A Vénusz, a Naprendszer egyik legbarátságtalanabb helye most ismét meglepő felfedezés miatt került az érdeklődés homlokterébe: lehet, hogy mégiscsak akad rajta élet. A kutatók ugyanis megerősítették, hogy a bolygó légkörében valóban található két gáz, a foszfin és az ammónia, amelyek bizony a planéta szélsőséges felszíni körülményei ellenére (450 °C-os hőmérsékletet és mérgező légkör) a mikrobiális élet jelenlétére utalhatnak.

A Hullban tartott országos csillagászati találkozón a kutatók újabb bizonyítékokkal támasztották alá a foszfin jelenlétét, amely gáz a Földön egyébként oxigénhiányos környezetben, például az állati bélrendszerben található. Mint az emlékezetes, a foszfin felfedezése már 2020-ban nagy port vert fel, de azóta többen is vitatták, hogy valóban sikerült-e ezt a gázt a vénuszi atmoszférában kimutatni.

Az élet nyomaira bukkanhattak a Vénuszon Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

A hawaii James Clerk Maxwell Teleszkóp (JCMT) új megfigyelései azonban megerősítették, hogy a foszfin szintje a Vénuszon nappali-éjszakai ciklus szerint ingadozik – számol be róla a The Guardian.

Dr. Dave Clements, az Imperial College London munkatársa elmagyarázta, hogy ezek az ingadozások azt jelentik, hogy a napfény elpusztítja a foszfint, amelynek a pontos forrása azonban ismeretlen – nem zárható ki, hogy valamilyen élettevékenységből származik. Mint Clements elmondta:

“Az eredményeink arra utalnak, hogy amikor a légkör napfényben fürdik, a foszfin elpusztul. Csak annyit jelenthetünk most ki, hogy van foszfin. Nem tudjuk azonban, mi okozza a jelenlétét. Lehet, hogy olyan kémiai folyamat, amit nem értünk. Vagy esetleg az élet.

Elképzelhető, hogy ha a Vénusz a múltban meleg, nedves szakaszon ment keresztül, az elszabadult globális felmelegedés hatására az élet úgy fejlődött, hogy az egyetlen megmaradt helyen, a felhőkben éljen túl.”

Eközben Prof. Jane Greaves a Cardiff Egyetemről az ammónia előzetes kimutatásáról beszélt a Green Bank teleszkóp segítségével. A Földön az ammónia jellemzően biológiai folyamatok vagy ipari tevékenységek során keletkezik, és a jelenléte a Vénuszon nehezen magyarázható ismert geológiai vagy légköri folyamatokkal.

Ezeket a gázokat éppen tehát a fentiek miatt biológiai aláírásnak, tehát életre utaló nyomnak tekintik, de önmagukban nem jelentenek teljes bizonyságot afelől, hogy az adott helyen – jelen esetben tehát a Vénuszon – valóban akad valamiféle élet. Dr. Clements szavainak megfelelően persze nem zárható ki, hogy a Vénuszon akadt élet a bolygó mérsékelt éghajlati időszakában, és egyes mikrobák alkalmazkodhattak a túléléshez a felhőrétegekben, ahol a körülmények viszonylag “kegyesebbek” a pokoli felszínhez képest.

Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa, aki az egyik, a vénuszi foszfinnal kapcsolatos tanulmányban sem vett részt, a következőképp nyilatkozott minderről:

“Ami a Vénuszt illeti, mindkettő nyitott kérdés. Ha valóban nagy biztonsággal megerősítik a foszfin és az ammónia jelenlétét, az növeli a biológiai eredet esélyét. A következő természetes lépés pedig az lesz, hogy új kutatók vizsgálják meg (ezeket a bizonyítékokat), és támogassák vagy ellenérveket hozzanak. A történetet a több adat fogja megoldani.

Mindez optimizmusra ad okot. Ha be tudják bizonyítani, hogy ezek a gázok valódiak, az nagy előrelépés lenne.”

Dr. Robert Massey, a Királyi Csillagászati Társaság ügyvezető igazgató-helyettese pedig így beszélt:

“Ezek nagyon izgalmas eredmények, de hangsúlyozni kell, hogy csak előzetes eredmények, és további munkára van szükség ahhoz, hogy többet megtudjunk e két lehetséges biomarker jelenlétéről a Vénusz felhőiben. Mindazonáltal lenyűgöző belegondolni, hogy ezek az észlelések az élet lehetséges jeleire vagy néhány ismeretlen kémiai folyamatra utalhatnak. Érdekes lesz látni, miket tárnak fel az elkövetkező hónapokban és években a további vizsgálatok.”

(Kép: Pixabay/AdisResic)