Egész könyveket írtak arról, hogy miért szenvedünk, amikor a kelleténél több opciónk van - és a digitális csatornáknál ezzel a jelenséggel gyakrabban találkozunk, mint korábban bárhol. A Google tátongó fehér kezdőoldala sokaknak annyira zavarba ejtő, hogy nem véletlen, hogy a Startlapot még mindig megtaláljuk a húsz legnépszerűbb magyar weblap között. Szeretjük, ha valaki felkínál nekünk véges számú lehetőséget ahelyett, hogy azt mondaná: találd ki, hogy a kétmilliárd weboldal közül most épp mi érdekelne.

Túl hosszú farok

Chris Anderson tizenöt éve kifejtette, hogy az internet tökéletes terepe a "hosszú farok” megoldásoknak - hiszen míg egy videótékában véges a hely, ezért csak a legnépszerűbb lemezeket érdemes tartaniuk, ezáltal a vásárlók kevés címből választanak, addig online ugyanannyiba kerül eljuttatni valakihez a Titanicot mint egy türkmén romantikus vígjátékot a Kaszpi-tenger partján szövődő szerelmekről. Utóbbi ugyan kevés embert érdekel, de sok kicsi sokra megy, különösen, ha nem kell miattuk külön “türkmén különlegességek” polcot berendezni az üzletben, ami szinte egész nap csak a port fogná.

Nagy választék ide vagy oda, a streaming szolgáltatók kínálata hasonló fejtörést okozhat a felhasználóknak, mint a Google nyitólapja: a Netflix országonként eltérő, de mindenképp többezres könyvtárából találni valamit, ami jó, nem a legegyszerűbb feladat. Ráadásul mire egy filmnél rájövünk, hogy nem tetszik, már el is ment legalább fél óra. A világ legnagyobb, közel kétszázmillió előfizetős streaming platformja ezért azzal kísérletezik, hogy levegye a felhasználók válláról ezt a terhet. A Variety cikke szerint Franciaországban Netflix Direct néven klasszikus tévécsatornát indítottak azoknak, akik nem előre hajolva szeretnék megtalálni a végtelen cím közül azt, ami nekik érdekes, hanem hátradőlnének és néznék, ami megy. A Direct egyelőre csak a számítógépek böngészőjéből elérhető, a set-top-boxokra még nem szabadítják vagy szabadíthatják rá azt.

Egy médiavállalatnak a legfontosabb, hogy mennyi időt adunk nekik az életünkből. A Netflixnek ugyan ugyanannyit fizetünk akkor is, ha egy filmet nézünk hetente, és akkor is, ha egész nap végtelenítve megy a House of Cards, de az egyre növekvő havidíjak mellett azt kockáztatják, hogy aki nem tölt elég időt velük, az otthagyja őket. Néhány éve az ingyenes YouTube ugyanígy a szolgáltatás előtt töltött időt kezdte el megpróbálni maximalizálni. Az ő céljuk egymilliárd órányi napi videózás volt , amit el is értek, bár olyan áron, hogy gyakran felháborító és felforgató videókat kínált fel az algoritmusuk a nézőknek. A Netflix a kézzel kiválasztott, mindenkinek ugyanazt sugárzó műsorrenddel ennél konzervatívabb megoldáshoz nyúlt.

Kedves nagyi, most van itt az ideje, hogy kipróbáld a Netflixet vagy az HBO Gót. Így kell Ha már otthon kell lennie a nagyszülőknek, legalább ne unatkozzanak.

A streaming szolgáltatók hatalmasat nőttek idén, a 67 milliós Franciaországra például már kilencmillió Netflix előfizető jut - a Pfizer vakcina hírére viszont a részvényük tíz százalékos mínuszba került. Az ingyenes próbaidőszakok mellett idén regisztráció nélkül is megmutatták néhány saját filmjüket, hogy új előfizetőket találjanak. Úgy tűnik, a megtartásra legalább ennyire figyelnek, és még arra is hajlandóak, hogy a jövőjük nagy kérdéseire a tévézés múltjában keressék a választ.

(Fotó: Netflix, Pixabay)