Az élelmiszerek termesztéséhez, előállításához, csomagolásához és szállításához felhasznált energiamennyiség körülbelül negyedét teszi ki a globális üvegházhatású gázkibocsátásnak. Az ételek ugyanakkor nem jelentenek egyforma terhelést a bolygóra: hogy kiszámítsák ökolábnyomukat, a szakemberek folyamatosan mérik hatásukat, méghozzá útjuk minden szakaszában, a betakarítástól kezdve, a szállításon át egészen a tányérra kerülésig. Egyúttal azt javasolják, hogy az étkezési szokásainkhoz kapcsolódó ökolábnyomunk csökkentése érdekében

érdemes változtatni az étrendünkön, és - lehetőség szerint minél gyakrabban - a vörös húst és a tejtermékeket növényi alapú alternatívákkal helyettesíteni, lehetőleg helyi termelőknél vásárolt élelmiszerekkel.

Bár a fenti információk legtöbbünk számára nem jelentenek újdonságot, egy friss tanulmányban a kutatók mégis azt találták, hogy sokan ezzel egyáltalán nincsenek tisztában. A kérdőívet az Egyesült Királyságban készítették, a válaszadók zöme pedig nem említett étrendbeli változtatást a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. A megkérdezettek ugyanis általánosságban úgy vélték, hogy a helyi és organikus termékek vásárlása, a csomagolás csökkentése és a feldolgozott élelmiszerek elkerülése a legjobb választás a klímaváltozás szempontjából. Noha ezek ugyancsak előnyösek a környezetre és az állatok jólétére nézve, ám messze nem a leghatékonyabbak. És mint kiderült, a kutatók állásfoglalása még a tudatos vásárlókat is meglepte. Mindez azt sugallja, hogy a tanácsok, miszerint az emberek hogyan tehetik meg fenntarthatóbbá életüket, még azokhoz sem jutnak el , akik egyébként ezt a legjobban szeretnék.

De miért tapogatózunk a sötétben?

Mindenek előtt a különféle vállalati fenntarthatósági kampányok általában a csomagolások újrafelhasználására és újrahasznosítására összpontosítva a fogyasztókra hárítják a felelősséget. Bár a hulladéklerakókba jutó műanyag csomagolások mennyiségének csökkentése fontos, mégis elég valószínűtlen, hogy ez kellő mértékben befolyásolja az éghajlatváltozást. De a rendelkezésünkre álló információsokaság sem feltétlenül könnyíti meg a döntéshozatalt. Mi a teendő, ha a biozöldségeket műanyagba csomagoljuk, a nem bio zöldségeket pedig nem? Legyen szó műanyag csomagolásokról és biotermékekről, állati jólétről, erdőirtásról vagy energiafogyasztásáról, tény, hogy vásárlás előtt megannyi szempontot mérlegelni kell. A zavarok másik oka lehet egyes klímakutatók tanácsai, akik az élelmiszerválasztás éghajlati hatásainak szemléltetésére gyakran grammban kifejezve adják meg az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét.

"Meglátásaink szerint az embereket megzavarja, ha azt a kérdést kapják, hogy hány gramm üvegházhatású gázkibocsátást lehet megtakarítani, ha egy kilogrammnyi élelmet természetes vagy mesterséges körülmények között termesztenek." - olvasható a tanulmányban.

Hozzátették: az alanyok sokkal pontosabban tudtak válaszolni, amikor a fenti kérdéseknél a megspórolható üvegházhatású gázkibocsátás százalékos arányát kérdezték.

Döntések, döntések

Legtöbbünk számára étkezési döntéseink számos tényező befolyásolja, beleértve az adott termék egészségre kifejtett hatását, vagy éppen az ízét. Sokunknak pedig egyszerűen nincs időnk, vagy éppen motivációnk, hogy mindig pontosan kitaláljuk, melyik lehetőség jár a legkisebb ökolábnyommal. Ellenben sokkal könnyebb a választás, ha mondjuk a heurisztika elvében, vagy egyszerű hüvelykujjszabályban gondolkodunk. Egy példa erre a napi ötszöri étkezés szabálya, amely napi öt adag gyümölcs és zöldség fogyasztására ösztönöz. Az egyszerű étrendbeli változtatások, mint az említett vörös hús és a tejtermékek növényi alapú termékekkel történő felváltásával átugorhatjuk étkezéseink ökolábnyomának számolgatását, vagyis gyorsabban és hatékonyabban hozhatunk döntést aktuális ételünk kiválasztásánál.

A már említett heurisztika, egy rövid időt igénybe vevő problémamegoldó stratégia, melynek során olyan megoldást találhatunk, amely az esetek nagy részében jó eredményre vezet. Pszichológiai tanulmányok szerint az emberek jellemzően ezt a fajta döntéshozatalt részesítik előnyben más komplexebb folyamatok helyett. Ha tehát szeretnénk csökkenteni étkezésünk éghajlati hatásait, próbáljuk legalább hetente egyszer hús- és tejmentes napot tartani, és kerüljük el azokat az termékeket, amelyek több ezer kilométerről érkeztek. Ezek apró választásoknak tűnnek, jótékony hatásai azonban egyaránt jók a Földnek és az egészségünknek.

(Fotó: Pixabay)