A szoláris geomérnökség erősen ellentmondásos, vitatott témakör még az ezzel foglalkozó kutatók körében is, mivel hosszú távú következményei nehezen mérhetőek pusztán számítógépes szimulációkkal, a való világ beli tesztek pedig etikai akadályokba ütköznek.

Ennek ellenére sokan mégis azon az álláspontot vannak, hogy a klímaváltozás elkerülése érdekében mégis szükséges ezeknek a projekteknek a megkezdése.

Egy múlt héten kiadott publikáció, melyet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiájának tagjai írtak, szorgalmazza a szoláris geomérnökségi programok működőképességének felmérésével kapcsolatos tesztek elvégzését és az Egyesült Államok kormányának vezetésével egy nemzetközi együttműködés kialakítását, amely lehetővé tenné, hogy a politikai döntéshozók ezt az alternatívát is felvegyék a klímaváltozás elleni harc "arzenáljába".

A szoláris geomérnökség lényegében a negatívabb klíma-forgatókönyvek esetén válna szükségessé, vagyis ha azzal számolunk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a jövőben nem, vagy csak kis mértékben csökken és ezzel a globális felmelegedés továbbra is fokozódik, akkor egyfajta megoldást kínálna a Föld lehűtésére. Azonban ez azzal járna, hogy a napsugarakat visszatükröző, reflektív anyagokat kellene az atmoszférába juttatni, ez pedig jelenleg ismeretlen következményeket vonhat maga után. Arról nem is beszélve, hogy a popkultúra alkotásaiban rendszerint nem végződik túl jól az ilyen fajta beavatkozás a természet körforgásába, gondoljunk csak a Snowpiercer című filmre. Ebben a moziban egy ilyen projekt megölte az összes növényt és állatot a bolygón és a maradék túlélők egy vonaton utaznak körbe a befagyott világban.

Ez a disztópia azonban David Keith szerint nem fog bekövetkezni a valóságban.

David Keith annak a SCoPEx nevű projektnek a vezetője, melyet a harvardi tudósok hoztak létre azzal a céllal, hogy leteszteljék azokat a technológiákat, amelyek egy jövőbeli geomérnökségi projekthez szükségesek lennének. A SCoPEx (Stratospheric COntrolled Perturbation Experiment) későbbi szakaszában két kiló kalcium-karbonátot, vagyis krétaport engednének a légkörbe, amely visszatükrözi a napfény egy részét, hasonlóan ahhoz, mint ahogy egy kitörő vulkán hamuja átmenetileg elhomályosítja a Földet, csak természetesen kisebb mértékben. A kísérlet etikailag kérdéses, és sokan ellenzik a beláthatatlan következmények miatt, de még az ellenzői sem gondolják, hogy egy filmbeli jövő várna ránk, amennyiben mégis sor kerülne a projektre. "Sokan, akik gondoltak a geomérnökségre, látták a Snowpiercert és szeretik a filmet, de még senkitől sem hallottam, hogy azt a bizonyos jelenetet, a visszafordíthatatlanul befagyott Földet, a komolyan vehető kockázatok közé sorolták volna" - mondta a Boston Magazinnak Raymond Pierrehumbert, oxfordi klímatudós, a SCoPEx egyik ellenzője -

"Sok-sok oka van, amiért a SCoPEx rossz ötlet és nem kellene hagyni, hogy belekezdjenek, de a snowpierceri jövőkép nincs köztük."

A projekt független tanácsadói testülete mindenesetre óvatos az engedélyezéssel kapcsolatban. Eredetileg február 15-ére ígérték a döntés meghozatalát, amely alapján zöld utat kaphatott volna a teszt júniusi elindítása, de tegnap bejelentették, hogy további vizsgálatokra van szükség, elsősorban amiatt, hogy felmérjék a svéd lakosság véleményét a projektről, mivel a kísérletet Svédország északi, lappföldi régiójában folytatnák le.

A testület elmondta, amíg ezeknek a morális kérdéseket tisztázó társadalmi megbeszéléseknek a végére nem érnek, nem javasolják a technikai tesztelés megkezdését sem.

Emiatt előreláthatólag legalább 2022-ig el kell halasztani a projektet. A nyilvánosság bevonása a szoláris geomérnökségi vitákba még csak a kezdeti fázisban tart, de a testület szerint a későbbiekben szükség lehet rá, hogy világméretű, multinacionális, kormányok által vezetett rendszer épüljön ki, amely ezeket a kutatásokat irányítja, mivel az ilyen jellegű kísérletek (vagy akár ezeknek a kísérleteknek a hiánya) mindenki életére hatással lennének a jövőben.

(Forrás: scopexac.com Fotó: Pixabay, Flickr/lesphotosdejerome)

Ez is érdekelhet:

Többet ártana, mint használna, ha napelemekkel pakolnánk tele a Szaharát A sivatagba napelemeket rakni jó ötletnek tűnhet, de ha túlzásba visszük, akár az Amazonas-medence is kiszáradhat miatta.
A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében A világon körülbelül hétszázötvenmillióan nem jutnak ivóvízhez, a problémára azonban nem a hagyományos vízforrások hasznosítása jelentheti a megoldást.
Hatmillió négyzetkilométernyi terület felett változtatná meg Kína az időjárást Az időjárás megváltoztatására képes rendszer 2025-re el is fog készülni. Ez nem csak mezőgazdasági szempontból fontos, de egy Indiával kirobbanó konfliktus esetén is előnyökhöz juttathatja Kínát.