Új sebességbe kapcsol az EU a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban

2023 / 09 / 13 / Bodnár Barna
Új sebességbe kapcsol az EU a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban
Az Európai Parlament célja a megújulóenergia-irányelv módosításával, hogy könnyebb és gyorsabb legyen például a nap- és szélerőművek telepítése, illetve annak biztosítása, hogy az európai energiaszükséglet eddiginél nagyobb részét adják a megújulók.

Az Európai Parlament kedden Strasbourgban megszavazta, hogy az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kell megújuló energiaforrásokból fedezni. Az új jogszabály a tervek szerint ennek érdekében könnyíti és gyorsítja az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetését is. A korábbi, 2021-es a megújulóenergia-irányelvben (REDII) az szerepelt, hogy 2030-ra energiánk 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk, a jelenlegi módosítás ezt most 2 és fél százalékkal növeli. Emellett a képviselők ennél is magasabb, 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban.

A jelenleg hatályos jogszabály felülvizsgálata a "Fit for 55", vagyis az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag miatt volt szükséges, amely a meglévő éghajlatvédelmi és energiaügyi szabályozást hozzáigazítja ahhoz az új uniós célkitűzéshez, amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU hosszútávú célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Európában nulla legyen.

A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is.

A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását,

amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Ezek olyan helyszínek, akár szárazföldön, akár tengeren, amelyek különösen alkalmasak megújuló energiaforrásokból származó energia előállítására szolgáló létesítmények telepítésére. Ilyenek többek között a mesterséges és beépített felszínek, mint például a háztetők, a közlekedési infrastruktúra területei, a parkolók, a hulladéklerakók, az ipari területek, a bányák, a mesterséges belvizek, tavak vagy víztározók, és adott esetben a szennyvíztisztító telepek, valamint a mezőgazdaság számára nem hasznosítható, leromlott állapotú földterületek. Bizonyos területeken ezzel szemben tiltott a megújuló energiát hasznosító erőművek telepítése, például természeti parkokban és rezervátumokban, vagy madárvonulási útvonalakat érintő helyeken.


Napelem-mező Németországban (Fotó: Getty Images/ollo)

Markus Pieper, a kezdeményezés német jelentéstevője az szavazást követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a megújuló energiaforrásokat kiemelt közérdeknek nyilvánították, és ezzel egyszerűsítették az engedélyezési folyamatot. A jogalkotók fókuszában a szélenergia, a fotovoltaika, a vízenergia, a geotermikus energia és az árapály-energia állnak, azonban a képviselő kiemelte, hogy a fából származó biomassza továbbra is megújuló energiának minősül. Pieper hozzátette, hogy

sürgősen szükség van az uniós villamosenergia-piac kialakítására és a hidrogénre való azonnali átállásra a zöldebb átmenet érdekében.

Ami Magyarországot illeti, hazánkban a megújuló energiaforrások jelentős növekedést értek el az új megújulóenergia-pályázatok (METÁR) bevezetésének köszönhetően, a napelemes fotovoltaika erős teljesítményével. A megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 2017 óta gyorsan nőtt, és 2019-ben 12,6 százalékot, 2020 végén pedig 13,9 százalékot ért el, ami meghaladja a Magyarország által 2020-ra kitűzött 13 százalékos célt, de elmarad Magyarország 2030-ra kitűzött 21 százalékos céljától. A lassulásban több tényező is közrejátszik.

Annak ellenére, hogy idén februárban már több áramot termeltek az ipari napelemes rendszerek, mint amire a Paksi Atomerőmű képes, a háztartásokban használt napelemekkel kapcsolatos állami intézkedések azonban lassíthatják az átállást, tavaly november óta ugyanis az újonnan telepítendő napelemek esetében megszűnt a megtermelt energia elektromos hálózatba való visszatáplálásának lehetősége, sokan pedig éppen ezért döntöttek a napelemek telepítése és használata mellett.

A napelemek mellett a szélenergia is kedvező lehetőség, ha a szenes és gázos erőművek kiváltásáról van szó, azonban a hatályban lévő szigorú magyar szabályozások és tiltások egyelőre szinte lehetetlenné teszik a szélturbinák telepítését az országban. A 2016-os jogszabály szerint ugyanis a lakott területek határától számítva 12 kilométernyi védőtávolságot kell hagyni a szélerőművek körül, ennek a feltételnek azonban gyakorlatilag nem lehet megfelelni a sűrű településhálózat miatt, így aztán nem épültek szélerőművek itthon az utóbbi években. Bizakodásra ad okot ezzel kapcsolatban, hogy egy év eleji bejelentés alapján a szélturbinák telepítésére vonatkozó szabályok enyhítésére lehet számítani, kérdés, hogy ez milyen ütemben segíti majd hazánk felzárkózását ezen a területen.


2011-ben épültek Magyarország eddigi utolsó szélerőművei Ikerváron. (Fotó: Wikipedia/Pan Peter12)

Markus Pieper, a Rakéta kérdésére azt mondta, Magyarország nem csak a nap- és szélerőművek számának növelésével, de például zöld hidrogén importjával, vagy előállításával is elérheti a jogszabályban meghatározott 42 és fél százalékos megújuló-energiacélt.

Klímavédelmi szempontból a zöld hidrogén is jó megoldást jelent,

itt a hidrogén létrehozásához megújuló energiaforrásokat használnak: az elemet vízből elektrolízissel állítják elő. A magas költségek miatt a termelésben a zöld hidrogén aránya egyelőre kifejezetten alacsony, az Európai Unióban az energiamix csupán 2 százalékát adja a hidrogén, a jelenlegi jogszabály célja többek között ennek növelése is. A jelek arra utalnak, hogy Magyarország is nagy lehetőséget lát a zöld hidrogénben: 2021 áprilisában adták át az ország első mobil hidrogéntöltő állomását, még ebben az évben kiadták a Nemzeti Hidrogénstratégiát is, a MOL pedig 2022-ben bejelentette, hogy felépít egy zöld hidrogént termelő gyárat a százhalombattai Dunai Finomítónál.

A kedden elfogadott módosítástól és a megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14 és fél százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.

A Rakéta.hu az Európai Parlament meghívására és támogatásával vett részt az EP májusi plenáris ülésén.

(Borítókép: Napenergia-mezők és szélturbinák a hollandiai Muntendamban 2022 szeptemberében. (Fotó: Getty Images/Daniel Bosma))


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.