Átalakul a világ megapoliszainak közlekedése a vírus miatt
2020 / 03 / 24 / bobak.zsofia
Átalakul a világ megapoliszainak közlekedése a vírus miatt
Egyre kevesebben mernek tömegközlekedési járműveken utazni, de mik az alternatívák? A szakemberek egyre inkább a kerékpár mellett teszik le a voksukat.

A latin-amerikai mintapélda

Kolumbia fővárosa, Bogotá az egyik legszennyezettebb város egész Latin-Amerikában, az emberi egészségre nézve legveszélyesebb PM2.5 méretű szálló por mértéke átlagban harminc mikrogramm körül mozog légnégyzetméterenként, de csúcsidőben meghaladja a nyolcvan mikrogrammot is. Ez a World Health Organization által javasolt értéknek a három, illetve nyolcszorosa. A bogotai halálesetek jelentős részéért, húszból egy halálért a rossz levegő felelős. A helyiek már megszokták az arcuk elé sálat kanyarító emberek látványát, mint ahogy a magukból füstöt okádó, “mozgó kéménynek” nevezett buszokat is, de a helyzet lassan tarthatatlanná válik. A szokásos megoldási javaslat, amit a légszennyezés csökkentésére szoktak ajánlani, hogy válasszák többen a tömegközlekedést és használják kevesebben az autójukat, a városban nem működik, mivel a kibocsátás 23 %-a a buszokból származik, mindössze 14%-ért felelősek az személygépjárművek (a többiért pedig a kamionok).

Enrique Peñalosa, Bogotá ex-főpolgármestere tavaly hatszáz elektromos busz beszerzését ígérte, azonban a Transmilenio (a kolumbiai BKK) további 5200 busza továbbra is az Ecopetroltól vásárolt benzinnel működik. Azonban a világjárvány itt elhozta a változást, még ha csak kis mértékben, és átmenetileg is. A város a környékén található, egyébként is impresszív 550 kilométernyi bicikliúthoz a múlt héten további 76 kilométert adott, hogy redukálja a tömegközlekedési eszközök zsúfoltságát és ezzel csökkentse a vírus terjedésének lehetőségét. Március 17-én pedig további 22 kilométernyi autóút sávot zártak le az autósok elől és nyitottak meg a biciklisek számára. “A kerékpár, mivel személyes szállítóeszközt jelent, az egyik leghigiénikusabb alternatívát nyújtja a fertőzés terjedésének megakadályozásában, különösen az első fázisban, amelyben javasolt a közeli kontaktus és a tömeg elkerülése.” - írták a Polgármesteri Hivatal közleményében. Claudia López főpolgármester szerint Bogotá egészségügyi rendszere nem bír egyszerre megbirkózni a három fő veszéllyel:

  • a szezonális felsőlégúti megbetegedésekkel
  • a rossz levegőminőséggel
  • és a koronavírussal.

“Nem tudunk ekkora nyomást elviselni” - nyilatkozta egy Twitteren közzétett videóban.

A városban péntektől karantén-próbát tartottak, a mindig nyüzsgő utcák hirtelen kihaltak.

Az idős rokonokat ellátók, a gyógyszertárak, kórházak, repterek, szupermarketek és tömegközlekedési vállalatok dolgozói kimehettek, valamint a kutyasétáltatók is, de nekik csak húsz perc volt engedélyezve. A próba felkészíti a lakosokat egy éles helyzet menedzselésére, mivel arra számítanak, előbb utóbb a lezárás elkerülhetetlenné válik. Az utcára kimerészkedők pedig valóban kezdik a kerékpárt, mint alternatívát preferálni a buszokhoz képest, a Transmilenio forgalma az első “biciklis” napon 23%-kal esett vissza, bár ebben az embereket otthonmaradásra biztató kampányoknak is szerepe lehet. A városban már régebben is alkalmaztak szokatlan módszereket a polgárok jobb útra térítésére, a kilencvenes években például pantomimeseket bérelt fel a polgármester, hogy a szabálytalanul közlekedőket kifigurázzák, 2015-ben pedig színészek utcai performanszokkal próbáltak illemet tanítani az embereknek.

Egyéb nagyvárosok

Bogotá a biciklisutak megnyitásával példát állít más országok elé is, Mexico Cityben egy nemrégen Twitteren megosztott térképből kiderült, szintén jelentős bővítésre készülnek. Bár a dokumentumok csak átmenetinek nevezik a javasolt útvonalakat, de amennyiben működik, lehet, hogy a jövő közlekedési szokásaira is hatással lehet a szintén rendkívül szennyezett, gyakran sárga szmogba burkolózó nagyvárosban, ahol tavaly májusban már lélegezni is alig mertek az emberek, a PM2.5 finompor értéke pedig elérte a 148 mikrogrammot.

