Július elején egy meglepő hír járta körbe a világsajtót, miszerint Tokió egyik elővárosában, Yamatóban betiltották a sétálás közben mobilozást, mert a városvezetés szerint az közegészségügyi kockázatot jelent az emberekre nézve. Bár Yamatóban a tiltás mellé nem szabtak ki büntetési tételeket, a szabályozás így is nagy figyelmet kapott, hiszen eddig csak meglehetősen kevés helyen hoztak hasonló intézkedéseket a figyelmetlen sétálás visszaszorítása érdekében. Bár az elmúlt években számtalan országban felmerült, hogy a vezetés közbeni mobilhasználat tiltásának mintájára valahogyan a sétálás közbeni mobilozást is szabályozni kéne, a terveket csak nagyon ritkán követték konkrét intézkedések:
A sétálás vagy a zebrán való átkelés közbeni mobiltelefon-használat korlátozása emellett is számtalan államban és városban napirendre került az elmúlt években, de ezek a javaslatok jellemzően csak egy-egy törvényhozó egyéni kezdeményezései voltak, amik a nekik kijáró médiafigyelem után csendben elhaltak.
Magyarországon alig egy hónapja látott napvilágot egy hasonló kezdeményezés,
amelyet a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, Kósa József nyújtott be a kecskeméti közgyűlésnek. Bár Kósa javaslata elsősorban arra irányult, hogy tegyék kötelezővé a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok oktatását a gyerekek körében, ám az indítványban megemlíti, hogy emellett javaslatot tehetnének a KRESZ-szabályok megváltoztatására is, aminek értelmében a gyalogátkelőhelyen tilos lenne a mobiltelefon használata. A képviselőtestület az indítványt elfogadta, habár azt már a közgyűlésen tisztázták, hogy a KRESZ megváltoztatására a testület nem tehet javaslatot, így valószínűtlen, hogy ez a pont megvalósulna.
A szakirodalom "nem figyelési vakságnak" nevezi a jelenséget, ami akkor alakul ki, amikor egy új inger hatására a figyelmünk fókusza megváltozik, így minden más inger gátlás alá kerül. A nem figyelési vakságnak két típusát különböztetik meg: az észlelési vakság esetében egy nyilvánvaló ingert hagyunk figyelmen kívül, mert éppen másra figyelünk, míg a változás vakságkor egy vizuális változást hagyunk figyelmen kívül ugyanebből az okból. A nem figyelési vakságot számtalan dolog kiválthatja sétálás közben, amelyek nem feltétlenül a telefonunkhoz kapcsolódnak, a mobil kijelzője mellett elterelheti a figyelmünket a zenehallgatás, a gondolataink, vagy akár az is, ha a mellettünk sétáló emberrel beszélgetünk.
A figyelmetlenségi vakságnak arra az altípusára, amit a telefon vált ki, számtalan kifejezést használnak. A Wikipédia például mobilzombiként hivatkozik az ilyen emberekre, míg az angol nyelvű forrásokban elsősorban a texting & walking (üzenet írás és sétálás), avagy ennek rövidített változatát, a twalking kifejezést használják, ami még abból az időből származik, amikor az emberek elsősorban üzenetek írására használták a telefonjukat. Mivel ennek a kifejezésnek magyar megfelelője nincs, ezért mi a cikkben egyszerűen csak figyelmetlen sétálásként hivatkozunk a jelenségre.
A sétálás közbeni mobiltelefonhasználat veszélyességét számtalan külföldi tanulmány vizsgálta az elmúlt években, amelyek statisztikai alapon igyekeztek megállapítani, hogy mekkora kockázatot jelent az emberek fizikai épségére a mobilhasználat. Ezek a statisztikák viszont sokszor elavultak, hiányosak vagy ellentmondásosak, így általános igazságokat nehéz belőlük levonni.
