Sosem felejtünk el egy arcot sem? Akkor lehet, hogy szuper-arcfelismerők vagyunk - a UNSW tesztjéből kiderül
2021 / 01 / 20 / Bobák Zsófia
Sosem felejtünk el egy arcot sem? Akkor lehet, hogy szuper-arcfelismerők vagyunk - a UNSW tesztjéből kiderül
Jó ismerősként ráköszönünk valakire, akit csak egyszer láttunk a boltban hetekkel korábban? Felismerjük az óvodai társainkat, noha azóta szakállt növesztettek és évtizedeket öregedtek? Aki igennel válaszol, lehet, hogy az úgynevezett szuper-felismerők elit klubjába tartozik, az Új-Dél-Wales Egyetem kutatói pedig éppen rájuk vadásznak. Sőt, még a Scotland Yard is fenntart egy speciális egységet a számukra.

Emberek, akik mindenkire emlékeznek

A szuper-felismerő kifejezés alig több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Noha előtte is voltak különlegesen jó arcfelismerő képességekkel rendelkező emberek, de hivatalos megnevezés nem létezett rájuk egészen 2009-ig, mikor megjelent Richard Russell (jelenleg a Gettysburg Kollégium pszichológia professzora) tanulmánya, a Szuper-felismerők: emberek egyedülálló arcfelismerő képességgel. Ebben a cikkben írt először azokról a különleges egyénekről, akik sohasem felejtenek el egy arcot sem.

Ők állnak annak a széles spektrumnak az egyik végén, melynek másik oldalán az arcvakságban, prozopagnóziában szenvedők találhatóak.

A prozopagnóziások azok, akik időnként nem a megfelelő gyereket viszik haza az oviból, akik nem ismerik meg családtagjaikat, vagy extrém esetben a saját arcképüket sem és akikkel kapcsolatban Russell eredetileg vizsgálatokat folytatott. Miközben kollégáival a kísérleti alanyokat kereste, néhány olyan ember is a látókörébe került, akik azt vallották magukról, hogy ők a prozopagnóziások tökéletes ellentétei. Közülük néggyel elvégeztették a Cambridge Arc Memória Tesztet, majd a Mielőtt Híresek Lettek tesztet, mely népszerű hírességek, mint például Scarlett Johansson gyermekkori fotói alapján próbálja felmérni az arcfelismerő képességeiket. Mindnyájan kiemelkedően teljesítettek, Russell pedig elnevezte őket szuper-felismerőknek és megírta róluk a tanulmányát, melyben azt is elmeseli, milyen nehézségeket okoz a kiemelkedően jó memória: sokuknak el kell rejteniük ezt a képességüket (melyet csak arcokkal kapcsolatban tapasztalnak), hogy az idegenek, akiket ők felismernek akár egy nagyon jelentéktelen esemény, például pár perces bolti sorbanállás emlékei alapján, ne tartsák őket furcsa, unszimpatikus zaklatóknak.

Ez az extra képesség azonban előnyökkel is jár, sőt, egészen speciális munkákra is kvalifikálhatja az embert. Lehet például különleges nyomozó a Scotland Yardnál.

A detektív, aki sosem felejti el az arcokat

Az angol rendőrség, a Metropolitan Police Service (New Scotland Yard) nyomozója, Mick Neville 2015-ben kapott engedélyt rá, hogy speciális egységet hozzon létre a rendőrségen belül, mely szuper-felismerőket vont be a CCTV-k felvételeit vizsgáló, még 2006-ban alapított részleg munkájába. A jelentkezőket szintén a Cambridge Arc Memória Teszttel vizsgáztatták, azóta pedig rengeteg ügyet megoldottak, melyek a hagyományos módszerekkel (körözési fotók nyilvánosságra hozása, nyomravezető tippek ellenőrzése) nem volt lehetséges. Neville szerint ez a gép-ember (kamera-ember) együttműködés a harmadik nagy áttörés, és egyben a legolcsóbb megoldás a rendőrnyomozói munkában: az első az ujjlenyomatozás volt, a második a DNS tesztelés bevezetése. Az általuk is használt Cambridge tesztnek, illetve a másik, erre a célra alkalmazott Glasgow Arc Párosító Tesztnek (Glasgow Face Matching Test) van egy hátránya: az ezeken a teszteken jól szereplő szuper-arcfelismerők általában kivételesen jó, 100% körüli eredményeket érnek el, így nehéz differenciálni köztük, elkülöníteni a nagyon jókat az extrémen jóktól, pedig a jelenség alaposabb feltérképezéséhez, és bizonyos munkákra való alkalmazáshoz erre is szükség lenne.

