Tényleg a halálos ítéletünket írjuk alá, ha sétálás közben a telefonunkat nyomkodjuk?

2020 / 10 / 24 / Bobák Áron
Tényleg a halálos ítéletünket írjuk alá, ha sétálás közben a telefonunkat nyomkodjuk?
Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy egy telefonjába belefeledkező ember egyszerűen nekigyalogolt az utcán, esetleg ő maga okozott ilyen balesetet. Ez az angolul distracted walkingnak, azaz figyelmetlen sétálásnak nevezett jelenség egyik tipikus példája, ami globálisan sokkal nagyobb problémát okozhat annál, mint hogy gyakrabban kell bocsánatot kénünk egymástól, ám arról a szakértői vélemények is megoszlanak, hogy mekkora veszélyt is jelentenek ránk nézve a telefonjaink.

Július elején egy meglepő hír járta körbe a világsajtót, miszerint Tokió egyik elővárosában, Yamatóban betiltották a sétálás közben mobilozást, mert a városvezetés szerint az közegészségügyi kockázatot jelent az emberekre nézve. Bár Yamatóban a tiltás mellé nem szabtak ki büntetési tételeket, a szabályozás így is nagy figyelmet kapott, hiszen eddig csak meglehetősen kevés helyen hoztak hasonló intézkedéseket a figyelmetlen sétálás visszaszorítása érdekében. Bár az elmúlt években számtalan országban felmerült, hogy a vezetés közbeni mobilhasználat tiltásának mintájára valahogyan a sétálás közbeni mobilozást is szabályozni kéne, a terveket csak nagyon ritkán követték konkrét intézkedések:

  • Hawaii fővárosában, Honoluluban 2017 óta büntetik azokat a gyalogosokat, akik a zebrán való átkelés közben a telefonjukat nézik, és a rendőrség akár 99 dolláros pénzbírságot is kiszabhat rájuk.
  • Hasonló szabályozást vezettek be az idahói Rexburgben is, ahol szintén a zebrán való átkelés közben tilos mobiltelefont használni.
  • A New Jersey-i Fort Leeben pedig azokat a gyalogosokat sújtották magasabb büntetési tételekkel, akik szabálytalanul keltek át az úton, miközben elektronikus eszközt használtak.

A sétálás vagy a zebrán való átkelés közbeni mobiltelefon-használat korlátozása emellett is számtalan államban és városban napirendre került az elmúlt években, de ezek a javaslatok jellemzően csak egy-egy törvényhozó egyéni kezdeményezései voltak, amik a nekik kijáró médiafigyelem után csendben elhaltak.

Magyarországon alig egy hónapja látott napvilágot egy hasonló kezdeményezés,

amelyet a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, Kósa József nyújtott be a kecskeméti közgyűlésnek. Bár Kósa javaslata elsősorban arra irányult, hogy tegyék kötelezővé a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok oktatását a gyerekek körében, ám az indítványban megemlíti, hogy emellett javaslatot tehetnének a KRESZ-szabályok megváltoztatására is, aminek értelmében a gyalogátkelőhelyen tilos lenne a mobiltelefon használata. A képviselőtestület az indítványt elfogadta, habár azt már a közgyűlésen tisztázták, hogy a KRESZ megváltoztatására a testület nem tehet javaslatot, így valószínűtlen, hogy ez a pont megvalósulna.

A figyelmetlen sétálás pszichológiája

A szakirodalom "nem figyelési vakságnak" nevezi a jelenséget, ami akkor alakul ki, amikor egy új inger hatására a figyelmünk fókusza megváltozik, így minden más inger gátlás alá kerül. A nem figyelési vakságnak két típusát különböztetik meg: az észlelési vakság esetében egy nyilvánvaló ingert hagyunk figyelmen kívül, mert éppen másra figyelünk, míg a változás vakságkor egy vizuális változást hagyunk figyelmen kívül ugyanebből az okból. A nem figyelési vakságot számtalan dolog kiválthatja sétálás közben, amelyek nem feltétlenül a telefonunkhoz kapcsolódnak, a mobil kijelzője mellett elterelheti a figyelmünket a zenehallgatás, a gondolataink, vagy akár az is, ha a mellettünk sétáló emberrel beszélgetünk.

