Az új típusú csillagot Klaus Werner, a Tübingeni Egyetem professzora által vezetett német csillagászcsoport fedezte fel, és a jelenlegi legelfogadottabb hipotézis a kialakulásával kapcsolatban az, hogy egy ritka csillagösszeolvadás eredményeként jött létre. Az új csillag pedig valóban példa nélküli: míg a normál csillagok felülete hidrogénből és héliumból áll, addig a Werner és munkatársai által felfedezett csillag felületét szén és oxigén borítja, és lángol rajta a hélium hamuja. Mint a sajtóközlemény fogalmaz:

„ez valóban egzotikus kompozíció egy csillag számára”.

A rejtélyt az is fokozza, hogy az új csillag a hőmérséklete és a sugárzása alapján továbbra is héliumot éget a magjában, ami azonban Werner professzor szerint legalábbis meglepő: „Általában arra számítunk, hogy az ilyen felszíni kompozíciókkal rendelkező csillagok már befejezték a hélium égetését a magjukban, és már úton vannak afelé, hogy fehér törpékké váljanak. Ezek az új típusú csillagok komoly kihívást jelent a csillagfejlődés megértésében.”

A csillag felfedezéséről szóló publikáció mellett született egy másik csoport által jegyzett tanulmány, amely megpróbálja tisztázni a csillag eredetét. A La Platai Egyetem és a Max Planck Asztrofizikai Intézet csillagászainak csoportja pedig talán talált egy lehetséges magyarázatot a kialakulásra – eszerint a hasonló csillagok két fehér törpe nagyon ritka egyesülése során keletkezhetnek. A fehér törpék olyan égitestek, amelyek korábban csillagok voltak, de kimerítették a nukleáris üzemanyagukat, és jellemzően nagyon kicsik, ám roppant sűrűek. Köztudott az is, hogy a fehér törpék között szoros bináris rendszerekben csillagösszeolvadások történnek a gravitáció által okozott pályazsugorodás miatt. Azt a második publikációt jegyző kutatók vezetője is elismeri, hogy általában a fehér törpék egyesülései nem vezetnek szénben és oxigénben dús csillagok kialakulásához, de úgy gondolják, hogy ilyesmire nagyon specifikus tömegű kettős rendszerek esetén mégis sor kerülhet.

Mindez bár jól hangzik, de a kutatók szerint mindennek ellenére egyetlen jelenlegi csillagfejlődési modell sem képes teljes mértékben megmagyarázni az újonnan felfedezett csillagot. Hiszen tehát továbbra sem tudni, hogy ha fehér törpék is egyesültek egy ritka csillaggá, akkor honnan származik az utóbbi magjában égő hélium. A mostaninál tehát fejlettebb modellekre lenne szüksége annak eldöntéséhez, hogy ezek az egyesülések valóban megtörténhetnek-e. Ezek a fejlettebb modellek viszont nemcsak abban segíthetnek majd, hogy jobban megértsük ezeket az új típusú csillagokat, hanem mélyebb betekintést nyújthatnak a kettős rendszerek késői evolúciójába, valamint arra is megadhatják a választ, hogy miként változik vagy akár cserélődik a csillagok tömege a fejlődésük során.

(Fotó: művészi illusztráció két fehér törpe ritka összeolvadásáról, ROYAL ASTRONOMICAL SOCIETY/Nicole Reindl)