A Swift, mivel a légkör fölött kering, olyan UV-fényeket is lát, amelyeket a Földről az atmoszféra elnyel. Most mintegy 2,3 órányi, UV-ben rögzített expozíciót gyűjtöttek és raktak össze.

A jel akkor is látszott, amikor az üstökös a Nap–Föld-távolság közel háromszorosánál járt, és nagyjából 40 kg vizet vesztett másodpercenként – körülbelül úgy ömlik, mint egy csutkára megnyitott tűzoltótömlőből. Ilyen távolságban a legtöbb, Naprendszerbeli üstökösnél ilyesmi ritkán figyelhető meg.

Az ATLAS-nál valószínű, hogy a magból kiszabaduló apró jégszemcsék melegszenek fel és párolognak, így táplálják a gázburkot (kómát).

„Amikor vizet – vagy annak alig látható UV-visszhangját, az OH-t – észlelünk egy intersztelláris üstökösből, üzenetet olvasunk egy másik bolygórendszerből” – mondja Dennis Bodewits.

Zexi Xing hozzáteszi: „Az ’Oumuamua száraz volt, a Borisov szén-monoxidban bővelkedett, az ATLAS pedig ott mutat vizet, ahol nem vártuk. Mindegyik újraír valamit.”

A 3I/ATLAS várhatóan november közepe után újra megfigyelhető lesz – akkor talán újabb sorokkal bővíti a csillagközi üzenetet.