A figyelmetlenségi vakságnak arra az altípusára, amit a telefon vált ki, számtalan kifejezést használnak. A Wikipédia például mobilzombiként hivatkozik az ilyen emberekre, míg az angol nyelvű forrásokban elsősorban a texting & walking (üzenet írás és sétálás), avagy ennek rövidített változatát, a twalking kifejezést használják, ami még abból az időből származik, amikor az emberek elsősorban üzenetek írására használták a telefonjukat. Mivel ennek a kifejezésnek magyar megfelelője nincs, ezért mi a cikkben egyszerűen csak figyelmetlen sétálásként hivatkozunk a jelenségre.

Hiányos statisztikák

A sétálás közbeni mobiltelefonhasználat veszélyességét számtalan külföldi tanulmány vizsgálta az elmúlt években, amelyek statisztikai alapon igyekeztek megállapítani, hogy mekkora kockázatot jelent az emberek fizikai épségére a mobilhasználat. Ezek a statisztikák viszont sokszor elavultak, hiányosak vagy ellentmondásosak, így általános igazságokat nehéz belőlük levonni.

  • Az egyik leggyakrabban idézett tanulmány a Marylandi Egyetem által 2013-ban elvégzett kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan alakult a mobiltelefon-használat okozta balesetből fakadó kórházi kezelések száma 2000 és 2011 között. A kutatást nehezítette, hogy az elektronikus kórházi adatbázis (NEISS) nem tartalmaz kifejezetten erre vonatkozó statisztikákat, így a kutatóknak egyesével kellett kiértékelniük azokat az eseteket, ahol a balesetet a mobiltelefon használata okozhatta. Több körös szűkítés után végül 310 olyan esetet találtak, amelyben egyértelműen a mobiltelefonból eredő figyelmetlenség okozott balesetet, ám ezek között egy olyan sem volt, amely az áldozat halálával végződött volna.
  • Az amerikai Nemzeti Biztonsági Tanács (National Safety Council) a 2015-ös éves baleseti statisztikáiban szintén külön fejezetet szentelt a mobiltelefonnal összefüggésbe hozható baleseteknek, amelyben megállapították, hogy az ilyen balesetek száma 2000 és 2011 között megnégyszereződött. A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a balesetek többsége nem az utcán, hanem otthon következett be. Ez tovább nehezíti a mobiltelefonok veszélyességének a megítélését, hiszen számos statisztika minden olyan balesetet a "figyelmetlen sétálás" kategóriába sorol, ami összefüggésbe hozható az elektronikus eszközök használatával, függetlenül attól, hogy az közterületen történt-e.
  • A statisztikák ellentmondásosságára jellemző a Safety.com által idézett tanulmány, amelyet a Safe & Sound Family nevű szervezet készített szintén a NEISS adatai alapján. Ők azt állapították meg, hogy 2013-ban ötezer kórházi ellátással végződő balesetet okozott a közúti mobilhasználat, ami hatalmas ugrás lenne a Marylandi Egyetem kutatásához képest. A látszólagos ellentmondásnak feltehetően az az oka, hogy - sok hasonló tanulmányhoz hasonlóan - nem tettek különbséget aközött, hogy a balesetnél a gyalogosnak vagy pedig az autósnak a figyelmét vonta el a mobiltelefonja. Azonban mivel a hivatkozott tanulmány az interneten nem lelhető fel, így ezt biztosan nem tudtuk kideríteni.
  • Az AAOS szerint az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hivatala (NHTSA) által évente közölt baleseti statisztika szerint 2010-ben 4280 gyalogos halt meg, és nagyjából 70 ezer gyalogos sérült meg közlekedési balesetben, amelyben szerintük a gyalogosok figyelmetlenségének is szerepe lehetett. Bár a számok valóban stimmelnek, ám az NHTSA a részletes statisztikákban mindössze 6 esetben jelölte meg a “hordozható elektronikus eszközt”, mint a baleset okát. Ez persze még nem zárja ki, hogy más esetekben szerepet játszott a gyalogosok figyelmetlensége, azonban ez pusztán spekuláció.
  • Az NHTSA statisztikáiból ugyanakkor az is látszik, hogy az USA-ban a gyalogos közlekedési balesetek száma évről-évre emelkedik, amit sokan összekötöttek a mobiltelefonok elterjedésével. A Governors Highway Safety Association szerint az USA-ban 1990 óta tavaly vesztette életét a legtöbb gyalogos közlekedési balesetben, szám szerint 6227, a gyalogos halálos balesetek száma pedig 2009 óta folyamatosan emelkedik.