Nem véletlen, hogy kizárólag külföldi statisztikákról írtunk, ugyanis Magyarországon eddig még nem készült olyan átfogó felmérés, ami a mobiltelefonokkal kapcsolatos figyelmetlen sétálás veszélyeit elemezte volna. Kérdéseinkkel megkerestük a KTI Közlekedéstudományi Intézetet, amelynek képviseletében Hamza Zsolt elmondta, hogy a személysérüléses közúti balesetek elemzéséhez a KSH baleseti adatbázisa nyújt információt, ám közvetlen lekérdezéssel ilyen adat nem nyerhető ki az adatbázisból. A KSH statisztikái ugyan tartalmazzák a gyalogos hibájából bekövetkezett balesetek pontos okait (pl. tilos jelzésen történő áthaladás), de a "telefonhasználat közbeni figyelmetlen gyalogátkelés" vagy hasonló lehetőség nem szerepel ezek között.
A hazai statisztikákból ezzel együtt is levonható néhány hasznos következtetés. Például feltételezhetnénk, hogy ha az USA-ban tényleg a telefonok elterjedése miatt emelkedne a gyalogos sérülések száma, akkor ez a tendencia minden olyan országban kimutatható kéne, hogy legyen, ahol a mobiltelefonok az USA-hoz hasonlóan terjedtek el. Magyarországon ezzel szemben azt látjuk, hogy a gyalogosok által elszenvedett, személysérüléssel járó közlekedési balesetek száma 2001 óta jelentősen csökkent, az elmúlt években pedig stagnált. Ehhez hasonlóan a gyalogosok által okozott közlekedési balesetek száma is erős csökkenést mutatott az elmúlt két évtizedben.
A figyelmetlen sétálással kapcsolatos eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit tavaly tették közzé, ez pedig
homlokegyenest ellentmond annak a széles körben elterjedt teóriának, hogy a mobiltelefon használata veszélyes lenne a gyalogosokra nézve.
New Yorkban az országos statisztikákhoz hasonlóan az elmúlt években szintén emelkedett a gyalogosok által elszenvedett balesetek száma, így itt is felmerült, hogy a sétálás közbeni mobilhasználatot valahogyan korlátozni kéne. A város vezetése a tisztánlátás érdekében 2017-ben nagyszabású felmérésbe kezdett, hogy megállapítsák, milyen összefüggés van a balesetek emelkedő száma és mobilhasználat elterjedése között. A város közlekedési osztálya által 2019 szeptemberében kiadott jelentés viszont megállapította, hogy rendkívül kevés esély van rá, hogy egy gyalogos a telefonja miatt szenvedjen halálos balesetet.
"Nem sok konkrét bizonyítékot találtak annak alátámasztására, hogy a készülékek által okozott figyelmetlen sétálás jelentősen hozzájárulna a gyalogosok halálához vagy megsérüléséhez"
- fogalmaz a jelentés, ami szerint a gyalogos balesetek számának semmi köze nincs a telefonhasználat elterjedéséhez: a vizsgált időszakban, 2014 és 2017 között csupán két olyan esetet jegyeztek fel, amelyben konkrétan a gyalogos telefonhasználata vezetett halálos balesethez. A tanulmány azt is megállapította, hogy ez a trend országosan is igaz, ugyanis az elmúlt hat év statisztikái alapján az USA-ban legfeljebb a halálos balesetek 0,2 százalékában játszott szerepet, hogy a gyalogos hordozható elektronikus eszközt használt.
A mobiltelefonhasználatból fakadó sétálás veszélyeit indirekt módon egy másik felmérés is cáfolta, ugyanis a Bloomberg szerint Honoluluban, ahol - ahogy korábban említettük - betiltották a zebrán való mobilhasználatot, a tiltás utáni egy évben nemhogy nem csökkent, de a duplájára emelkedett a halálos gyalogosgázolások száma. Ahogy azt a Honolulu Star-Adviser kiemeli, a gázolások közül mindössze hat történt gyalogátkelőhelyen, és egyik esetben sem látszik bizonyítottnak, hogy a gyalogos a telefonját használta volna a baleset bekövetkezésekor.
Az ellentmondásos statisztikákra létezik kézenfekvő magyarázat. Ha egy gyalogos figyelmetlenül lép le a zebrára, és elüti az autó, akkor erről állíthatjuk, hogy a figyelmetlensége hozzájárult a balesethez, miközben a közlekedési szabályok szerint a balesetet ebben az esetben - hacsak nem volt piros a lámpa - nem a gyalogos okozza, hanem az autós, aki nem adja meg neki az elsőbbséget. Ezzel kapcsolatban Danny Harris, a gyalogosok érdekképviseletére létrejött Transportation Alternatives ügyvezető igazgatója a The New York Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy az az állítás, hogy a sétálás közbeni mobilhasználat veszélyes a gyalogosokra nézve, egyszerű áldozathibáztatás.
