A török Baykar vállalat által gyártott Bayraktar TB2 drón az ukrán ellenállás egyik legfontosabb(nak tűnő), emblematikus eszköze. Épp ezért volt fontos hír, hogy a török dróngyártó Ukrajnában épít fel egy üzemet a fokozott hadiipari igényeket kiszolgálandó. Elképzelhető viszont, hogy az üzemből semmi sem lesz, és véget ér a török drón sikertörténete a háborúban?

A fenti két kérdésre két külön válasz adható. Először is kezdjük az üzemmel! Ennek a sorsát kérdőjelezi meg ugyanis az EurAsian Times cikke. Eszerint az orosz média, valamint az orosz közösségi média platformok arról írnak, hogy a TB2 drónok története véget érhet Ukrajnában. Természetesen nem kell fifikás oknyomozó újságírónak lenni ahhoz, hogy az orosz médiából érkező állításokat különösen ebben a témában erős fenntartásokkal kezeljük.

Ér még bármit a tank? – az Ukrajnát védő drónok megadhatják a választ A török gyártmányú tankelhárító drónok több korábbi konfliktusban is helyt álltak, most azonban egy fejlett hadsereggel szemben kell megmutatniuk, mire képesek.

Az EurAsian Times egyébként egy közös, indiai-kanadai vállalkozás, amely a saját bevallása szerint független – ennek ellenére Ukrakjnával kapcsolatosan szoktak sarkosan fogalmazni, mint például ebben a cikkben a Bayraktar drónok megbízhatóságával kapcsolatban. A cikk egyébként két fő okot „hisz” a gyár állítólagos meghiúsulása mögött. Az egyik a Recep Tayyip Erdogan és a Vlagyimir Putyin orosz elnök között született egyezség, erről ezt írja a Portfolio:

„Megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról. Recep Tayyip Erdogan a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Asztanában folytatott egyeztetései után tartott sajtótájékoztatót, melyen leszögezte, hogy a munkálatokat – a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat szakértőivel közösen – azonnal megkezdik.”

Az ET cikke orosz média forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ennek az egyezségnek része volt, hogy Törökország nem látja el továbbra is UAV-okkal Ukrajnát. A másik ok a lap szerint egy október közepén történt incidens, amit az ET két orosz „kiber telefonbetyárhoz” köt (de amit nevezhetünk akár szabotázsakciónak is) – eszerint Szerhij Volodimirovics Pasinszkij, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának elnöke azt hitte, hogy az USA korábbi Oroszországba delegált nagykövetével, Michael McFaul-lal beszél, és elmondta kendőzetlenül a véleményét a Bayraktar drónokról, aminek lényege, hogy ezek inkább PR-szempontból érdekesek, egyébként nem túl hatékonyak. A drónok hátulütője, hogy nagyon könnyen leszedhetőek légvédelmi eszközökkel. Erre válaszként dühös kirohanást tett Haluk Bayraktar, a Baykar vezérigazgatója a Twitteren. A bejegyzés már nem elérhető, de az ET közölt erről egy állítólagos képernyőmentést, és eszerint a CEO azt írta, hogy akkor Ukrajna harcoljon egyedül.

Továbbra is a gyárra koncentrálva – úgy tűnik, hogy ebben az ügyben azért nem eszik olyan forrón a kását. A Reuters október végi cikke szerint ugyanis a gyár a háborús események ellenére nem csak továbbra is tervben van, de két éven belül el is készülhet. Ezt a hírt maga a fentebb említett Haluk Bayraktar erősítette meg a lapnak (jóval azután tehát, hogy az említett bejegyzésre állítólag sor került) az Isztambulban rendezett SAHA védelmi expón. Mint azt a vezérigazgató elmondta, az építészeti tervezés szakasza lezárult, és most már a tényleges építkezésre fog sor kerülni. A remények szerint a háborús nehézségek ellenére a gyár két éven belül állni fog.

Mi a helyzet a TB2 hatékonyságával? A háború első négy hónapjában ez egy rendkívül hasznos szerkezet volt, az ukránok még dalt is költöttek róla. Azonban a Forbes cikke alapján az már nem alaptalan állítás, hogy a Donbászban ezek a drónok már kevésbé válnak be, mint az invázió elején.

A Bayraktar drón még harciasabb utódja, az Akinci készen áll a bevetésre A drónokat a gyártócég tavaly szállította le a török hadseregnek, de hamarosan két másik országban is szolgálatba állnak.

A Forbes szerint mindennek több oka is van: egyrészt immár nem oszlik szét nagy területen az orosz légvédelem, hanem kifejezetten erre a régióra koncentrál, emellett pedig az oroszok kiegészítették a légvédelmi eszközeiket olyan rendszerekkel, amelyeket vagy elfogtak, vagy egyszerűen még nem vetettek be eddig. Ráadásul az oroszok, úgy tűnik, tanultak a korai hibáikból – akkor ugyanis a légelhárításuk a frontvonalban harcoló egységekre koncentrált, ezáltal az ukránok a drónokkal könnyedén zaklathatták az ellátási vonalakat és parancsnoki központokat. A mostanra az oroszok által erősen konszolidált Donbászban viszont már minden fontos területre, így a szállító egységekre is jut légvédelmi támogatás.

Ezeken felül az oroszok immár elektromágneses fegyvereket is bevetnek. Az oroszok először márciusban szedtek le egy TB2-t, és azóta elég idejük volt tanulmányozni az eszközt. Az átviteli frekvenciák és egyéb elektromágneses jelek azonosításával az orosz hadsereg hatékonyabban tudja észlelni és megcélozni ezeket az UAV-okat. Ezen túlmenően, az oroszok a drónok irányítójeleit is zavarhatják.

Mivel pedig Urkajnának csak limitált mennyiségű Bayraktar drónja akad a raktáron, valószínűleg nem kockáztatják ezek elvesztését a Donbászban. A Forbes cikke viszont azt is hangsúlyozza, hogy a légifölényt a régióban ugyanakkor egyik fél sem tudta megszerezni. Az ukránokat ugyanis a nemzetközi közösség ellátta fejlett légvédelmi eszközökkel, így aztán a háború a térségben valószínűleg hosszan el fog húzódni.

(Kép: wikimedia.commons/Army.com.ua)