Az Aston Egyetem kutatói 4,5 milliószor gyorsabb internetes adatátviteli sebességet értek el a jelenlegi átlagos otthoni szélessávú sebességhez képest. Az elképesztő eredményt a korábban kiaknázatlan hullámhossz-sávok száloptikai rendszereken belüli kihasználása tette lehetővé – számol be róla az Interesting Engineering.
Az Aston kutatói nemzetközi együttműködésben, a japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet és az Egyesült Államok Nokia Bell Labs munkatársaival együtt sikeresen továbbítottak adatokat, egészen elképesztő, 301 terabit/s (Tbps) sebességgel egyetlen, hagyományos optikai szálon. Ez a szám elég egyértelműen gigászi, de a kontextus kedvéért tegyük hozzá, hogy az átlagos otthoni szélessávú brit sebesség az Egyesült Királyságban az Ofcom adatai alapján 2023 szeptemberében 69,4 Mbit/s volt.
Az optikai szálak lényegében vékony üvegcsövek, amelyek fényként továbbítják az információt – ami módszer sokkal gyorsabb, mint ami a hagyományos rézkábelekkel lenne elérhető. A csapat tehát ezt a módszert fejlesztette tovább: olyan új hullámhossz-sávokat fedeztek fel, amelyeket korábban nem használtak az internetadatok továbbítására. Ez a hullámhossz különböző fény színeknek felel meg, ami azt jelenti, hogy mintha többféle “színű” fényt használtak volna egyszerre az adatok továbbítására. A dolgot nagyjából úgy lehet elképzelni, mint amikor a napfény egy prizmán áthaladva a szivárvány színeire bomlik – minden egyes szín más és más információt hordoz. Az pedig, hogy új hullámhossz-sávokat használtak fel, lehetővé tette a kutatóknak, hogy sokkal több adatot továbbítsanak egyszerre, mint korábban bármikor.
A csapat sikerének kulcsa két új eszköz, az optikai erősítők és az optikai nyereség-szabályozók kifejlesztése volt, amelyek lehetővé tették számukra, hogy elérjék és használják ezeket az új hullámhossz-sávokat. Ezek az eszközök lényegében egyfajta fényerősítők: segítenek növelni a fény jelét az optikai szálakban, így több adat továbbítható hosszabb távolságokra anélkül, hogy az információ minősége romlana.
Mint azt pedig az egyik kutató kiemelte, ennek segítségével nem csak a szokásos C és L hullámhossz-sávokat használták, hanem bevetettek két kevésbé ismert sávot is, az E és S sávokat. Ezek a sávok korábban nem voltak népszerűek, mivel a meglévő technológiák már kielégítették a fogyasztói igényeket, és nem volt szükség további sávok bevonására. Azonban az Aston által kifejlesztett új eszközök hatékonyan működnek ezekben az új sávokban is.
Ez a technológiai áttörés azonban nem csupán gyorsabb internetet jelent, hanem sokkal többet annál. Persze ez a fejlesztés valóban javíthatja a végfelhasználók internetkapcsolatát is, mivel növeli az internet gerinchálózatának az adatátviteli kapacitását, de további jó hír, hogy mindennek segítségével a már kiépült infrastruktúra tehető hatékonyabbá, mivel már ez is több adatot képes továbbítani anélkül, hogy új kábeleket kellene fektetni – ami meghosszabbítja az optikai szálak élettartamát és növeli az értéküket.
Vagyis a fejlesztésnek csak az egyik oldala, hogy gyorsabban töltődnek be a weboldalak vagy simábban fut a videóstreaming. A másik oldal, hogy kevesebb költséggel és kisebb környezeti terheléssel biztosítsuk a növekvő adatigényeket a jövőben, miközben a már meglévő hálózatokat használjuk fel intelligensebben és hatékonyabban.
(Kép: Pixabay/madartzgraphics)
