A Mitsubishi Electric Corporation olyan fényérzékeny gyantatípust fejlesztett ki, amely a Nap ultraibolya sugárzásának hatására nyeri el végső formáját és szilárdságát, és vákuumban is stabil marad. Az űrben nem uralkodik tökéletes vákuum, de nagyon közel áll hozzá, a Naprendszerben John D. Cutnell és Kenneth Johnson fizikusok számításai szerint átlagban öt atom jut egy köbcentiméternyi területre, a csillagközi térben ennél kevesebb, egy atom egy/köbcentiméter az anyagsűrűség, bár a NASA WMAP (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) szondájának mérései alapján ettől eltérő eredményekre jutottak: az adatok szerint az univerzumban egy köbméter térben 5,9 proton található, de figyelembe véve a sötét energia jelenlétét is, ezt inkább 1 proton/4 köbméternek becsülték meg. Teljes egyetértés tehát nincsen, de annyi biztos, hogy az űrbeli körülmények között zajló gyártási folyamatok során ezt az alacsony atomsűrűséget és más, a földitől teljesen eltérő jellemzőket is számításba kell vennie a mérnököknek, a Mitsubishi által készített folyékony gyanta pedig a vákuumkamrában lefolytatott tesztek alapján megfelel a Földtől távol kivitelezett előállítás követelményeinek.

Az anyagból 3D nyomtatással készítik el az eszközöket és UV-sugárzás hatására keményedik meg - ezzel a technológiával elsősorban űreszközök antennáinak építőelemeit hoznák létre, amelyek szállítása nagy méretük miatt jóval költségesebb, ha a Földön építik meg és űrhajóval juttatják Föld körüli pályára. A módszerrel a kisebb műholdak üzembe állítását olcsóbban lehet megoldani, így potenciális több intézmény és cég számára válik elérhetővé az űrbeli eszközök alkalmazásának lehetősége. Az antennák méghozzá nem csak könnyebbek, hanem nagyobbak is lehetnek, ha az űrben állítják össze őket, mivel nem szab határokat a méreteiknek a szállítást végző űrhajók szűkös tárolókapacitása.

A Mitsubishi laboratóriumi körülmények között már tesztelte a gyantát és a vizsgálatok során az elvárások szerint működött a folyamat: az előállított 165 milliméter átmérőjű parabola antennák megfelelően funkcionáltak Kᵤ sávban, 13,5 gigahertzen. A cég szabadalmaztatta az anyagot és a hozzá tartozó 3D nyomtatási technológiát is, de arról egyelőre nem adtak információt, hogy mikor kezdik tesztelni a módszert űrbeli körülmények között.

(Fotó: Mitsubishi Electric)

Hamarosan az űrben tesztelhetik az első, kifejezetten súlytalanságra tervezett 3D-nyomtatót Az ESA megrendelésére született eszközt következő lépésként a Nemzetközi Űrállomásra tervezik felvinni, hogy súlytalanságban is tesztelhessék.