Július elején egy meglepő hír járta körbe a világsajtót, miszerint Tokió egyik elővárosában, Yamatóban betiltották a sétálás közben mobilozást, mert a városvezetés szerint az közegészségügyi kockázatot jelent az emberekre nézve. Bár Yamatóban a tiltás mellé nem szabtak ki büntetési tételeket, a szabályozás így is nagy figyelmet kapott, hiszen eddig csak meglehetősen kevés helyen hoztak hasonló intézkedéseket a figyelmetlen sétálás visszaszorítása érdekében. Bár az elmúlt években számtalan országban felmerült, hogy a vezetés közbeni mobilhasználat tiltásának mintájára valahogyan a sétálás közbeni mobilozást is szabályozni kéne, a terveket csak nagyon ritkán követték konkrét intézkedések:

• Hawaii fővárosában, Honoluluban 2017 óta büntetik azokat a gyalogosokat, akik a zebrán való átkelés közben a telefonjukat nézik, és a rendőrség akár 99 dolláros pénzbírságot is kiszabhat rájuk.
• Hasonló szabályozást vezettek be az idahói Rexburgben is, ahol szintén a zebrán való átkelés közben tilos mobiltelefont használni.
• A New Jersey-i Fort Leeben pedig azokat a gyalogosokat sújtották magasabb büntetési tételekkel, akik szabálytalanul keltek át az úton, miközben elektronikus eszközt használtak.

A sétálás vagy a zebrán való átkelés közbeni mobiltelefon-használat korlátozása emellett is számtalan államban és városban napirendre került az elmúlt években, de ezek a javaslatok jellemzően csak egy-egy törvényhozó egyéni kezdeményezései voltak, amik a nekik kijáró médiafigyelem után csendben elhaltak.

Magyarországon alig egy hónapja látott napvilágot egy hasonló kezdeményezés,

amelyet a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője, Kósa József nyújtott be a kecskeméti közgyűlésnek. Bár Kósa javaslata elsősorban arra irányult, hogy tegyék kötelezővé a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok oktatását a gyerekek körében, ám az indítványban megemlíti, hogy emellett javaslatot tehetnének a KRESZ-szabályok megváltoztatására is, aminek értelmében a gyalogátkelőhelyen tilos lenne a mobiltelefon használata. A képviselőtestület az indítványt elfogadta, habár azt már a közgyűlésen tisztázták, hogy a KRESZ megváltoztatására a testület nem tehet javaslatot, így valószínűtlen, hogy ez a pont megvalósulna.

A figyelmetlen sétálás pszichológiája

A szakirodalom "nem figyelési vakságnak" nevezi a jelenséget, ami akkor alakul ki, amikor egy új inger hatására a figyelmünk fókusza megváltozik, így minden más inger gátlás alá kerül. A nem figyelési vakságnak két típusát különböztetik meg: az észlelési vakság esetében egy nyilvánvaló ingert hagyunk figyelmen kívül, mert éppen másra figyelünk, míg a változás vakságkor egy vizuális változást hagyunk figyelmen kívül ugyanebből az okból. A nem figyelési vakságot számtalan dolog kiválthatja sétálás közben, amelyek nem feltétlenül a telefonunkhoz kapcsolódnak, a mobil kijelzője mellett elterelheti a figyelmünket a zenehallgatás, a gondolataink, vagy akár az is, ha a mellettünk sétáló emberrel beszélgetünk.

A figyelmetlenségi vakságnak arra az altípusára, amit a telefon vált ki, számtalan kifejezést használnak. A Wikipédia például mobilzombiként hivatkozik az ilyen emberekre, míg az angol nyelvű forrásokban elsősorban a texting & walking (üzenet írás és sétálás), avagy ennek rövidített változatát, a twalking kifejezést használják, ami még abból az időből származik, amikor az emberek elsősorban üzenetek írására használták a telefonjukat. Mivel ennek a kifejezésnek magyar megfelelője nincs, ezért mi a cikkben egyszerűen csak figyelmetlen sétálásként hivatkozunk a jelenségre.

Hiányos statisztikák

A sétálás közbeni mobiltelefonhasználat veszélyességét számtalan külföldi tanulmány vizsgálta az elmúlt években, amelyek statisztikai alapon igyekeztek megállapítani, hogy mekkora kockázatot jelent az emberek fizikai épségére a mobilhasználat. Ezek a statisztikák viszont sokszor elavultak, hiányosak vagy ellentmondásosak, így általános igazságokat nehéz belőlük levonni.

