Az 1970-es és 1980-as években a CIA egy titkos programot vezetett, amelyet Project Stargate-nek hívtak. Ennek a kezdeményezésnek a középpontjában a távérzékelés állt, ami a pszichés érzékelés egyik formája: emberek pusztán a tudatuk segítségével próbáltak távoli helyszínekről információkat szerezni. A program egyik legismertebb résztvevője Ingo Swann volt.
Swann a tapasztalatait az 1998-ban megjelent könyvében (Penetration: The Question of Extraterrestrial and Human Telepathy) írta le először részletesen. Állítása szerint 1975-ben titkos hírszerzők keresték meg, és egy rejtett helyszínre vitték, ahol egy „Mr. Axelrod” nevű személy azt kérte tőle, hogy használja pszichikai képességeit a Hold túlsó oldalának megfigyelésére, amely a Földről soha nem látható. Swann megdöbbentő dolgokat észlelt a saját állítása szerint: magas építményeket, különféle színű fényeket, különös kinézetű épületeket, gépeket és emberszerű idegen lényeket látott.
„Tornyokat, hidakat és kupolákat láttam, amelyek funkciója számomra érthetetlen volt”
– jegyezte meg Swann. Beszámolója szerint ezek az idegenek mind férfiak voltak, ráadásul meztelenek, és a Hold felszínén ástak valamit.
Akármilyen meglepő, akad mindennél nyugtalanítóbb aspektus is: Swann szerint ugyanis néhány idegen érzékelte az ő pszichés jelenlétét.
„Ketten közülük felém mutattak”
– írta visszaemlékezésében, vagyis szerinte ezek a lények is rendelkezhetnek fejlett érzékelési képességekkel, ha már ruházattal nem is. Mr. Axelrod ekkor hirtelen megszakította a kísérletet, nem tudni, miért, talán zavarbajött.
Swann később azzal is foglalkozott, hogy miért hagyott fel a NASA a Hold-küldetésekkel 1972 után. Emögött őszerinte persze nem unalmas gazdasági-történelmi okok komplex rendszere húzódott meg, hanem az elmondása alapján arra utaltak a program során, hogy „ők” – ez esetben az „ők” a meztelen földmunkás idegenet takarják – gyakorlatilag elijesztették az emberiséget. Ami nem meglepő, hiszen valószínűleg mind letennénk inkább a Hold meghódításának nagyszerű, méltán az emberiség egyik magnum opusának tekinthető tervéről, ha ezen az eltöprengésre okot adó távoli helyszínen egy nudista kozmikus sztrádaépítésbe futnánk bele.
Swann beszámolóját természetesen körülbelül annyi tudományos bizonyíték támasztja alá, mint mondjuk Douglas Adams regényeit.
Az persze tény, hogy az USA 50 éve nem küldött embert a Holdra, és bár szeretnék megismételni a bravúrt a Nagy Víz túloldalán, de az ezzel kapcsolatos Artemis-küldetés késik. Közben ráadásul Elon Musk is összekapott Donald Trumppal, aminek pedig az amerikai űrutazás egésze láthatja akár a kárát. Így aztán lehet, hogy mire ismét visszatérünk a Holdra, talán a galaktikus jómunkásemberek is befejezték a tevékenységüket. Hacsak nem hazánk írta ki oda a koncessziós pályázatot.