Ultragyors kamerával rögzítették, hogyan mozog a fény 3 dimenziós térben

2020 / 11 / 01 / Justin Viktor
Ultragyors kamerával rögzítették, hogyan mozog a fény 3 dimenziós térben
Közhelyes, hogy a fény nagyon gyors, nincs is gyorsabb nála. Nehéz tehát filmre venni, eddig nem is nagyon sikerült, de a Caltech kutatói most rájöttek, hogyan hogyan rögzíthetik videón, a három dimenzióban mozgó fényt.

100 milliárd fps

Ehhez a manőverhez Lihong Wang a California Institute of Technology professzorának kamerájára volt szükség, mellyel másodpercenként 100 milliárd képkocka sebességgel is lehetséges a felvétel. Az emberi szem másodpercenként 24 képkockától látja mozgóképnek az egyedi képkockákat, és a népszerű “belassított” filmek általában 60, ritkábban 120 képkocka per másodperces sebességgel kerültek rögzítésre.

Wang professzor kamerája “single-shot stereo-polarimetric compressed ultrafast photography” (SP-CUP), amit magyarul nyers fordításban “egy lencsés sztereo-polarimetrikusan tömörített ultragyors fényképezőgépnek" hívhatnánk. A kamera korábbi verziói még gyorsabb, 70 billió képkocka másodpercenkénti sebességgel is képesek voltak a képrögzítésre.

Az új verzió már sztereoszkopikus képalkotásra is képes, és azért fejlesztették éppen ebben az irányban, hogy az emberi szemhez hasonló felvételeket készíthessen, megfelelő mélységérzékelés birtokában.

"A kamera most már sztereó. Egyetlen lencsével dolgozunk, de két félként funkcionál, melyek két nézetet nyújtanak, eltolással. A két csatorna utánozza a szemünket  - nyilatkozta Wang.

Szonolumineszcencia

A szonolumineszcencia a folyadékban hanghatásra összeomló buborékok rövid fénykitörése (fénysugárzás kibocsátása). A szonolumineszcencia-hatást először a kölni egyetemen fedezték fel 1934-ben szonárral végzett munka eredményeként. H. Frenzel és H. Schultes ultrahang- jelátalakítót helyeztek egy filmes előhívó-folyadék tartályába. Remélték, hogy felgyorsítják a képek előhívását, de ehelyett apró pöttyöket vettek észre a filmen, miután előhívták, és rájöttek, hogy a folyadékban lévő buborékok bekapcsolt ultrahang mellett fényt bocsátottak ki. A korai kísérletek során nehéz volt elemezni a hatást, a nagyszámú rövid életű buborék adta komplex rendszer miatt összetett. A a jelenséget ma több buborékos szonolumineszcenciának (MBSL) nevezik.

A fizika titkai

Mivel a kamera meg tudja különböztetni a fény polarizációjának értékeit, Wang szeretné megvizsgálni vele a “fizika egyik legnagyobb misztériumát”: miként hoznak létre a hanghullámok apró buborékokat a folyadékokban, melyek fényt szabadítanak fel, amikor felrobbannak. A folyamatot szonolumineszcenciának nevezzük.

"A folyamat nagyon titokzatos, mert rendkívül gyorsan történik, és az új fényképezőgépünk talán segíthet-e nekünk megérteni, mi történik pontosan" - tette hozzá a professzor.

(Forrás: Futurism Kép: Unsplash)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.