Delhiben is próbálnak gátat szabni a légszennyezésnek, a notóriusan szmogos megapoliszban 20%-kal tervezik lejjebb vinni a szennyezés mértékét, a Delhi CycleWalk, egy kétszáz kilométeres biciklis/gyalogos út kiépítésével, melynek tervét januárban jelentették be. Most különösen jól jönne a több kerékpárút az indiaiak számára, mivel Narendra Modi miniszterelnök elrendelte India teljes vonatforgalmának leállítását.

A HelloBike, Kína egyik legnagyobb kerékpáros ridesharing szolgáltatója szerint a három kilométernél hosszabb utakra igényelt bérlések száma megtriplázódott Vuhanban januárban az első lezárások idején, de az ország többi városában is a bicikli megosztás iránti megnövekedett érdeklődést lehet megfigyelni.

Ahol nem ajánlják

A világ vírus által leginkább sújtott országaiban, többek között Olaszországban és Spanyolországban viszont nem ajánlják a kerékpározást, bár Olaszország némileg megengedőbb pozíciót képvisel a kérdésben, Spanyolországban már rendőrök büntetik a biciklistákat, legalábbis, amennyiben nem a legszükségesebb esetekben, bevásárláshoz, vagy munkába jutáshoz használják az eszközt.

A hírek ugyan ellentmondásosak a büntetés mértékét illetően, de a szigorítás mögött meghúzódó ok egyértelmű: nem szeretnék a balesetek esetleges megszaporodásával a zsúfolt kórházakat még inkább leterhelni.

Ez nehéz helyzetbe hozza a hivatalos versenyekre készülőket, akik közül sokan meg kell, hogy szakítsák az edzésprogramjukat, illetve a négy fal között kell folytatniuk. Ahogy Harry Tanfield, brit profi kerékpáros mondta, ez megterhelő lehet pszichológiailag. “Vajon egy biciklista elég erős mentálisan ahhoz, hogy hetente húsz órát tekerjen az edzőgépen? Ez meg fog törni egy csomó embert.” A problémával már a Tour de France szervezői is elkezdtek foglalkozni, a Groupama-FDJ csapat menedzsere, Marc Madiot a tiltások eltörlése utáni versenyzésmentes időszak bevezetését szorgalmazza, hogy a különböző helyzetben lévő országokban élő és készülő résztvevők hasonló feltételek mellett tudjanak tréningezni és egyenlő esélyekkel indulhassanak. “Nem nyithatjuk meg egyszerre az ajtókat és nem mondhatjuk: mindenki az arénába!”

Nagy Britannia

Más régiókban viszont a biciklizés mellett érvelnek még az egészségügyi szakértők is. Nagy Britanniában a múlt héten ötven akadémikus és közegészségügyi valamint közlekedési szakember nyílt levélben fordult a kormányhoz, melyben arra kérték a minisztereket, ne bátortalanítsák el a lakosokat a kerékpározás tekintetében, hiszen ez vitális fontosságú az inaktivitás leküzdésében. A British Cycling vezetője, Julie Harrington is arra kérte a brit egészségügyi minisztert, hogy adja a kerékpározást a koronavírus alatti időszakban ajánlott tevékenységek listájához. Hiszen, bezártság ide vagy oda “a már létező szociális és egészségügyi kockázatok nem szűnnek meg maguktól”. Valamint:

“Az elzárkózás, gyakran olyan túlzsúfolt helyeken, melyhez nem tartozik egy kis darab zöld terület sem, főként ilyen aggodalomra okot adó időkben, valós egészségügyi kockázatot jelent.”

- írták a levélben. Az inaktivitás okozta megbetegedések csak Angliában évente nyolcvanezer ember halálát okozzák, a kerékpáros közlekedés viszont nem teszi ki az embereket a fertőzés kockázatának hiszen nem kell hozzá csoportban haladni, vagy egymást megközelíteni. A balesetek ugyan valós veszélyt jelenthetnek, de ez a gyalogos vagy autós közlekedésre is vonatkozik (és azokat értelemszerűen nem tilthatják be), de egyébként is elejét lehet venni bizonyos sebességkorlátozások bevezetésével, valamint az utak megfelelő állapotának fenntartásával.