Magyarországon csökkent a gyalogosgázolások száma

Nem véletlen, hogy kizárólag külföldi statisztikákról írtunk, ugyanis Magyarországon eddig még nem készült olyan átfogó felmérés, ami a mobiltelefonokkal kapcsolatos figyelmetlen sétálás veszélyeit elemezte volna. Kérdéseinkkel megkerestük a KTI Közlekedéstudományi Intézetet, amelynek képviseletében Hamza Zsolt elmondta, hogy a személysérüléses közúti balesetek elemzéséhez a KSH baleseti adatbázisa nyújt információt, ám közvetlen lekérdezéssel ilyen adat nem nyerhető ki az adatbázisból. A KSH statisztikái ugyan tartalmazzák a gyalogos hibájából bekövetkezett balesetek pontos okait (pl. tilos jelzésen történő áthaladás), de a "telefonhasználat közbeni figyelmetlen gyalogátkelés" vagy hasonló lehetőség nem szerepel ezek között.

A hazai statisztikákból ezzel együtt is levonható néhány hasznos következtetés. Például feltételezhetnénk, hogy ha az USA-ban tényleg a telefonok elterjedése miatt emelkedne a gyalogos sérülések száma, akkor ez a tendencia minden olyan országban kimutatható kéne, hogy legyen, ahol a mobiltelefonok az USA-hoz hasonlóan terjedtek el. Magyarországon ezzel szemben azt látjuk, hogy a gyalogosok által elszenvedett, személysérüléssel járó közlekedési balesetek száma 2001 óta jelentősen csökkent, az elmúlt években pedig stagnált. Ehhez hasonlóan a gyalogosok által okozott közlekedési balesetek száma is erős csökkenést mutatott az elmúlt két évtizedben.

"Csak egészen kis részben járul hozza a gyalogosok halálához"

A figyelmetlen sétálással kapcsolatos eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit tavaly tették közzé, ez pedig

homlokegyenest ellentmond annak a széles körben elterjedt teóriának, hogy a mobiltelefon használata veszélyes lenne a gyalogosokra nézve.

New Yorkban az országos statisztikákhoz hasonlóan az elmúlt években szintén emelkedett a gyalogosok által elszenvedett balesetek száma, így itt is felmerült, hogy a sétálás közbeni mobilhasználatot valahogyan korlátozni kéne. A város vezetése a tisztánlátás érdekében 2017-ben nagyszabású felmérésbe kezdett, hogy megállapítsák, milyen összefüggés van a balesetek emelkedő száma és mobilhasználat elterjedése között. A város közlekedési osztálya által 2019 szeptemberében kiadott jelentés viszont megállapította, hogy rendkívül kevés esély van rá, hogy egy gyalogos a telefonja miatt szenvedjen halálos balesetet.

