“A Föld körül keringő szemét egyre gyorsuló felhalmozódása növekvő fenyegetést jelent a katonai, kereskedelmi és civil/tudományos űreszközök számára. A NASA, a DoD és az ESA, egyéb szervezetekkel együttesen elkezdték a probléma által felvetett kérdések megválaszolását, és bizonyos elvárásokat szabtak ki a szemét csökkentésére az új űrbeli rendszerek számára.

Ezek a feltételek megszabják, hogy az űreszköz, a működési idejének végétől számítva huszonöt éven belül megsemmisítésre kerüljön az atmoszférába való beléptetéssel, magasabb keringési pályán tárolják, vagy közvetlen irányítással visszahozzák”

- jelenti a Theters Unlimited a legújabb tanulmányában.

A huszonöt éves limit soknak tűnik ugyan, de, mivel a küldetésüket befejező, céltalanul keringő műholdak akár még további száz évig is Föld körüli pályán maradhatnak, potenciális veszélyt hordozva az egyébként is gombamódra szaporodó eszközök áradatára nézve, a megsemmisítés idejének behatárolása azt jelenti, hogy a vállalatoknak maguknak kell megoldani a “szemétszállítás” problémáját. Ehhez pedig új módszerek felfedezésére van szükség, hiszen az eddigi bevett gyakorlat szerint a felesleges berendezéseket sorsukra hagyták, hogy a természetes enyészet végezzen velük, vagyis maguktól lejjebb ereszkedve, előbb-utóbb elégjenek az atmoszférában.

Ugyan az űrszemét kérdése nagyon régen terítékre került az illetékes szervek asztalán, de a konkrét technikai megoldások kutatása viszonylag friss kezdeményezésnek számít. A tervezők fejében megszületett ötletek pedig nem elég, ha papíron működnek, ki is kell próbálni a hatékonyságukat valós körülmények között. A működő, de potenciális veszélyeket hordozó megoldások sorába tartozik a lézeres robbantás, melyet az ASAT (anti-satellite weapons) típusú fegyverekkel valósítanak meg. Az ASAT hátránya, hogy elvben a katonai védelmi rendszer része, így hiába használták még eddig csak békés célokra, egy-egy demonstráció félelmet és gyanakvást kelthet a többi ország vezetőiben.

• Az Egyesült Államok 2008 februárjában vetette be a RIM-161 Standard Missile 3 ABM rakétát, hogy megsemmisítse a meghibásodott és pályájáról letérő USA-193 szatellitet, mely a kormány szerint fenyegetést jelentett volna a becsapódás helyszínének közelében élőkre a fedélzetén utazó négyszázötven kilós mérgező hidrazinnal teli tartály miatt.
• India a Mission Shakti keretében prezentálta az ASAT működőképességét, 2019 március 27-én lőtték ki a Microsat-R műholdat, mely a rakéta indításától számítva 168 másodpercen belül megsemmisült. India hangsúlyozta, hogy a teszt nem militáns akció, vagyis nem irányul egyetlen másik ország ellen sem.
• Kína 2007. január 11.-én távolította el a már nem funkcionáló időjárásmérő műholdját, az FY-1C-t.

A problémát ezekben az esetekben nem is annyira a potenciális katonai/politikai bizalmatlanság légkörének kialakulása jelenti, hanem, hogy a szétrobbantott eszközök további, kisebb méretű űrszemét megjelenését eredményezhetik, ami ugyanolyan nagy kockázatot hordozhat az, egyelőre ugyan nem gombamódra szaporodó, de a jövőben egyre nagyobb valószínűséggel megjelenő űrállomások és űrhotelek, valamint személyzetük számára. 

A további megoldások közé tartozik a kamikaze robot, mely érdekes koncepciót jelent, de anyagilag nagy terhet róhat az űrügynökségekre, vagy az elektromos ostor, mely egyelőre még inkább sci-fi fantáziának tűnik, mint valóságnak.

A Terminator Tape nagy előnye, hogy viszonylag egyszerű és olcsó technológiát igényel és hatékonysága már bizonyított. A TT egy notebook méretű modul, melyet a műholdra csatlakoztatnak még az indítás előtt és egy hetven méter hosszú feltekert elektromos vezető szalagot tartalmaz. Miután a szatellit élete végéhez érkezett, az előre beállított elektromos jel aktiválja a modult, mely kiengedi a szalagot. A TT ezután a Föld mágneses terével és az ionoszféra plazmájával passzív interakcióba lépve elektrodinamikus húzóerőt generálva, valamint a gravitáció aerodinamikus hatását kihasználva segít a műholdat az atmoszféra felé vontatni. A szalag hossza és szélessége változtatható, így a műholdak méretéhez és magassági pozíciójához lehet igazítani még a kilövés előtt, ezzel is költséghatékonyabbá téve a hulladékkezelést. Az eszköz próbájára tavaly júniusban került sor, a SpaceX Falcon Heavy-jével fellőtt Prox-1 CubeSaton alkalmazták először. “Három hónappal a kilövés után, a tervek szerint, az időzítő egység utasította a Terminator Tape-et a kibontásra, és már láthatjuk az Egyesült Államok Űrfigyelő Hálózatán keresztül, ahogy azonnal megkezdte a pályáról való letérést, az eddigiekhez képest körülbelül huszonnégyszer gyorsabban.” - mondta Rob Hoyt, a Tethers Unlimited igazgatója. 

Holger Krag, az ESA űrszeméttel foglalkozó részlegének vezetője nemrégiben figyelmeztetett: “Már ma is veszítünk el műholdakat a szemét miatt és csak idő kérdése, hogy elkezdjenek összeütközni egymással. Ha továbbra is így folytatjuk, tíz év múlva lesznek az űrnek olyan régiói, melyek meglátogatása túl kockázatos lehet.” A felbukkanó új technológiák viszont reményt jelenthetnek a jövőre nézve, talán mégis megfordítható ez a tendencia. Az űrbeli vadnyugat megregulázásával még van esély megtisztítani az utat a következő évtizedek missziói előtt.

(Forrás: Digital Trends, Fotó: Wikimedia Commons, jpl.nasa.gov (a kép csak illusztráció), Facebook/Tethers Unlimited)