812-ben feltalált elemeiről lehet szó. Azért, hogy megóvják a nedvességtől, kénes bevonattal látták el őket, így nem látszik, mi van a bevonat alatt.

Ha így igaz, akár több ezer ón lemezke is megbújhat ott, mangándioxiddal bevont papírba csomagolva. Az eszköz a maga idejében egyébként fontos tudományos célokat is segített, rámutatva a "kontaktfeszültség" mára már elavult tudományos elméletének hiányosságaira. Ez egy olyan elmélet volt, mellyel az összes ismert elektromos töltésforrást egyben igyekeztek megmagyarázni, hozzájuk csapva a kémiai hatásokat (más néven elektrokémiát), és ráadásként az elektronok átadását az elektróda és az elektrolit között.

(Forrás: Wikipédia Kép: Wikipédia, Unplash)

Ez is érdekelhet:

Brit régészek hatalmas viktoriánus kori sörraktárat fedeztek fel. Vajon még ihatóak? Az eltemetett kincs nem mindig a mesebeli láda aranyérme, lehet ennél jóval izgalmasabb dolgokat is találni a föld alatt - már persze kellően kifinomult ízlés, és gondosan szelektált elváráskészlet birtokában.

A Cerne Abbasi óriás titkai A régészek szerint az ősi meztelen alak, melyet a krétás domboldalba vájtak, még számos rejtélyt tartogathat, többek között az őskori és a középkori férfiak péniszmérete, valamint Cromwell is képbe jön. De mi köze mindennek a koronavírushoz?

Bizonyították Wigner Jenő sejtését: két párhuzamos valóság jelent meg egy kvantumkísérletben A valóság érzékelése rendkívül szubjektív, részt vesznek benne érzékszerveink, kultúránk és tudásunk, sőt még a véleménybuborékunk is. És ha mindez megtörtént, jön Wigner Jenő, a kvantumfizika, és több párhuzamos valóság, csak hogy ne kényelmesedjünk el.


 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.