A Destination Earth projektben egy kilométeres egységekre bontják a földi légkört, majd lemodellezik azokat, az eddigiekhez képest jóval nagyobb felbontásban. Így az előrejelzések is sokkal részletesebb, valós idejű adatokon alapulhatnak. A projekt jövőre indul, a modellezést pedig egy szuperszámítógép végzi, Finnországban, Olaszországban vagy Spanyolországban, mivel a pontos helyszín még kérdéses. Az éghajlati modellek többnyire ötven-száz kilométeres felbontású képet adnak, de a legjobb szimulációk, például az európai ECMWF is mindössze kilenc kilométeres egységet mutatnak. Vagyis az új modell ténylegesen óriási előrelépést jelenthet, akár

a meleg levegő felfelé áramlásának szimulálásánál (a felhőképződés fontos tényezőjénél), akár az óceáni áramlatok viselkedésének tanulmányozásánál.

Japánban jelenleg is üzemel egy egy kilométeres felbontású kísérleti globális éghajlati szimuláció, amely beigazolta, hogy a viharok és áramlatok közvetlen szimulációjával a korábbinál sokkal pontosabb csapadék-előrejelzések megvalósíthatók. A modellek ugyanakkor a hosszabb távú jóslatokat is pontosabbá tehetik, hiszen a vizsgált adatokból az előző verziókhoz képest sokkal jellegzetesebben érzékelhetők például az uralkodó szelekkel kapcsolatos változások, melyekkel akár évekre előrevetíthető az időjárás várható alakulása - írja a Sciencemag.

A nagyobb felbontás természetesen részletesebb alapadatokkal párosul: míg napjaink modelljei a helyi időjárási állomások, műholdak és egyéb mérések adatait nagyobb területekre átlagolják, aminek hátulütője a helyi variációk összemosódása, addig a kisebb léptékű felosztás közelebb viszi egymáshoz a mérési adatok és a modellek részletgazdaságát. Egy ilyen modell irányítása ugyanakkor technikailag is hatalmas kihívás.

A japánoknak például fél évbe telt, mire bármi hasznosat tudtak kikövetkeztetni a mindössze pár nap alatt felgyülemlett adatokból,

pedig a rendszer praktikus használhatóságához valós idejű elemzés kellene – legalábbis az adatok a rövid távú előrejelzéseit illetően. Ehhez úgynevezett exaszintű, másodpercenként egytrillió számítást végrehajtó szuperszámítógépre van szükség, amelynek fejlesztése már folyik. A tervek szerint a rendszer különböző léptékű előrejelzéseket végez eltérő gyakorisággal: rövid távú számítások folyamatosan zajlanak, míg az évekre, évtizedekre előre szóló időjárási szimulációkat félévente-évente futtatják majd le.

(Fotó: Pixabay)