Magyarországon sivatag, az Antarktiszon metropoliszok - ilyen lenne a világ, ha négy fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet

2021 / 11 / 20 / Bobák Áron
Magyarországon sivatag, az Antarktiszon metropoliszok - ilyen lenne a világ, ha négy fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet
Nagyon más lenne, mint ma, de az apokalipszis valószínűleg elmaradna.

Sok író és filmrendező próbálta már elképzelni, milyen lenne egy olyan világ, ahol a körülmények egy háború, klímaváltozás vagy vírus miatt gyökeresen megváltoznának ahhoz képest, amit ma ismerünk, de azt az eshetőséget egyik disztópia sem vette számításba, ami a valóságban történhetne, ha az átlaghőmérséklet négy Celsius-fokkal megemelkedne.

Ahogy a glasgow-i klímaegyezmény kapcsán az utóbbi hetekben ismét gyakran lehetett hallani róla, a klímakutatók szerint ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, a felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 fok alatt kéne tartanunk. Ez ma szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik, hiszen a hőmérséklet már ma is 1,1 Celsius-fokkal melegebb, mint 170 évvel ezelőtt, és bár Glasgow-ban az országok vezetőinek sikerült megegyezniük néhány fontos kérdésben, a radikális áttörés - amiben sokan reménykedtek - elmaradt.

Az alábbi térképet Paragh Kanna készítette még nyolc évvel ezelőtt, most pedig a Freethink ásta elő az internet bugyraiból, hogy emlékeztessenek rá, mi történne, ha ölbe tett kézzel ülnénk.

Mi történne?

Magyarországnak annyi, mint ahogy a jelenlegi nyugati világ nagy részének is (sárgával jelzett területek). Sivatag borítja szinte a teljes Egyesült Államokat és Európa nagy részét is, Polinéziát pedig elnyelte a tenger - csakúgy, mint a ma a part mentén fekvő városokat (pirossal jelölt területek). India, Brazília, Indonézia, Közép-Amerika, és az USA keleti partjának nagy része az áradások miatt lakhatatlanná vált, csakúgy mint Madagaszkár és Kína déli része (barnával jelölt területek). A himalájai hó elolvadása miatt Banglades, Afganisztán és Pakisztán is nagyrészt ugyanerre a sorsra jutott.

A felmelegedés elől az emberiség a sarkkörök irányába húzódott (zölddel jelölt területek), Szibéria és Kanada a Föld éléskamrájává vált, míg Skandináviában, Oroszország északi részein és az Antarktiszon felhőkarcolókkal benépesített városok jelentek meg. A sivatagi területek nagy részén hatalmas napelemfarmokat telepítettek (kék pöttyök), amelyek a jelentős mennyiségű tengeri szélerőmű (világoskék körök) és a termikus energia (piros pöttyök) kiaknázásával együtt biztosítják az emberiség energiaszükségletét.

Bár a mai klímamodellek szerint arra csak a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén lenne esély, hogy a világ átlaghőmérséklete az évszázad végére négy fokkal emelkedjen, azért nem árt fejben tartani, hogy ez a verzió tudományosan egyáltalán nem lehetetlen, csupán valószínűtlen. A valóság ráadásul könnyen lehetne rosszabb, mint ahogy a fenti térkép alapján tűnhet, hiszen a készítők annak részletezésébe már nem bocsátkoztak, hogy egy ilyen globális átalakulás milyen konfliktusokkal járna, márpedig a világ teljes geopolitikai átrendeződését aligha úsznánk meg háborúk és áldozatok nélkül.

(Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien kelnek majd útra a klímaváltozás miatt Egy friss jelentés szerint 2100-ra több mint 630 millióan kelnek útra kifejezetten a klímaváltozás hatásai miatt, hacsak az emberiség nem szánja el magát valamilyen radikális lépésre a klímaváltozás ellen. A számadatok ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik.

Miami Beachet vagy a Golden Gate hidat is elmoshatja az ár 2050-re A klímaváltozás miatt a jövőben már-már biblikus méretű árvizek jöhetnek, emberek milliói veszíthetik el otthonaikat.

Új sivatag formálódik a Földön, úgy hívják: Antarktisz Aggasztó műholdfelvételeket tett közzé a NASA a sarki jég olvadásáról.


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.