"Nem sok konkrét bizonyítékot találtak annak alátámasztására, hogy a készülékek által okozott figyelmetlen sétálás jelentősen hozzájárulna a gyalogosok halálához vagy megsérüléséhez"

- fogalmaz a jelentés, ami szerint a gyalogos balesetek számának semmi köze nincs a telefonhasználat elterjedéséhez: a vizsgált időszakban, 2014 és 2017 között csupán két olyan esetet jegyeztek fel, amelyben konkrétan a gyalogos telefonhasználata vezetett halálos balesethez. A tanulmány azt is megállapította, hogy ez a trend országosan is igaz, ugyanis az elmúlt hat év statisztikái alapján az USA-ban legfeljebb a halálos balesetek 0,2 százalékában játszott szerepet, hogy a gyalogos hordozható elektronikus eszközt használt.

A mobiltelefonhasználatból fakadó sétálás veszélyeit indirekt módon egy másik felmérés is cáfolta, ugyanis a Bloomberg szerint Honoluluban, ahol - ahogy korábban említettük - betiltották a zebrán való mobilhasználatot, a tiltás utáni egy évben nemhogy nem csökkent, de a duplájára emelkedett a halálos gyalogosgázolások száma. Ahogy azt a Honolulu Star-Adviser kiemeli, a gázolások közül mindössze hat történt gyalogátkelőhelyen, és egyik esetben sem látszik bizonyítottnak, hogy a gyalogos a telefonját használta volna a baleset bekövetkezésekor.

Áldozathibáztatás

Az ellentmondásos statisztikákra létezik kézenfekvő magyarázat. Ha egy gyalogos figyelmetlenül lép le a zebrára, és elüti az autó, akkor erről állíthatjuk, hogy a figyelmetlensége hozzájárult a balesethez, miközben a közlekedési szabályok szerint a balesetet ebben az esetben - hacsak nem volt piros a lámpa - nem a gyalogos okozza, hanem az autós, aki nem adja meg neki az elsőbbséget. Ezzel kapcsolatban Danny Harris, a gyalogosok érdekképviseletére létrejött Transportation Alternatives ügyvezető igazgatója a The New York Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy az az állítás, hogy a sétálás közbeni mobilhasználat veszélyes a gyalogosokra nézve, egyszerű áldozathibáztatás.

Hasonló következtetésre jutott Ben Feiend, a TransitCenter nevű érdekképviseleti szervezet szóvivője is, aki szerint "az az üzenet, hogy a figyelmetlen gyalogosok veszélyt jelentenek önmagukra, nagyon távol esik a lényeges biztonsági intézkedésektől", ami az autósok megfékezése lenne. Tény, hogy bármilyen statisztikát nézünk, a figyelmetlen vezetés nagyságrendekkel több halálos balesetet okoz, így nem meglepő, hogy a korábban idézett New York-i tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy

a gyalogosok biztonsága érdekében a telefonhasználat korlátozása helyett inkább úgy kéne átalakítani az utcákat, hogy lelassítsák az autósokat.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez...

A KSH 2015-ös statisztikai adatai szerint messze a legtöbb gyalogosgázolás (szám szerint 713) azért következett be, mert az autósok nem adták meg az elsőbbséget a gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Ezt a problémát pedig nem oldja meg, ha tudjuk, hogy a legtöbb esetben nem a gyalogos a felelős, ha a telefonjába mélyedve az útra lép, így a világon számos kezdeményezés indult, amivel megpróbálták több körültekintésre rávenni a gyalogosokat.

Hamza Zsolt szerint hasonló kezdeményezés Magyarországon is volt, a GRSP (Global Road Safety Partnership) hazai szervezete közel száz olyan kijelölt gyalogos átkelőhelynél festett fel figyelmeztető jelzéseket, ahol nincs jelzőlámpás szabályozás, jelentős a gyermek gyalogosok forgalma és nincsenek taktilis jelek.