Hasonló következtetésre jutott Ben Feiend, a TransitCenter nevű érdekképviseleti szervezet szóvivője is, aki szerint "az az üzenet, hogy a figyelmetlen gyalogosok veszélyt jelentenek önmagukra, nagyon távol esik a lényeges biztonsági intézkedésektől", ami az autósok megfékezése lenne. Tény, hogy bármilyen statisztikát nézünk, a figyelmetlen vezetés nagyságrendekkel több halálos balesetet okoz, így nem meglepő, hogy a korábban idézett New York-i tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy
a gyalogosok biztonsága érdekében a telefonhasználat korlátozása helyett inkább úgy kéne átalakítani az utcákat, hogy lelassítsák az autósokat.
A KSH 2015-ös statisztikai adatai szerint messze a legtöbb gyalogosgázolás (szám szerint 713) azért következett be, mert az autósok nem adták meg az elsőbbséget a gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Ezt a problémát pedig nem oldja meg, ha tudjuk, hogy a legtöbb esetben nem a gyalogos a felelős, ha a telefonjába mélyedve az útra lép, így a világon számos kezdeményezés indult, amivel megpróbálták több körültekintésre rávenni a gyalogosokat.
Hamza Zsolt szerint hasonló kezdeményezés Magyarországon is volt, a GRSP (Global Road Safety Partnership) hazai szervezete közel száz olyan kijelölt gyalogos átkelőhelynél festett fel figyelmeztető jelzéseket, ahol nincs jelzőlámpás szabályozás, jelentős a gyermek gyalogosok forgalma és nincsenek taktilis jelek.
A Wikipédia-szócikk megemlíti a kínai Csungkingot is, mint olyan várost, ahol a világon elsőként létesítettek külön járdát a mobilozó járókelők számára, ez viszont a Quartz.com beszámolója szerint valójában csak egy alig ötvenméteres útszakasz volt egy vidámparkban. A cikk szerint hasonló felfestést Washington D.C-ben is kialakítottak, de csak kísérleti jelleggel, egyetlen napra.
Az AAOS máshogy közelítette meg a problémát, és vicces reklámokban igyekeztek felhívni a figyelmet a sétálás közbeni telefonhasználat veszélyeire.
Ha az utcai mobiltelefon-használat önmagában nem is jelent halálos fenyegetést, az biztos, hogy egy kificamított boka is elég sok bajt okozhat, mint ahogy az is elég kellemetlen, ha nekimegyünk a lámpaoszlopnak vagy belegyalogolunk egy másik emberbe. Dr. Robert H. Smerling a Harvard orvosi iskolájának lapjában arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egy új tanulmány szerint a telefonok miatti sérülés veszélye igen alacsony, viszonylag gyakran jár súlyosabb fej- vagy nyaksérüléssel, ami az esetek egy részében kórházi ellátást is igényelhet.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket? Dr. Adam Gazzaley neurológus, a The Distracted Mind című könyv szerzője azt javasolja, hogy nehezítsük meg saját magunk számára a telefonhoz való hozzáférést, például rakjuk el a készüléket a táskánkba. A Nemzeti Biztonsági Tanács is közzétett néhány javaslatot, például hogy álljunk meg, amíg a telefonunkat használjuk, és hogy csak olyan hangerőn hallgassunk zenét, aminél még halljuk a külvilág zajait. Utóbbira ma már nem is feltétlenül van szükség, hiszen a modernebb, dinamikus aktív zajszűréssel ellátott fülhallgatók átengednek bizonyos környezeti zajokat. Chris Marcellino, az első iPhone értesítéseinek vezető fejlesztője szerint pedig az is hatásos megoldás lehet, ha a telefonunkon kikapcsoljuk az értesítéseket, és csak a legfontosabbakat hagyjuk bekapcsolva, de ennél is hatásosabb, ha az utcára lépve egyszerűen repülő üzemmódba kapcsoljuk a telefonunkat.
(Fotó: The Washington Post, Mikhail Pochuyev, Getty Images)