"Alapvetően szeretve gyűlölöm a természetfilmeket" - mondta el a fesztivál igazgatója, Krakkó Ákos a VIII. Nemzetközi Természet - és Környezetvédelmi Fesztivál természetfilm szemléjének díjkiosztó gáláján, amelyet szombaton a Gödöllői Kastélyban tartottak meg. A fesztivált szervező Kék Bolygó Alapítvány munkatársa szerint a természetfilmek speciális kategóriát képviselnek a művészeti ágakon belül, mivel egyszerre tudják szépen és egészen húsbamarkolóan bemutatni a világ nagyszerűségét, de egyúttal őszintén, manírmentesen, udvarisakodás nélkül világítanak rá azokra a hibákra is, amit az emberek elkövetnek a természettel, élőlényekkel való együttélés során. A filmek válogatása és értékelése folyamán azonban nem csak az volt fontos szempont, hogy ez a kettősség milyen módon jelenik meg a felvételeken, hanem kiemelt szerepet játszott az is, hogy az alkotók mekkora hangsúlyt helyeztek a megoldások bemutatására, arra, hogy rávilágítsanak, mit is tudunk tenni a bolygó jövőjéért.

A filmekben szereplő emberek és kezdeményezések egyfajta példát állíthatnak elénk,

mondta el Krakkó Ákos.

A fesztiválon két szemle alkotásait is bemutatták és díjazták, a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmszemle és a Kárpát-medence Természeti Értékei Filmszemle videóit és animációit is értékelték, valamint a “jövő természetfotósa” diákfotó pályázat első három helyezettjét is bejelentették.

A fotópályázatot csoportos kategóriában a 16 éves Kártyás Gergő nyerte meg, aki már öt éve foglalkozik természetfotózással, az egyéni kategóriában Bacsik Máté vihette el az elsőnek járó díjat. A gyerekzsűri különdíját Farkas Boglárka kapta.

A Kárpát-medence Természeti Értékei Filmszemlének első helyezettjei a romániai környezetet bemutató Vad Románia (România Sălbatică) című film készítői, Dan Dinu és Cosmin Dumitrache lettek, akik tíz év munkája során, sokezer kilométert beutazva készítették el az ország ritkán látott tájainak mindennapos életéről szóló képsorokat.

A rövidfilmek között két első helyezettet is hirdettek: Drexler Szilárd és Kocsis Tibor alkotása, az Ezeréves Vadvízország és a Kriska György és Kriska Ferenc által forgatott A dunavirág rejtélyei című film is megkapta a díjat. Idén először azok az amatőrfilmek is külön kategóriában indulhattak a versenyen, amelyeket akár mobiltelefonnal is lehetett rögzíteni - a Third Eye nyertese Gothárd Ferenc Alpár lett, aki a Tavasz a siketfajdoknál című filmjét Székelyföld legmagasabb hegycsúcsán, a Madarasi-Hargitán forgatta le.

A Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmszemlével kapcsolatban a zsűri elnöke, Szalay Péter elmondta: a filmek, amelyek a bolygó tájait Szentendrétől a Hortobágyon, Németországon, Dél-Ázsián át egészen Zimbabwéig bejárják, egy igazán fontos üzenetet hordoznak:

az embernek kell alkalmazkodnia a természethez és nem fordítva.

A 106 országból beérkezett, összesen 1374 pályázat nyertese természetfilm kategóriában Révész Bálint dokumentumfilmje lett, amely egy különös nyomozás történetét meséli el. Az Uprooted - az olimpiai törzs (Uprooted - The Olimpic Tribe) a borneói őslakos Dayak törzs három képviselőjének tényfeltáró tevékenységét követi végig, akik a szigeten zajló illegális fakitermelés mögötti szálakat göngyölítették fel és a nyomok egészen a tokiói olimpiáig vezették őket. A bennszülöttekkel interjút készítő Angus MacInnes 2018-ban kereste fel Révész Bálintot, hogy felkérje a közös munkára és a nyomozás során sikerült az ügy homályos részleteire fény deríteni: mint kiderült, a Borneóról származó, illegálisan kivágott faanyagot az olimpiai helyszínek építésére használták fel, ami már csak azért is problémát jelent, mert a japán kormány és a szervezők az idei játékokat az eddigi legkörnyezetbarátabb olimpiának tervezték meg, kartonpapír ágyakkal, elektronikai hulladékból készült érmekkel és újrahasznosított dobogókkal.

A rövidfilmek között Joanna Craig és Buck O'donoghue filmje, a Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, the return of the rhino) kapta az első helyezést, ami az afrikai Gonarezhou Nemzeti Park fekete (keskenyszájú) orrszarvúinak megmentését mutatja be. A zimbabwei alkotók a különösen veszélyeztetett faj tagjainak visszatérésének történetét követték végig a parkban, ahonnan az állatok évtizedekkel ezelőtt eltűntek, miután a szomszédos Mozambikban zajló polgárháború káoszban taszította a régiót és az ezután következő időkben az orvvadászok számos állatot kiirtottak a térségben.

A rajz-, és animációs film kategória legjobbja az Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham által készített Miért van szükségünk a biodiverzitásra? (Why biodiversity is important?) című filmje lett, amely David Attenborough narrációjával magyarázza az élőlények sokszínűségének szerepét és a biodiverzitás hiányának negatív hatásait.

"Több mint 300 emlősfajt a kihalás fenyeget az emberi fogyasztás miatt."

- mondja el a filmben Attenborough - "Emellett a klímaváltozás is hatással van az egész bolygóra, nagy nyomást helyezve a vadvilágra. 2016-ban és 2017-ben a Nagy Korallzátony koralljainak közel fele elpusztult a tengerek felmelegedésének következtében. Mit kell tennünk, hogy lelassítsuk a krízist, amivel szembenézünk?" - teszik fel a kérdést a filmben és a választ pedig, ahogy azt Szalay Péter dokumentumfilm-rendező is kifejtette a díjátadó elején, a természethez való, legalább részleges alkalmazkodás és az élőlények igényeinek figyelembevételével történő gazdálkodási rendszerek kialakítása jelentheti.

A díjátadón emellett számos különdíjat is kiosztottak, a Kék Bolygó Alapítvány fődíját, a Vadlovak - Hortobágyi mese című alkotás nyerte, amelyet Török Zoltán készített és a Przsevalszkij-lovak életét mutatja be.

(Fotó: Gallivant Film, Flickr/David Palmer)

Ők fizetik meg a klímaváltozás valódi árát, mégis keresztülnézünk rajtuk A globális felmelegedés problémája messze túlmutat azon, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, vagy milyen mértékben melegszik az éghajlat: őslakos közösségeket sodor a pusztulás szélére, és nincs senki, aki kiállna mellettük.