Tényleg kitörhet a bolygón a nukleáris háború, ha felvesszük a kapcsolatot egy idegen civilizációval?

2022 / 10 / 20 / Felkai Ádám
Tényleg kitörhet a bolygón a nukleáris háború, ha felvesszük a kapcsolatot egy idegen civilizációval?
Lehet, hogy az első számú probléma, hogy mi magunk nem vagyunk túl intelligensek, és a vezetőink egy ilyen esetben a végzetünket okoznánk. De miként lehetne ezt elkerülni? Két drasztikusan eltérő utat is javasoltak a kutatók.

2020-ban Kenneth Wisian és John Traphagan, a Texas Egyetem két kutatója publikált egy elemzést, amely azzal foglalkozott, hogy egy idegen civilizációval történő kapcsolatfelvétel miféle reálpolitikai következményekkel járna. A cikkben felvetett forgatókönyv alapján passzív SETI-t követően (vagyis amikor a Földön fogott jelekből egyértelműen következtetünk egy technológiai civilizáció létezésére) egy földi nemzet felveszi a kapcsolatot egy idegen civilizációval, ami miatt a többi állam megijed, hogy a szóban forgó nemzet kisajátítja az idegenekkel történő kommunikáció monopóliumát, és emiatt iszonyatos technológiai és információs előnyre tesz szert.

Erre született válaszként egy új tanulmány, amely azt veszi górcső alá, hogy az ilyen félelmek mennyire valósak, és mit lehet tenni az ilyen szituációk megakadályozására. A Wisian és Traphagan (W&T) -féle elemzés konklúziója, hogy mivel egy ilyen kapcsolatfelvétel tehát nemzetközi konfliktusokhoz és potenciálisan katasztrofális következményekhez vezethetnek, ezért a SETI-vel foglalkozó tudósoknak és létesítményeknek előzetesen jelentős biztonsági protokollokat kell alkalmazniuk ennek a kockázatnak a megelőzése érdekében. Magyarán az elképzelés lényege, hogy a konfliktust úgy lehetne elkerülni, ha a felfedezést megtevő nemzet körömszakadtáig őrizné ezt a titkot a többi nemzet elől, amit a SETI kutatások szigorú biztonsági protokolljainak felállításával, titkosítással lehetne elérni.

Az új tanulmány szerzői elismerik, hogy a reálpolitikai konzekvenciák mindenképpen fontosak, de ezek csak egyek a kapcsolatfelvételt követő konzekvenciák közül. Amit pedig kifejezetten aggasztónak tartanak, hogy a W&T-féle tanulmány ezeket a reálpolitikai motivációkat túlságosan is leegyszerűsítetten képzeli el. Az új tanulmány a 2020-assal ellentétben épp ezért inkább a nemzeti gondolkodáson túlmutató globális gondolkodásra helyezné a hangsúlyt. A legfontosabb szempont, hogy az emberiség kollektív érdekei hogyan térhetnek el vagy ütközhetnek a W&T-tanulmány által bemutatott nemzeti vagy kormányzati érdekektől. Az új papír egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a geopolitikai kapcsolatokban az állítólagos kollektív érdekek hamis bemutatása is lehetséges.

A mostani tanulmány szerint az is erősen kérdéses, hogy ilyenfajta kommunikációs monopólium egyáltalán lehetséges-e. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen kapcsolat eredményeként jelentkező feltételezett technológiai előny is erősen kérdéses – amennyiben ugyanis nagyon fejlett technológiákról beszélünk (hajtómű nélküli mozgás, tökéletes álcázás, teleportáció), az a mi szintünkön túl komplex ahhoz, hogy utánozni tudjuk. Úgy kell elképzelni, hogy hiába adunk egy középkori tudósnak egy tankönyvet a nukleáris fegyverekről – ez számára teljesen használhatatlan lesz, mivel az atomfizika alapjaival sincs tisztában.

Viszont azt a mostani tanulmány szerzői is elismerik, hogy a kormányzati félelmek attól, hogy ilyen monopólium megvalósul (független a fenyegetés valószínűségétől) valóban felmerülhetnek, amelyek akár valamilyen nem kívánatos válaszba is torkollhatnak. Az új tanulmány szerint viszont az alaptalan félelmeket nem a titkolózással lehet eloszlatni, ami inkább csak arra jó, hogy tovább növelje a nemzetközi bizalmatlanságot azzal kapcsolatban, hogy egy adott nemzet akár már fel is vette a kapcsolatot egy idegen civilizációval.

Épp ezért bár azzal a mostani tanulmány is egyetért, hogy ki kell dolgozni biztonsági intézkedéseket egy esetleges kapcsolatfelvételre, de ezek jelentősen eltérnének attól, amit a Texasi Egyetem kutatói tanácsoltak – magyarán átláthatóságot, az adatok megosztását, valamint a döntéshozók képzését a témában javasolják inkább.

Kép: Pixabay/Pawel86


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Agyba ültetett Neuralink implantátummal, gondolatok útján generáltak posztot
Agyba ültetett Neuralink implantátummal, gondolatok útján generáltak posztot
Nem ez a világ első, pusztán gondolatokkal létrehozott közösségi média bejegyzése, de az első, amit Elon Musk cégének, a Neuralinknek eszközével alkottak meg.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.