• Az egyik leggyakrabban idézett tanulmány a Marylandi Egyetem által 2013-ban elvégzett kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan alakult a mobiltelefon-használat okozta balesetből fakadó kórházi kezelések száma 2000 és 2011 között. A kutatást nehezítette, hogy az elektronikus kórházi adatbázis (NEISS) nem tartalmaz kifejezetten erre vonatkozó statisztikákat, így a kutatóknak egyesével kellett kiértékelniük azokat az eseteket, ahol a balesetet a mobiltelefon használata okozhatta. Több körös szűkítés után végül 310 olyan esetet találtak, amelyben egyértelműen a mobiltelefonból eredő figyelmetlenség okozott balesetet, ám ezek között egy olyan sem volt, amely az áldozat halálával végződött volna.
• Az amerikai Nemzeti Biztonsági Tanács (National Safety Council) a 2015-ös éves baleseti statisztikáiban szintén külön fejezetet szentelt a mobiltelefonnal összefüggésbe hozható baleseteknek, amelyben megállapították, hogy az ilyen balesetek száma 2000 és 2011 között megnégyszereződött. A statisztikákból ugyanakkor az is látszik, hogy a balesetek többsége nem az utcán, hanem otthon következett be. Ez tovább nehezíti a mobiltelefonok veszélyességének a megítélését, hiszen számos statisztika minden olyan balesetet a "figyelmetlen sétálás" kategóriába sorol, ami összefüggésbe hozható az elektronikus eszközök használatával, függetlenül attól, hogy az közterületen történt-e.
• A statisztikák ellentmondásosságára jellemző a Safety.com által idézett tanulmány, amelyet a Safe & Sound Family nevű szervezet készített szintén a NEISS adatai alapján. Ők azt állapították meg, hogy 2013-ban ötezer kórházi ellátással végződő balesetet okozott a közúti mobilhasználat, ami hatalmas ugrás lenne a Marylandi Egyetem kutatásához képest. A látszólagos ellentmondásnak feltehetően az az oka, hogy - sok hasonló tanulmányhoz hasonlóan - nem tettek különbséget aközött, hogy a balesetnél a gyalogosnak vagy pedig az autósnak a figyelmét vonta el a mobiltelefonja. Azonban mivel a hivatkozott tanulmány az interneten nem lelhető fel, így ezt biztosan nem tudtuk kideríteni.
• Az AAOS szerint az Egyesült Államok Közlekedésbiztonsági Hivatala (NHTSA) által évente közölt baleseti statisztika szerint 2010-ben 4280 gyalogos halt meg, és nagyjából 70 ezer gyalogos sérült meg közlekedési balesetben, amelyben szerintük a gyalogosok figyelmetlenségének is szerepe lehetett. Bár a számok valóban stimmelnek, ám az NHTSA a részletes statisztikákban mindössze 6 esetben jelölte meg a “hordozható elektronikus eszközt”, mint a baleset okát. Ez persze még nem zárja ki, hogy más esetekben szerepet játszott a gyalogosok figyelmetlensége, azonban ez pusztán spekuláció.
• Az NHTSA statisztikáiból ugyanakkor az is látszik, hogy az USA-ban a gyalogos közlekedési balesetek száma évről-évre emelkedik, amit sokan összekötöttek a mobiltelefonok elterjedésével. A Governors Highway Safety Association szerint az USA-ban 1990 óta tavaly vesztette életét a legtöbb gyalogos közlekedési balesetben, szám szerint 6227, a gyalogos halálos balesetek száma pedig 2009 óta folyamatosan emelkedik.

Magyarországon csökkent a gyalogosgázolások száma

Nem véletlen, hogy kizárólag külföldi statisztikákról írtunk, ugyanis Magyarországon eddig még nem készült olyan átfogó felmérés, ami a mobiltelefonokkal kapcsolatos figyelmetlen sétálás veszélyeit elemezte volna. Kérdéseinkkel megkerestük a KTI Közlekedéstudományi Intézetet, amelynek képviseletében Hamza Zsolt elmondta, hogy a személysérüléses közúti balesetek elemzéséhez a KSH baleseti adatbázisa nyújt információt, ám közvetlen lekérdezéssel ilyen adat nem nyerhető ki az adatbázisból. A KSH statisztikái ugyan tartalmazzák a gyalogos hibájából bekövetkezett balesetek pontos okait (pl. tilos jelzésen történő áthaladás), de a "telefonhasználat közbeni figyelmetlen gyalogátkelés" vagy hasonló lehetőség nem szerepel ezek között.

