Twistron - az új, nanocsövekből álló anyag, ami energiát termel

2023 / 02 / 03 / Bobák Zsófia
Twistron - az új, nanocsövekből álló anyag, ami energiát termel
A szén nanocsövekből készült anyag a fonálhoz hasonló felépítésű, de ha nyújtják vagy csavarják, energiát termel.

A dallasi Texasi Egyetem kutatói évek óta dolgoznak annak az anyagnak a kifejlesztésén, ami egyszerű mozgatás hatására képes energiát generálni a speciális felépítése révén, január 26-án pedig közzétették legújabb tanulmányukat az anyaggal kapcsolatban, amiben a különleges "fonálnak" a korábbi, 2017-ben létrehozott verzióinál is jobb teljesítményéről számolnak be.

Az anyagnak a twistron nevet adták, az angol twist (csavar/teker) szó alapján, a matéria ugyanis csavart állapotban demonstrálja hasznos, vagyis energiatermelő tulajdonságát. Ehhez a kutatók az alapegységként szolgáló szén nanocsöveket ellenálló, stabil szálakká sodorták, majd három szálat olyan módon fontak egybe, mint ahogy a szövetekhez használt fonalak esetében szokták, csak a fonás módján változtattak valamelyest: az egymással ellentétes csavarási és fonási irányok helyett a twistronok szálait egy adott az irányban csavarták meg egyenként, majd ugyanabban az irányban tekerték össze a másik két szállal. A kialakult, úgynevezett heterokirális szerkezet stabilabbá tette az anyagot és védte a lecsavarodás ellen - írja az egyetem a fejlesztéssel kapcsolatban.

A twistronban a szén nanocsövek ezután mozgatás hatására energiát generáltak: az anyag húzása esetében 17,4%-os hatásfokon működtek, a megcsavarásakor 22,4 %-kal, vagyis ekkora volt a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke a kétféle hatás következtében. Az anyag előző generációinak tesztelésekor csak 7,6%-os hatásfokot tudtak elérni. Az akkor zajló kísérletek során a kutatók úgy számoltak, hogy 31 milligrammnyi szén nanocső-fonál által biztosított energiával egy-egy 2 kilobájtos adatcsomagot tudnak 100 méteres távolságba küldeni 10 másodpercenként.
A speciális adottság a szén nanocsövek felépítésének és a fonási technikának a következménye.

"Ezek az anyagok valami nagyon szokatlan dolgot tesznek. Amikor kinyújtjuk őket, ahelyett, hogy kevésbé tömörré válnának, inkább még tömörebbek lesznek.

Ez a sűrűsödés a szén nanocsöveket közelebb tolja egymáshoz és hozzájárul az energiagyűjtő képességük kialakulásához." - mondta el Ray Baughman, a fejlesztésben résztvevő nanotechnológiai kutató.

Az anyag a tesztek során egyelőre csak egy kis méretű szuperkondenzátort tudott feltölteni, ami néhány diódát, egy digitális órát és egy digitális hőmérőt működtetett, de a későbbi felhasználási területek között a kutatók sok más lehetséges alkalmazást vizionálnak: energiát nyerhetnek például az óceáni hullámok mozgásából vagy ruhákba integrálva a test mozdulatait érzékelve állíthatnak elő elektromos jeleket.

(Designboom Fotó: UTD, Getty Images/NEW-LIGHT-VISUALS, a nyitókép csak illusztráció)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.