Ez a folyamat különösen azokon a területeken, például Európában és Észak-Amerikában látványos, ahol a lombhullató erdők az éghajlat miatt évszakonként eltérő mennyiségű szén-dioxidot tudnak megkötni. A Max Planck Társaság biogeokémiai kutatólaborja által készített animáción mindez így néz ki:

Here's ecosystem net #carbon flux average seasonal cycle on the sphere... what I really like, we see intuitively the carbon "sink" when the biosphere is sucking carbon out of the atmosphere. Thanks to @tylermorganwall @mdsumner D.Murdoch @edzerpebesma R.Hijmans #RStats pic.twitter.com/1jTl96glY6

— Markus Reichstein (@Reichstein_BGC) January 6, 2022

Markus Reichstein, a biogeokémiai labor osztályvezetője a Live Science-nek elmondta, hogy az animációt hobbiprojektként készítették műholdas megfigyelések valamint több száz, a szén-dioxid-kibocsátást monitorozó kutatóállomás adataiból. Az animáción értelemszerűen nem látható az óceánok szerepe, amik ugyan a globális szén-dioxid-kibocsátásnak mintegy 25 százalékát kötik meg, azonban a viselkedésükben nem figyelhető meg olyan ciklikusság, mint a növényzetnél. Ugyanezen okból kevésbé látványos az amazonasi esőerdő is, ami ugyan jókora mennyiségű szén-dioxidot köt meg, ám ciklikusan kevésbé tetten érhető a különbség, mint a lombhullató erdőknél. Az Amazonas-medence - ahogyan arról a Live Science korábban beszámolt - az elmúlt években az erdőirtások hatására egyébként is egyre kevésbé képes betölteni a Föld tüdejének a szerepét, és mára már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni.

Az osztályvezető az animációval kapcsolatban elmondta, hogy a klímaváltozás világszerte hatással van a növényzetre. Bár ezeket a folyamatokat egy ilyen animáción nem lehet ábrázolni, de példaként elmondta, hogy a melegebb és hosszabb nyarak az északi féltekén jó hatással vannak a növények növekedésére, azonban azokon a területeken, ahol ez nem jár együtt elegendő csapadékkal, a bolygó felmelegedése ellenkező hatást is kiválthat, és csökkentheti a növényzet mennyiségét.

(Space.com, Borítókép: Surasak Suwanmake/Getty Images)

Magyarországon sivatag, az Antarktiszon metropoliszok - ilyen lenne a világ, ha négy fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet Nagyon más lenne, mint ma, de az apokalipszis valószínűleg elmaradna.