A szoláris geomérnökség vitatott témája egyre inkább előtérbe kerül, mint a globális felmelegedés kezelésére szolgáló egyik lehetséges módszer, azonban gyakran még maguk a kutatók sem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e ezt a megoldást alkalmazni a probléma enyhítésére. A légkörbe juttatott anyagok részecskéiről visszatükröződő napfény a teljes napsugárzás csak egészen kis százalékát tenné ki, így a szoláris geomérnökség következményeként kis mértékben és lokálisan lenne csak sötétebb, vagy inkább homályosabb a világ, azonban a következmények és a hatékonyság kérdéses, egyelőre azt a kutatók sem tudják teljes bizonyossággal megmondani, hogy milyen folyamatokat indítana el, ha nagy léptékben kezdenének bele a kísérletekbe.

Éppen ezért lenne szükség a témakör alaposabb vizsgálatára és a minél pontosabb modellek megalkotására többek között a Harvard kutatóinak és az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiája szerint, akik márciusban közzétett jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok döntéshozóinak minél előbb átfogó finanszírozási programot kellene indítaniuk a technológiai kivitelezhetőség és a felmerülő erkölcsi kérdések tisztázására. A harvardi SCoPEx (Stratospheric Controlled Perturbarion Experiment - Sztratoszférikus Kontrollált Perturbációs Kísérlet) programot, amely Svédország északi részén már gyakorlati módon is vizsgálta volna a hatásokat egy kis mennyiségű kalcium-karbonát sztratoszférába engedésével, egyelőre nem engedélyezte a Tanácsadói Bizottság, de számítógépes szimulációkkal folytatott kísérletekkel több szervezet is foglalkozik.

Az Amazon Sustainability Data Initiative (Fenntarthatósági Adat Kezdeményezés) az Amazon cég felhőszolgáltatásaival támogatja a SilverLining nonprofit szervezet és a Nemzetközi Légkörkutató Központ (National Center for Atmospheric Research, NCAR) projektjét, amelynek keretében nagyszabású klímamodellezés segítségével igyekeznek előre jelezni, hogy vajon mi vár a bolygóra és lakosaira az elkövetkező évtizedekben a különböző klímaforgatókönyvek megvalósulása esetében. Az NCAR két programja, a Community Earth System Model Version 2 és a Whole Atmosphere Community Climate Model adja az alapját a szimulációknak, amelyeket a felhőben futtatnak szuperszámítógépek helyett, ez újdonságot jelent, mivel a klímaváltozás modellezéséhez a meteorológiai intézetek és más szervezetek általában a nagyteljesítményű gépeket szokták használni.

"A Föld rendszerének komplexitása miatt a klímamodellek tervezése az egyik legtöbb forrást igénylő és leginkább számítás-intenzív probléma az összes tudomány között."

- mondta Jean-François Lamarque, az NCAR Klíma és Globális Dinamikai Laboratóriumának igazgatója - "A klímamodellek szimulációinak felhőalapú kiszolgálása gyorsíthatja a tudomány ütemét és sokkal szélesebb hozzáférést, valamint jelentőségteljesebb együttműködést biztosít a kutatók számára a világ minden táján."

A projekt során összesen harminc modellt készítenek a tudósok, amelyek azt mutatják be, hogy rövid távon, 2022 és 2070 között milyen változások következnek be a világban és milyen mértékben módosulnak az időjárási vagy más, az ökoszisztémát befolyásoló viszonyok a klímaváltozás hatására, amennyiben közepes mértékű lesz a felmelegedés.

A modellek közül néhány azt is számításba veszi, hogy mennyiben módosítja a folyamatokat a szoláris geomérnökség elindítása,

vagyis az, ha az évek során a légkörbe a napfényt visszatükröző anyagokat juttatnak. Ezeknek a részecskéknek a viselkedése, az interakciója a körülötte lévő más légköri összetevőkkel, a hatékonysága a reflektivitást illetően mind-mind bonyolult számítások segítségével vázolható csak fel, de csak ezekkel a tesztekkel lehet betekintést nyerni a szoláris klímaintervenció működésébe, anélkül, hogy konkrét kísérleteket végeznének a kutatók.

A SilverLining szervezet tavaly osztott szét három millió dollárnyi támogatást azok között a programok között, amelyek a klímaintervenciós kezdeményezésekkel foglalkoznak, a Safe Climate Research Initiative támogatottjai között található az NCAR is, valamint a Washington Egyetem Tengeri Felhővilágosítási Projektje (Marine Cloud (MCB) Brightening Project), a Cornell Egyetem Klímamérnökségi Programja, a Rutgers Egyetem Klímaváltozási Hatástanulmányi Programja és az SRMGI DECIMALS Alapja (Developing Country Impacts Modelling Analysis for SRM), amelyek mind-mind a szoláris geomérnökség lehetőségeivel kapcsolatos vizsgálatokkal foglalkoznak.

(Gizmodo Fotó: Pixabay/Adriansart/Stux)