A Wikipédia-szócikk megemlíti a kínai Csungkingot is, mint olyan várost, ahol a világon elsőként létesítettek külön járdát a mobilozó járókelők számára, ez viszont a Quartz.com beszámolója szerint valójában csak egy alig ötvenméteres útszakasz volt egy vidámparkban. A cikk szerint hasonló felfestést Washington D.C-ben is kialakítottak, de csak kísérleti jelleggel, egyetlen napra.

Az AAOS máshogy közelítette meg a problémát, és vicces reklámokban igyekeztek felhívni a figyelmet a sétálás közbeni telefonhasználat veszélyeire.

Mire figyeljünk?

Ha az utcai mobiltelefon-használat önmagában nem is jelent halálos fenyegetést, az biztos, hogy egy kificamított boka is elég sok bajt okozhat, mint ahogy az is elég kellemetlen, ha nekimegyünk a lámpaoszlopnak vagy belegyalogolunk egy másik emberbe. Dr. Robert H. Smerling a Harvard orvosi iskolájának lapjában arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egy új tanulmány szerint a telefonok miatti sérülés veszélye igen alacsony, viszonylag gyakran jár súlyosabb fej- vagy nyaksérüléssel, ami az esetek egy részében kórházi ellátást is igényelhet.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket? Dr. Adam Gazzaley neurológus, a The Distracted Mind című könyv szerzője azt javasolja, hogy nehezítsük meg saját magunk számára a telefonhoz való hozzáférést, például rakjuk el a készüléket a táskánkba. A Nemzeti Biztonsági Tanács is közzétett néhány javaslatot, például hogy álljunk meg, amíg a telefonunkat használjuk, és hogy csak olyan hangerőn hallgassunk zenét, aminél még halljuk a külvilág zajait. Utóbbira ma már nem is feltétlenül van szükség, hiszen a modernebb, dinamikus aktív zajszűréssel ellátott fülhallgatók átengednek bizonyos környezeti zajokat. Chris Marcellino, az első iPhone értesítéseinek vezető fejlesztője szerint pedig az is hatásos megoldás lehet, ha a telefonunkon kikapcsoljuk az értesítéseket, és csak a legfontosabbakat hagyjuk bekapcsolva, de ennél is hatásosabb, ha az utcára lépve egyszerűen repülő üzemmódba kapcsoljuk a telefonunkat.

(Fotó: The Washington Post, Mikhail Pochuyev, Getty Images)


Egy egyszerű megoldás, amivel végre ténylegesen kihasználhatod azt a sávszélességet, amiért fizetsz
A legtöbb ember valószínűleg nem is tud róla, de a sávszélességnek, amiért komoly pénzeket fizetnek az internetszolgáltatójuknak, csupán egy részét használják ki. Most mutatunk egy olyan megoldást, amivel ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldható.
Egy egyszerű megoldás, amivel végre ténylegesen kihasználhatod azt a sávszélességet, amiért fizetsz
Egy egyszerű megoldás, amivel végre ténylegesen kihasználhatod azt a sávszélességet, amiért fizetsz
A legtöbb ember valószínűleg nem is tud róla, de a sávszélességnek, amiért komoly pénzeket fizetnek az internetszolgáltatójuknak, csupán egy részét használják ki. Most mutatunk egy olyan megoldást, amivel ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldható.
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Szülő–gyermek kapcsolatra alapuló közös programokkal – például golf- és vitorlásversenyekkel – igyekszik előmozdítani a generációváltás kérdését a Raiffeisen Bank. Az intézmény az egyre szélesebb körű banki és befektetési megoldások mellett olyan eseményeket is szervez, amelyeken a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt jól érzik magukat, érdeklődésük összeér. A jelenünkben „turbósodó” generációváltás tematikájáról kérdeztük Bálint Attilát, a Raiffeisen Bank privátbanki üzletágának a vezetőjét.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.