A hazai statisztikákból ezzel együtt is levonható néhány hasznos következtetés. Például feltételezhetnénk, hogy ha az USA-ban tényleg a telefonok elterjedése miatt emelkedne a gyalogos sérülések száma, akkor ez a tendencia minden olyan országban kimutatható kéne, hogy legyen, ahol a mobiltelefonok az USA-hoz hasonlóan terjedtek el. Magyarországon ezzel szemben azt látjuk, hogy a gyalogosok által elszenvedett, személysérüléssel járó közlekedési balesetek száma 2001 óta jelentősen csökkent, az elmúlt években pedig stagnált. Ehhez hasonlóan a gyalogosok által okozott közlekedési balesetek száma is erős csökkenést mutatott az elmúlt két évtizedben.

"Csak egészen kis részben járul hozza a gyalogosok halálához"

A figyelmetlen sétálással kapcsolatos eddigi legátfogóbb kutatás eredményeit tavaly tették közzé, ez pedig

homlokegyenest ellentmond annak a széles körben elterjedt teóriának, hogy a mobiltelefon használata veszélyes lenne a gyalogosokra nézve.

New Yorkban az országos statisztikákhoz hasonlóan az elmúlt években szintén emelkedett a gyalogosok által elszenvedett balesetek száma, így itt is felmerült, hogy a sétálás közbeni mobilhasználatot valahogyan korlátozni kéne. A város vezetése a tisztánlátás érdekében 2017-ben nagyszabású felmérésbe kezdett, hogy megállapítsák, milyen összefüggés van a balesetek emelkedő száma és mobilhasználat elterjedése között. A város közlekedési osztálya által 2019 szeptemberében kiadott jelentés viszont megállapította, hogy rendkívül kevés esély van rá, hogy egy gyalogos a telefonja miatt szenvedjen halálos balesetet.

"Nem sok konkrét bizonyítékot találtak annak alátámasztására, hogy a készülékek által okozott figyelmetlen sétálás jelentősen hozzájárulna a gyalogosok halálához vagy megsérüléséhez"

- fogalmaz a jelentés, ami szerint a gyalogos balesetek számának semmi köze nincs a telefonhasználat elterjedéséhez: a vizsgált időszakban, 2014 és 2017 között csupán két olyan esetet jegyeztek fel, amelyben konkrétan a gyalogos telefonhasználata vezetett halálos balesethez. A tanulmány azt is megállapította, hogy ez a trend országosan is igaz, ugyanis az elmúlt hat év statisztikái alapján az USA-ban legfeljebb a halálos balesetek 0,2 százalékában játszott szerepet, hogy a gyalogos hordozható elektronikus eszközt használt.

A mobiltelefonhasználatból fakadó sétálás veszélyeit indirekt módon egy másik felmérés is cáfolta, ugyanis a Bloomberg szerint Honoluluban, ahol - ahogy korábban említettük - betiltották a zebrán való mobilhasználatot, a tiltás utáni egy évben nemhogy nem csökkent, de a duplájára emelkedett a halálos gyalogosgázolások száma. Ahogy azt a Honolulu Star-Adviser kiemeli, a gázolások közül mindössze hat történt gyalogátkelőhelyen, és egyik esetben sem látszik bizonyítottnak, hogy a gyalogos a telefonját használta volna a baleset bekövetkezésekor.

Áldozathibáztatás

Az ellentmondásos statisztikákra létezik kézenfekvő magyarázat. Ha egy gyalogos figyelmetlenül lép le a zebrára, és elüti az autó, akkor erről állíthatjuk, hogy a figyelmetlensége hozzájárult a balesethez, miközben a közlekedési szabályok szerint a balesetet ebben az esetben - hacsak nem volt piros a lámpa - nem a gyalogos okozza, hanem az autós, aki nem adja meg neki az elsőbbséget. Ezzel kapcsolatban Danny Harris, a gyalogosok érdekképviseletére létrejött Transportation Alternatives ügyvezető igazgatója a The New York Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy az az állítás, hogy a sétálás közbeni mobilhasználat veszélyes a gyalogosokra nézve, egyszerű áldozathibáztatás.

