Van rá esély, hogy a koronavírus több emberéletet ment meg, mint ahányat elvesz
2020 / 03 / 21 / Rácz Tamás
Van rá esély, hogy a koronavírus több emberéletet ment meg, mint ahányat elvesz
Ha hihetünk a kínai adatoknak, az a fura helyzet állhat elő, hogy a járvány a szennyezés csökkentésével több életet ment meg, mint amennyit a vírusfertőzés követel.

A kínai környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint februárban az úgynevezett "jó időjárású" napok száma 21,5%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest a vírustól leginkább sújtott, gyakorlatilag hetekre lezárt Hupei tartományban. Ez ugye kínai viszonyok között a zsúfolt iparvárosokban azt jelenti, hogy lehetett látni az eget és nem kellett megrágni a levegőt belégzés előtt. Mindannyian láttuk már azokat a képeket, amelyeket a NASA közölt a szennyezés világűrből is jól érzékelhető csökkenéséről:


A nitrogén-dioxid mennyiségének csökkenése Kína felett a légkörben januárról februárra

Mindeközben a járvány, ha hitelt adunk a kínai hivatalos adatoknak, gyakorlatilag lecsengett. Új megbetegedést harmadik napja nem regisztráltak, állítólag már csak külföldről hozzák vissza a fertőzést a beutazók. Ha sikerül megelőzni a járvány újbóli fellángolását, ez azt jelenti, hogy összességében 82000 alatti számú megbetegedés mellett kb. 3300-3500 halálesettel zárják majd a koronavírus-járványt.


A WHO grafikonja a kínai regisztrált megbetegedések számáról

Szintén a WHO 2016-os számításai szerint évente Kínában legalább egymillió ember halála kapcsolható össze közvetlenül a légszennyezéssel, ennyien halnak meg olyan betegségben, amit a levegőben lévő mérgek okoznak. Ez a rövid tiszta időszak bizonyosan meghosszabbította jó néhány Kínában élő ember életét.

Nehéz lenne persze pontosan kiszámolni, hogy pontosan mi is lesz a koronavírus-járvány végső egyenlege, hiszen a világ többi részén még nem tetőzött az új fertőzések kialakulásának száma. Azt sem lehet megmondani, hogy az év hátralévő részében hova tér vissza a légszennyezés Kínában és a többi államban. Azt viszont már ki merte mondani egy tudós, François Gemenne, a belga Hugo Observatory igazgatója, hogy simán elképzelhető, hogy összességében kevesebb emberéletet követel közvetlenül a vírus, mint amennyi emberéletet NEM követel ebben az időszakban az átmenetileg leállt környezetszennyezés.

Mint Gemenne mondja, nem csak Kínában halnak meg emberek a légszennyezés miatt, Franciaországban évente 84 ezerre teszik a környezetszennyezés áldozatainak számát. Ehhez képest a vírusfertőzöttek száma jelenleg 11 ezernél, a halálesetek száma 372-nél jár a mai napon - igaz, a grafikon még durván felfutóban van.

Természetesen ez az egész spekuláció pusztán statisztikai jellegű és nagyon korai. A vírusfertőzés okozta személyes tragédiák súlyát nem csökkenti, hogy pontosan ki halt és ki nem halt meg, illetve azt is nehéz lenne precízen megbecsülni, hogy a lassan kialakuló, szennyezés okozta betegségek kimenetelés és kialakulását hogyan befolyásolja egy pár hónapos szennyezésmentes, pontosabban csökkentett emissziójú időszak. A járvány sem vonult még el, sok országában nagyon messze van még a vége és felmérhetetlen, hány áldozattal jár majd, egyelőre nagyon korai bármilyen feltételezéssel élni a végső adatokról. A járvány utóhatásait pedig még elképzelni se könnyen tudjuk, a gazdaság blokkolódásának biztosan lesznek még közvetlen és közvetett áldozatai bolygószerte. Maga a felismerés viszont döbbenetes: lehet, hogy az emberiség a saját ipari termelésével, személy- és áruforgalmával károsabb saját magára nézve, mint egy olyan vírus, amelyet annyira veszélyesnek érzünk, hogy leállítottuk miatta a bolygó szinte teljes gazdaságát.

Szóval lehet, hogy mégsem kell kevesebben lennünk a fenntartható és egészséges környezet biztosításához, elég, ha kevesebbet nyüzsgünk? Lehet, de ehhez az kell, hogy a járvány lecsengése után ne ugyanoda térjünk majd vissza, mint ahonnan letérített minket a vírus.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!