A galaxisok közepében sok millió vagy akár milliárd naptömegű szupermasszív fekete lyukak rejtőznek, amelyek közül néhányan csendben és észrevétlenül, tehát inaktív (szunnyadó) állapotban, röntgensugárzás kibocsátása nélkül várják, hogy a közelükbe tévedő csillagokat bekebelezzék, a közelmúltban pedig két ilyen eseményt is sikerült detektálnia a csillagászoknak. Az úgynevezett TDE (tidal disruption event) során a fekete lyuk olyan hatalmas erőt fejt ki a hozzá eléggé közel kerülő csillagra, hogy legyőzi az azt egyben tartó gravitációs erőket és széttépi az anyagát: a csillag összetevőinek egy része ilyenkor kilökődik és távolra kerül az égitesttől, másik részét pedig elnyeli a fekete lyuk. Az ilyen eseményeket rövid ideig tartó, de nagyon intenzív UV-, és röntgensugárzás kíséri, amit az akkréciós korong porfelhője miatt főként infravörös sugárzásként érzékelnek a megfigyelést végző kutatók.

Időnként előfordul azonban, hogy a csillag "halála" nem egyszerre következik be, hanem többlépcsős folyamat során: a részleges TDE alkalmával a csillagot elkezdi szétszaggatni a fekete lyuk, de az égitest egy része még egyben marad és tovább kering a fekete lyuk körül. Mikor keringési pályáján elér a lyukhoz legközelebbi pontra, újból elveszti a tömegének egy részét és ez így zajlik hosszú évszázadokon vagy évezredeken keresztül, miközben minden egyes találkozásnál a fekete lyuk újból felfénylik.

Az egyik megfigyelt esemény, a TDE AT 2018 fyk során, azonban arra lettek figyelmesek a kutatók, hogy a fekete lyuk négy évenként bocsát ki intenzív röntgensugárzást, amiből arra következtettek, hogy a részleges TDE egy bináris csillagrendszer egyik tagját érintette, aminek mozgására a másik csillag gravitációs ereje is hatott. Egy másik hasonló esemény, az eRASSt J045650.3−203750, alatt a folyamat szintén ismétlődő kitörésekkel járt, amelyek átlagban 223 naponként követték egymást.

Az adatgyűjtést mindkét esetben az Európai Űrügynökség XMM-Newton teleszkópjával végezték el, amit kifejezetten az űrbeli röntgensugárzás monitorozására hoztak létre és a fekete lyukak körüli történések, a korai univerzum működésének, a galaxisok formálódásának jelei után kutat. Az ESA leírása szerint a mostani felfedezések és a TDE események vizsgálatai fontos lépést jelentenek a szupermasszív fekete lyukak megértésének szempontjából, amelyeket általában rendkívül nehéz tanulmányozni.

(Fotó: Carl Knox/OzGrav, ARC Centre of Excellence for Gravitational Wave Discovery, Swinburne University of Technology, ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Sikerült megfigyelni, ahogy egy fekete lyuk spagettiként szippant fel egy csillagot Az árapály erők általi szétszaggatás nem ismeretlen jelenség a csillagászok előtt, viszont ilyen közelről és tisztán most először sikerült megfigyelni, ahogyan egy fekete lyuk végez egy csillaggal.