New York

New York főpolgármestere, Bill de Blasio március 8-án tartott beszédében kiemelte a tömegközlekedési eszközök, úgymint a metró használatának kerülését, mint fontos lépést a vírus terjedésének megállítására. Helyette a gyaloglást vagy biciklizést javasolta, melyet, bevallása szerint ő is megpróbál majd újra gyakorolni. És a lakosok tényleg áttérnek a kétkerékre a négyről, felmérések szerint a reggeli csúcsidejű autóforgalom mintegy 15%-kal esett vissza, a metró utasai is jócskán megfogyatkoztak, a biciklisek száma viszont 52%-kal növekedett az előző évnek ugyanebben az időszakában mért forgalmához képest. A város kerékpáros ridesharing szolgáltatása, a Citi Bike 67%-os növekedésről számolt be, 517,768 használattal a tavaly márciusi 310,132-höz képest. Mindezt annak ellenére, hogy a város majdnem kétezer kilométeres biciklisútjából csak nagyjából 800 kilométernyi szakasz van elkülönítve a sűrű járműforgalomtól, valamint a parkoló autók is gyakran a kerékpárutakat foglalják el, ha nem találnak más helyet, az utak pedig gyakran inkonzisztensek, vagyis a különböző szakaszok között nincs összeköttetés. Ez pedig rengeteg balesethez vezet, ami miatt a különböző szervezetek már eddig is tiltakoztak, és új szabályok bevezetését szorgalmazták, de a biciklisforgalom fellendülése újabb okot szolgáltat az ügy minél előbbi megoldására.

“A krízis csak növeli a rosszul működő elemeit a közlekedési rendszerünknek.”

- mondta Danny Harris, a Transportation Alternatives tanácsadói szervezet igazgatója - “Mindent, amit a tanácsadók most kérnek, már évek óta kérik.” Ha a megfelelő infrastruktúra egyelőre nem százszázalékosan biztosított, a vezetés azért próbálja elérni, hogy minél többen válasszák a kétkerekű alternatíváját az utazásnak. A polgármester múlt vasárnap kijelentette, mivel a kerékpár üzletek és szervízek alapvető fontosságú szolgáltatást nyújtanak, nyitva maradhatnak akkor is, ha a város nagy része leáll a vírus miatt.

Magyarország

Magyarország is elég jól áll bicikliutak tekintetében (bár minőségben már kevésbé), összesen 9100 kerékpáros (4000 km) és kerékpározásra kijelölt (5100 km) úttal rendelkezünk, és átlagban az emberek 22 százaléka használja fő közlekedési eszközként a biciklit. Ezzel Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerint Hollandia és Dánia után következünk a sorban.

A tervek szerint a teljes kerékpározható hálózat hossza 2030-ra megközelíti majd a 15 ezer kilométert.

A vírus miatt nálunk is tapasztalható visszaesés a tömegközlekedési eszközök használatában, mivel a diákok, akik az utasszám harmincöt százalékát adják, már nem utaznak napi rendszerességgel, valamint sokan kezdtek otthonról dolgozni, esetleg önként vállalt fél-karanténban élni. Múlt csütörtökön ennek megfelelően megváltozott a menetrend is, tanítási szünetben érvényes menetrend szerint indulnak a járatok. A Magyar Kerékpárosklub közleménye szerint a március 16-ai héten az Árpád híd és Bem tér környéki forgalomszámlálók adatai alapján a forgalom általános visszaesése mellett is annyian ültek kerékpárra, mint tavaly áprilisban, vagyis hamarabb kezdődött a szezon, nem csak a jó idő miatt. Hogy biztosítsák a szervízek nyitvatartását a Kerékpárosklub, valamint a hozzájuk csatlakozó magyar kerékpáros szakmai civil szervezetek, a kerékpáripar és kereskedelem főbb szereplői, illetve kerékpáros vállalkozások levelet küldtek Révész Máriusznak és Cseresnyés Péternek, melyben kérvényezik, hogy a járműjavító műhelyek 15:00 órás kötelező bezárását töröljék el. A Magyar Posta elmondása szerint az online rendelések esetében is észre lehet venni némi változást, a megnövekedett tisztítószer, állateledel vagy informatikai eszköz rendelések mellett több kerékpárt is kézbesítenek. Remélhetjük, hogy mindezek a változások nem csak átmeneti, a vészhelyzet által a világra kényszerített intézkedések lesznek, hanem tartós átalakulások, hiszen a tisztább levegőre minden időben szükségünk lenne.

(Fotó: Getty)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.