Az ausztrál Új-Dél-Wales Egyetem kutatói ezért most kifejlesztettek egy új kvízt, mely az eddigieknél sokkal szigorúbb módon méri a képességeinket.

Ne kenődjünk el, ha a felmérésen nem szerepeltünk olyan jól, direkt úgy alakították ki, hogy az átlagosan jó arcfelismerők 50% körüli eredményt érjenek el, a szuper-felismerők pedig 70% körülit. A tesztet bevezetése, vagyis 2017 óta huszonötezren töltötték ki és a legjobb, 100 %-os eredményt eddig senkinek sem sikerült elérni. A UNSW felmérése a már bevált cambridge-i és glasgow-i munkákra épít, illetve ezeket kombinálja.

Hogy működik a teszt?

Az első rész alapvetően azt méri, mennyire emlékszünk az arcokra, ehhez stúdió megvilágításban készült fotókat kell pár másodperc alatt memorizálni, majd ugyanazok az arcok (néhány becsapós kép hozzákeverésével) megjelennek természetes fényviszonyok között is. Ez azért fontos, mert ezeket a teszteket sokszor munkára való toborzáshoz használják, márpedig a valóságban nem beállított pozíciókban, tökéletes megvilágításban szoktunk találkozni embertársainkkal, egy személyi igazolvány vagy útlevél ellenőrzésnél nem számíthatunk arra, hogy valaki pont úgy néz ki, mint a személyi fotója.

A második részben a célfotót (a képeket egyébként az Új-Dél-Wales Egyetem 236 önként jelentkező tanulójának fotóit tartalmazó adatbázisból válogatják, így főleg ausztrál arcokat látunk) egy több, rá hasonlító fényképet tartalmazó halomból kell kiválasztani, ez a rendőrségi nyomozás elkövetőt azonosító eljárására emlékeztet.

A kutatók célja, hogy a felmérést minél többen elvégezzék, hiszen így lehet széleskörű ismereteket szerezni erről a máig is titokzatos jelenség pszichológiai, kognitív hátteréről.

A teszt, melyet itt érhetünk el: facetest.psy.unsw.edu.au, ingyenes és ha valaki igazán jól teljesít, vagyis kiderül róla, hogy a Föld lakosságának ahhoz a különleges 2-3%-ához tartozik, akik sosem felejtik el az arcokat, kapcsolatba léphet (de ez nem kötelező) a UNSW szakértőivel, akik időről időre felkereshetik további tesztek elvégzése miatt, vagy meginvitálhatják laborvizsgálatokra. Az arcfelismerés, ugyanúgy ahogy az IQ, fejleszthető és tanulható, de a szuper-felismerő képesség kódolva van a DNS-ünkbe, a UNSW kutatói pedig remélik, horgukra akad az “arcfelismerés Einsteinje, az az egyedülálló egyén, aki a legjobbak legjobbja.”

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Egyetlen kromoszóma irányíthatja emlékeink raktározását és előhívását A kutatók évekig tartó keresgélés után megfejtették az emlékek formálódásának molekuláris mechanizmusát.
A legújabb kutatások szerint a hosszútávú memória törölhető - egyszerűbben, mint eddig gondoltuk A traumatikus emlékeket a természetes fény megvonásával tették semmissé a kutatók az állatokon végzett tesztek során.
Agyba ültethető eszközzel idéznék fel az elfeledett emlékeket Igaza volt az összeesküvés-elméleteknek, tényleg be akarnak az agyba ültetni egy elektronikai eszközt. Ezt azonban egyrészről gyógyítási céllal teszik, másrészt hasonló technológiát – agyi implantátumot – orvosi felhasználásból már alkalmaznak egy ideje.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.