Hasonló következtetésre jutott Ben Feiend, a TransitCenter nevű érdekképviseleti szervezet szóvivője is, aki szerint "az az üzenet, hogy a figyelmetlen gyalogosok veszélyt jelentenek önmagukra, nagyon távol esik a lényeges biztonsági intézkedésektől", ami az autósok megfékezése lenne. Tény, hogy bármilyen statisztikát nézünk, a figyelmetlen vezetés nagyságrendekkel több halálos balesetet okoz, így nem meglepő, hogy a korábban idézett New York-i tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy

a gyalogosok biztonsága érdekében a telefonhasználat korlátozása helyett inkább úgy kéne átalakítani az utcákat, hogy lelassítsák az autósokat.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez...

A KSH 2015-ös statisztikai adatai szerint messze a legtöbb gyalogosgázolás (szám szerint 713) azért következett be, mert az autósok nem adták meg az elsőbbséget a gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Ezt a problémát pedig nem oldja meg, ha tudjuk, hogy a legtöbb esetben nem a gyalogos a felelős, ha a telefonjába mélyedve az útra lép, így a világon számos kezdeményezés indult, amivel megpróbálták több körültekintésre rávenni a gyalogosokat.

• Szöulban 2016-ban kezdtek el olyan jelzéseket felfesteni a járdákra, amelyek arra figyelmeztetik a mobiltelefonjába mélyedő, a földet néző embereket, hogy hamarosan egy kereszteződéshez, vagy egyéb veszélyes útszakaszhoz érnek.
• Több európai városban, például a németországi Augsburgban, Kölnben és a hollandiai Bodegravenben a járdába építették be a jelzőlámpákat, így azok is észreveszik, akik éppen lefelé néznek. Hasonló megoldáshoz folyamodtak az ausztráliai Sydneyben, Moszkvában és más nagyvárosokban is.
• Lengyelországban és Ausztriában pedig a járdára vetítik a közlekedési lámpák fényeit, így próbálják elejét venni, hogy az emberek piros jelzésnél lépjenek az útra.

Hamza Zsolt szerint hasonló kezdeményezés Magyarországon is volt, a GRSP (Global Road Safety Partnership) hazai szervezete közel száz olyan kijelölt gyalogos átkelőhelynél festett fel figyelmeztető jelzéseket, ahol nincs jelzőlámpás szabályozás, jelentős a gyermek gyalogosok forgalma és nincsenek taktilis jelek.

A Wikipédia-szócikk megemlíti a kínai Csungkingot is, mint olyan várost, ahol a világon elsőként létesítettek külön járdát a mobilozó járókelők számára, ez viszont a Quartz.com beszámolója szerint valójában csak egy alig ötvenméteres útszakasz volt egy vidámparkban. A cikk szerint hasonló felfestést Washington D.C-ben is kialakítottak, de csak kísérleti jelleggel, egyetlen napra.

Az AAOS máshogy közelítette meg a problémát, és vicces reklámokban igyekeztek felhívni a figyelmet a sétálás közbeni telefonhasználat veszélyeire.

Mire figyeljünk?

Ha az utcai mobiltelefon-használat önmagában nem is jelent halálos fenyegetést, az biztos, hogy egy kificamított boka is elég sok bajt okozhat, mint ahogy az is elég kellemetlen, ha nekimegyünk a lámpaoszlopnak vagy belegyalogolunk egy másik emberbe. Dr. Robert H. Smerling a Harvard orvosi iskolájának lapjában arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egy új tanulmány szerint a telefonok miatti sérülés veszélye igen alacsony, viszonylag gyakran jár súlyosabb fej- vagy nyaksérüléssel, ami az esetek egy részében kórházi ellátást is igényelhet.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket? Dr. Adam Gazzaley neurológus, a The Distracted Mind című könyv szerzője azt javasolja, hogy nehezítsük meg saját magunk számára a telefonhoz való hozzáférést, például rakjuk el a készüléket a táskánkba. A Nemzeti Biztonsági Tanács is közzétett néhány javaslatot, például hogy álljunk meg, amíg a telefonunkat használjuk, és hogy csak olyan hangerőn hallgassunk zenét, aminél még halljuk a külvilág zajait. Utóbbira ma már nem is feltétlenül van szükség, hiszen a modernebb, dinamikus aktív zajszűréssel ellátott fülhallgatók átengednek bizonyos környezeti zajokat. Chris Marcellino, az első iPhone értesítéseinek vezető fejlesztője szerint pedig az is hatásos megoldás lehet, ha a telefonunkon kikapcsoljuk az értesítéseket, és csak a legfontosabbakat hagyjuk bekapcsolva, de ennél is hatásosabb, ha az utcára lépve egyszerűen repülő üzemmódba kapcsoljuk a telefonunkat.

(Fotó: The Washington Post, Mikhail Pochuyev, Getty Images)